Orbán öt százalékról álmodik

A magyar gazdaság remek állapotban van, minden mutatónk pozitív és fenntartható - állította Parragh László annak ellenére, hogy kedden a KSH azt jelentette, hogy 2016-ban a beruházások 20 százalékkal visszaestek a megelőző esztendőhöz képest. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke optimizmusával megadta az alaphangot a kamara tegnapi, szokásos gazdasági évnyitóján, ahol hasonló hangnemben szólalt fel Orbán Viktor kormányfő, Matolcsy György jegybankelnök, és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is.

A közepes fejlettségű országok "csapdájából " csakis nagy dolgok véghezvitelével törhetünk ki - ezekkel a szavakkal biztatta üzletemberekből álló hallgatóságát Orbán Viktor. Az elvetélt 2024-es nyári olimpiai elképzeléseket is idesorolva megemlítette például a tervezett paksi atomerőművi bővítést és a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítéséhez fűződő elképzeléseket. Sajátos módon mindezekről azzal összefüggésben ejtett szót, hogy - állítása szerint - Brüsszel azért zúdít össztüzet ezekre a beruházásokra, hogy Magyarország felzárkózását ezzel is gátolja.

A miniszterelnök ezúttal is megfenyegette az osztrákokat, ha - mint arról a Népszava is beszámolt - a szomszédos országban megszavazzák azt a törvényjavaslatot, amely korlátozná a külföldi munkaerő, köztük a magyarok foglalkoztatását, akkor Orbán Viktor szándékai szerint megnehezítenék az osztrák befektetői tőke Magyarországra áramlását.

Ennek kapcsán - igaz, hogy más aspektusból -, Parragh László kamarai elnök is megjegyezte, hogy álláspontja szerint örömteli fordulat következett be: a legutóbbi statisztikai adatok szerint tavaly 31 ezren mentek Magyarországról külföldre dolgozni, ugyanakkor 30 ezren úgy döntöttek, hogy hazatérnek. A hazai munkaerőpiac lassú kimerülése Varga Mihály gazdasági miniszter számára is témát adott, ugyanis megemlítette, hogy ez idő szerint 67 ezer üres álláshely van Magyarországon, és számára is meglepő módon csak Budapesten nyolcezer takarítónőt keresnek. Nincs olyan ágazat, ahol ne tudnának dolgozókat felvenni, már nem csak szakképzettek hiányzanak egyes helyekről. Csak meg kell az embereket fizetni - tette hozzá Varga Mihály, aki tartalékokat sejt abban a régi ötletben, hogy részmunkaidőben kellene az embereket alkalmazni, és a nők foglalkoztatási aránya is alulmúlja a férfiakét.

Ugyanakkor Orbán Viktor egyértelműen fél a külföldi munkavállalóktól. Azt vizionálta, hogy ha engednék, akkor alulképzettek hada lepné el az országot. Ez nemzetstratégiai szempontból nem kívánatos: "az ország működtetéséhez szükséges munkát - a vécépucolástól az atomtudósokig - nekünk kell elvégezni", csak ennek az is része, hogy a vécépucolót is meg kell becsülni, emberszámba kell venni – fogalmazott a miniszterelnök. Álláspontja szerint egyébként nem állami feladat a hazai munkaerőhiány orvoslása, ezt a cégeknek saját maguknak kell megoldaniuk. Orbán Viktor nem mulasztotta el, hogy uszítson azok ellen a külföldiek ellen, akik "más kultúrát" hoznának hozzánk, s megbontanák a nemzet egységét. Parragh László ehhez hozzáfűzte: nem lenne célszerű müezzinek szavára ébredni.

A kormányfő egyébként feljogosítva érezte magát arra, hogy a 2016-os év gazdasági eredményei kapcsán gratuláljon az üzleti élet szereplőinek. A kormány a kamarában elgondolásainak megvalósulásához megfelelő partnert talált - mondta Orbán Viktor, mert - megfogalmazása szerint -, pártalapon nem lehet gazdaságpolitikát csinálni. Ezért partnerségi politikát kell létrehozni, ahol a pártpolitikai szempontok a háttérbe szorulnak. Ez a látszólag önkritikus álláspontot tükröző vélemény azonban álságos, hiszen mint Parragh László felszólalásából kitűnt, nyílt pártpolitikai kötődés híján is a kamarai vezetés a kormányzat feltétlen és kritikátlan partnere. Az elnök egyértelműen kijelentette, elkötelezettek arra, hogy a Fidesz-kormány álljon a jövő évi parlamenti választásokat követően is az ország élén.

A kormányfő a kamarai elnökkel karöltve elismerte, hogy az ország versenyképessége hagy maga után kívánni valókat. Arról valamennyi felszólaló hallgatott, hogy a magyar gazdaságban előállított és exportált termékek minimális hozzáadott értéket képviselnek.

Ők mondták

Varga Mihály: A következő két évben négy százalékkal nőhet a magyar gazdaság. A munkaerőhiányt a nők és a nyugdíjasok foglalkoztatásával kell megoldani.

Orbán Viktor: Az ország "felértékeléséhez" meg kell őrizni az etnikai homogenitást, mert "a túl nagy keveredés bajjal jár", s az idegenek megbontanák a nemzet egységét.

Parragh László: A jövőben Paks2 és a Budapest-Belgrád vasútvonal lehetnek olyan gazdasági motorok, amik sokat segíthetnek, de ebben nagy segítség lehetett volna az olimpia.

Matolcsy György: Versenyképességi fordulatra van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság kikerüljön a közepesen fejlett országokra jellemző növekedési csapdából.

Orbán Viktor ettől függetlenül - Matolcsy György nyomdokaiba lépve - a folyamatos növekedés erőteljes bűvöletében él. Abból kiindulva, hogy mind 2017-re , mind 2018-ra a GDP 4-4 százalék körüli növekedésére számítanak, s mint mondotta nem lesz ez másként 2019-ben, sem, határozottan kijelentette, hogy 2020 után már az 5 százalékos emelkedés sem elképzelhetetlen. Mondta mindezt egy olyan 2016-os esztendőt követően, amelyről maga is elismerte, hogy mindössze 2 százalékos GDP-növekedést produkált. Büszkén jelentette ki: lám a magyar gazdaság ilyen teljesítményre is képes uniós támogatások nélkül is. Majd halkan hozzátette, hogy ahhoz, hogy egyáltalán bővülésről beszéljünk az elmúlt év vonatkozásában az agrárgazdaság kiugró teljesítményére volt szükség, amelyhez a pénzügyi szolgáltatások kimagaslóan jó éve is hozzájárult. A 2020 utáni 5 százalékos növekedés forrásai ezek után megalapozatlanoknak tűnnek.

Sajnos a kérdéseiket feltevő üzletemberek egyike sem kérdezte meg, hogy miképpen képzeli el a magyar gazdaság közeli jövőjét Orbán Viktor, hiszen a KSH tegnap közzé tett, a 2016. évi beruházásokról szóló jelentéséből kiderült, hogy 20 százalékkal esett vissza, amire a rendszerváltás óta még egyetlen esztendőben sem volt példa. Különösen feltűnő, hogy az állami beruházások 43,9 százalékkal zuhantak, és csak az utolsó negyedévben 71 százalékkal. Az ezer sebből vérző oktatásnál 42 százalékos, az egészségügyben pedig 14 százalékos volt a visszaesés mértéke. A szakértők csak abban bíznak, hogy az idei évre tervezett gazdasági növekedéshez, a GDP 7 százalékát kitevő, 2000 milliárd forintos uniós forráselosztást úgy használják fel, hogy abból a nemzetgazdaság, beleértve az államot is, valóban hasznos beruházásokat valósít meg. Különben már rövid távon sem valósulnak meg Orbán Viktor és Matolcsy György növekedési víziói.

A kormányfő újabb adócsökkentést is ígért, Matolcsy Györggyel együtt elsősorban az szja mérséklésére összpontosítanának. Ugyanakkor Orbán Viktor munkaalapú államába nem illeszkedik az állampolgári jogon járó alapjövedelem, mert nem ösztönöz a munkára, ezért ellenzi. Az új iparfejlesztésről szóló stratégiáról azonban csak annyi jutott eszébe: a mintaprogram már megvan, ez a buszgyártás.