Fónai Imre írása a Népszavának;
önkormányzatok;állam;TÖOSZ;Schmidt Jenő;
2017-03-21 06:05:00
Schmidt Jenő: öt évet adok ennek a rendszernek
Harminc-negyven százalékos köztisztviselői béremelést sürget a legnagyobb taglétszámú önkormányzati érdekvédelmi szövetség, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ). A szervezet elnöke, a Somogy megyei Tab kisvárosának fideszes polgármestere, Schmidt Jenő elkeseredett, öt évet ad a jelenlegi rendszernek, utána az állam lerázza magáról a most elvett önkormányzati feladatokat.
- Lassan nem lesz szemétszállítás, közösségi közlekedés, temetés, szociális gondozás, ügyintézés, ha a helyi hivatalok nem tudnak 30 százalékos béremelést adni - kongatták meg a vészharangot nemrég az önkormányzati szféra szakszervezeti vezetői. Túloznak, vagy valós a veszély?
- Is-is. Megértem a szakszervezeteket. Egy állami voláncégnél dolgozó sofőr mitől különb, mint az a kolléga, aki egy megyei jogú város cégénél vezeti a buszt? Mindkettő közfeladatot lát el. Az állami tulajdonú cégeknél az állam harminc százalékos béremelést hajt végre költségvetési forrásból, cinikusan mondhatnám, hogy akár veszteséges, akár nyereséges az a társaság. Egy önkormányzat ugyanezt nem tudja megtenni; adót kellene emelnie, vagy hitelt felvennie.
- Akadnak azért olyan önkormányzatok, amelyek önerőből is képesek a béremelésre?
- Nagyon kevés. Tiszaújváros, Budaörs, Győr… Azt is látni kell, hogy az önállóság számos önkormányzati feladatellátás esetében csorbul. A vízdíj adott, a hulladékgazdálkodásban is hasonló a helyzet, ha egy önkormányzati cég nem jön ki a központi finanszírozásból, akkor pótolja a helyi adófizetők pénzéből. Az önkormányzat tehát jó néhány szolgáltatásnál a bevételeire nincs ráhatással, csak a költségeire, abból meg nem jön ki a béremelés…
Aggódik a vidék jövője miatt Schmidt, mert "nem globális, hanem települési a fejlesztési szemlélet. Területrendezési politikára volna szükség, 30-40 kilométeres körzetekben felfűzni egymásra a infrastrukturális- és vállalkozásfejlesztést, az oktatást. Ausztria lehetne a minta, ahogyan ott kinéz egy-egy kistelepülés. Nálunk a föld se a falué, hanem egy-egy nagybirtokosé, és ez nem jó..."
- Lehet egyáltalán még önkormányzatról beszélni a szó rendszerváltáskori értelmében?
- Az önkormányzás ma valóban a nullához konvergál, mert nincsenek szabad források, így önálló döntéseket se nagyon tud hozni a szektor. Pályázik külső forrásokra, a feladatfinanszírozásra meg kap, amennyit kap, kevesebbet, mint amennyit a feladatok indokolnának. Norvégiában a helyiadó-bevétel egy térség fejlesztési forrása. Oslóban hídpénzt szednek, elvégre a hidat is meg kellett építeni és fenn is kell tartani. Nálunk most éppen sok a forrás, nagyon helyesen a mostani uniós ciklusban javarészt gazdaságélénkítésre, de jól kell ezeknek a pénzeknek hasznosulni, mert ennek vége lesz és néhány év múlva önfenntartóvá kell válniuk a magyar önkormányzatoknak is.
- Hány évet ad erre?
- Öt évet adok a jelenlegi finanszírozási-önkormányzati rendszernek. Óva intenék mostmár a további államosítástól, e helyett arányosan kéne támogatni az önkormányzati gazdasági társaságokat is, hiszen a MÁV és a Volán sem él meg a saját bevételeiből. Szóval, nagyjából öt év még és utána szerintem az állam visszaadja a hulladékszállítást és a többi, nemrég államosított szolgáltatást. Addigra jut el ugyanis oda a magyar adófizető, hogy feltegye a kérdést: miért kerül annyiba, jó-e nekem az államilag irányított szemétszállítás, vagy az oktatási intézmények üzemeltetése? Ez most egy átmeneti idő; "magamhoz rántom a fát", jól megrázom, letisztítom…
- És mi lesz közben az önkormányzati köztisztviselők egyre késő bérrendezésével?
- A TÖOSZ az illetményalap olyan mértékű emelését sürgeti, ami 30-40 százalékos béremelést tenne lehetővé esetükben. Óriási lett a szakadék az elmúlt nyolc évben a kormánytisztviselők és az önkormányzati alkalmazottak bére között (politikailag sem értem, hogy miért ez a különbségtétel), azóta utóbbiaknál nem változott a bértábla. Itt is ugyanaz a helyzet, mint a gazdasági társaságoknál: azon kevés településen tudják emelni a bérüket, ahol számottevő a helyiadó-bevétel. Amit mi javaslunk, az nettó 40-50 milliárd forintjába kerülne a költségvetésnek, ami nem tétel a 18 ezer milliárdos állami újraelosztásban.
- Ellenkező esetben valóban "kiürülhetnek" a hivatalok?
- Kistelepülési hivatalok esetében az ügyintéző nemigen tud hová elmenni. Ez viszont pont a nagyobb településeknél lehet valós veszély.