Hargitai Miklós;

Magyarország;környezetvédelem;Európai Bizottság;légszennyezettség;jelentés;fakivágás;

2017-02-10 06:14:00

Brüsszelt is sokkolja a fairtás

Elege van az Európai Bizottságnak a magyar környezetvédelem kormányzati szétdúlásából: a testület helyenként szokatlanul keményen fogalmazó jelentésben mondott véleményt az Orbán-kabinet környezetpolitikai teljesítményéről. A legsúlyosabb probléma a légszennyezés ügyében tapasztalható, évi 13 ezer halálesetért felelős semmittevést látják Brüsszelben.

Az összes tagállamról egyenként elkészített országjelentés előzményéhez tartozik, hogy az Európai Bizottság eredetileg sokkal keményebb fellépésre készült a környezetügyben szívesen alibiző (az uniós irányelvek betartását elszabotáló) kormányokkal szemben. Még az előző, Manuel Barroso vezette testület előkészített egy felmérést a zöldhatóságok hatékonyságáról, amelynek nyomán jogszabályi változásokra is rászoríthatták volna a tagállamokat. Ezt az új Bizottság a jelentős ellenállás miatt elsüllyesztette, és egy sokkal puhább eszközzel, a környezetvédelmi végrehajtási jelentéssel igyekszik rávenni a kormányokat a jobb teljesítésre.

Magyarország esetében a most elkészült jelentés szinte kizárólag kritikákat tartalmaz. Rögzíti például, hogy a légszennyezésből eredő egészségügyi külső költségek meghaladják az évi 5 milliárd eurót (1545 milliárd forintot), és a határérték feletti szennyezőanyag-koncentráció 2013-ban 13 ezer idő előtti halálozást okozott. Ebben a témában sokadik éve zajlik kötelezettségszegési eljárás a magyar kormány ellen, minden látható eredmény nélkül: az Orbán-kabinet témaérzékenységére jellemző, hogy a tavalyi 50 millió után idén 34 millió forintra csökkentették a költségvetésben a légszennyezés csökkentésére fordítható keretet.

Ahogyan Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője, az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságának alelnöke szerint az uniós előírásokat (például a szmogos napok magas számával) visszatérően megszegjük, nem csak Budapesten, hanem például Pécsett, Miskolcon, a Sajó völgyében is, és még azokat az ellenintézkedéseket sem tesszük meg, amelyeket uniós támogatások fejében vállaltunk. Évek óta csúszik például a budapesti behajtási díj bevezetése azzal a Tarlós István főpolgármesterhez köthető állítással, hogy a fővárosi közlekedés már így is szélsőségesen „tömegközlekedés-párti”.

Ehhez a problémakörhöz kapcsolható a városi zöldterületek látványos irtása, amit a jelentés külön is szóvá tett: „Budapesten és más magyar városokban az elmúlt években megkezdett új építési projektek túl sok teljesen kifejlett fa elpusztítását eredményezték. Habár új fákat ültettek helyükre, több évtizednek kell eltelnie ahhoz, hogy azok a kivágott fákkal azonos ökoszisztéma-szolgáltatásokat (például a levegő megszűrése és hűtése) biztosíthassanak.”

Hangsúlyosan foglalkozik a dokumentum a magyar hulladékgazdálkodással is, amit a kormány gyökeresen átszervezett. Az eredmény – Jávor összefoglalása szerint – egy végletekig központosított, államosított, magas korrupciós kockázatú szervezet lett, amelynek a működése korábban ismeretlen problémákat mutat (számos településen összeomlott a hulladékgazdálkodás), miközben az évről évre emelkedő uniós begyűjtési és hasznosítási előírások nem teljesülnek.

Kitér a jelentés az uniós jelentőségű természeti értékeket védő Natura 2000 hálózat magyarországi helyzetére is, megállapítva, hogy az érintett területek csaknem felénél hiányoznak az elvileg 2014-re kötelezően elkészítendő kezelési és fenntartási tervek (ezek rögzítenék, hogy mit szabad, és mit tilos tenni a védelem fenntartása érdekében). A kormány közben számos beruházási projektet tervez Natura 2000 területen megvalósítani, a Római parton például mobilgátat építene 1500 fa kivágásával.

Szóvá teszi a dokumentum, hogy környezeti ügyekben (például a Városliget vagy az Orczy-kert esetében is) a társadalmi részvétel és a konzultáció nem működik, a kormány nem kéri ki az érintettek véleményélt, ami ellentétes az EU értékeivel. A hatósági oldal pedig krónikusan alulfinanszírozott, és egyre inkább betagozódik a kormányzati adminisztrációba, elveszítve az önállóságát.

Az EP zöldbizottságának magyar alelnöke szerint alapvető kérdés, hogy lesz-e bármilyen következménye a kritikus jelentésnek, illetve fellép-e érdemben a Bizottság a változásért, kormányzati szándékot ugyanis nem lát a nyilvánvaló hibák kijavítására.