Megintették Budapestet a NATO-csúcson

Brüsszelben egyeztetnek két napon át a NATO védelmi miniszterei. A tanácskozás tegnap kezdődött, a nyitó napon Magyarország több figyelmeztetést is kapott.

NATO csúcson első alkalommal vett részt a Trump-adminisztráció képviselője. James Mattis amerikai védelmi miniszter szerdai beszédében megismételte Donald Trump korábbi NATO-tagországokhoz intézett felhívását, hogy az év végéig növeljék védelmi kiadásaikat a GDP 2 százalékát kitevő vállalt szintre, ellenkező esetben az Egyesült Államok csökkenti elkötelezettségét az érintett országok felé. Magyarország 2016-ban GDP-je 1,01, százalékát fordította védelmi célokra, a jelenlegi tervek szerint 2026-2027-re várható, hogy megvalósul a NATO elvárás.

Ugyanakkor a NATO európai védelmi minisztereinek tegnapi tanácskozásán a német hadvezetés együttműködési megállapodást írt alá a cseh és a román társszervezetekkel. Az utóbbi időben egyre gyakrabban felmerült, hogy az Európai Uniónak fejlesztenie kell önálló, közös védelmi képességeit. Ezt az elképzelést a magyar kormányzat is támogatja és sürgeti, a kezdeményezés élére álló Németország azonban, legalábbis első körben nem számolt Magyarországgal. A megállapodás szerint egy-egy cseh és román dandár a jövőben német parancsnokság alá kerül, közös kiképzéseken vesznek részt, hogy ezzel a közös harci képességet erősítsék.

Korábban hasonló megállapodás született Hollandiával is, a holland védelmi egységek kétharmada már betagozódott a német parancsnoki rendszerbe. A február 17-19. között sorra kerülő 53. müncheni biztonságpolitikai konferencia egyik kiemelt témája az európai közös védelmi képességek kérdése. A Magyar Nemzet keddi információi szerint, noha januárban arról szóltak a hírek, hogy Orbán Viktor meghívást kapott, s alighanem részt vesz a müncheni biztonságpolitikai konferencián, a magyar miniszterelnök mégis kihagyja a rendezvényt.