üzemanyag;gázolaj;

2017-03-13 20:18:00

Az USA miatt csökken az üzemanyagárunk

Szerdától további három forinttal csökken a benzinár, amihez ezúttal egy ötforintos gázolajár-csökkenés is hozzájárul. Ennek megfelelően a benzinért 360, a gázolajért 372 forintot kérhetnek a kutaknál átlagosan literenként. Adataink szerint a benzinár február vége óta zsinórban negyedik alkalommal csökken. A gázolajtarifát jóval visszafogottabban mérsékelték, ugyanakkor a mostani lépéssel mindkét termékár háromhavi mélypontjára kerül.

Az elmúlt hetek benzinárcsökkentései a termék nemzetközi tőzsdei áresésére voltak visszavezethetőek. Ez furán hatott, hisz a nemzetközi olajár eközben nem mozdult és a forint is gyengült a dollárhoz képest. Ám az elmúlt napokban az olajár egy - november óta nem látott, tíz százalékos mértékű - zuhanással mondhatni behozta a "lemaradását".

Míg október-november táján a Kőolaj-expotáló Országok Szervezete (OPEC), illetve az azzal kívülről együttműködő Oroszország különböző nyilatkozatai és megállapodásai hajtották fel az árakat, addig most az Egyesült Államokbeli olaj- és kitermelési bőség lökte a kurzus vissza nagyjából az eredeti szintre. (Ez az Európában irányadó Brent típusú nyersolaj esetében hordónként 50-51 dollár körül mozog.)

Míg az OPEC és Oroszország elsősorban kitermelés-szűkítési kartellegyezményekkel igyekeznek felfelé tornászni az árat, addig az USA válasza mondhatni automatikus. Szakértők már a 2015-2016-os olajárzuhanás időszakában arra hívták fel a figyelmet, hogy az elsősorban Egyesült Államok területén fúró úgynevezett olajpala-kitermelők viselkedését alapvetően az határozza meg, hogy az olajár 50 dollár felett vagy azalatt áll-e. A viszonylag drága fúrási eljárás alkalmazása ugyanis eme szint alatt egyszerűen nem éri meg. Ám efelett már érdemes ismét megnyitni a kutat. A kartellmegállapodások mellett tehát az USA új kútjai a világ olajpiacának egy fajta automatikus árszabályozóivá váltak. (Alapvetően a 2014 végi nagy olajárzuhanást is az olajpala-kitermelés jelentőségének felismerésére vezették vissza.) Minél erősebb a kartell tehát, annál több olajpala-kitermelő sérti a kartell érdekeit.

Igaz, ez a kiegyensúlyozó szerep több havi átmenetekkel érvényesül, s addig bármely irányba elképzelhetőek kiugrások. A jövő nagy kérdése, hogy a kitermelésben megjelenhet-e valamilyen még innovatívabb, esetleg olcsóbb eljárás, avagy mindezzel lépést tud-e tartani az - olajat szintén egyre hatékonyabban felhasználó - világgazdaság, a másik oldalon pedig milyen erős és kitartó önfegyelmet képesek gyakorolni a külső-belső kartelltagok - különösen Oroszország - a kitermelés visszafogását illetően.