Gulyás-ügy - Szivatásból senkit sem lehet 72 órára benntartani

A Sándor-palotánál festékes dobozt hajigáló civil aktivisták őrizetbe vétele a strasbourgi joggyakorlat szerint igencsak aggályos, mert az emberi jogi bíróság az intézkedést önkényesnek minősítheti, hiszen a tüntető személyi szabadságát nyilvánvalóan szükségtelenül korlátozták – elemzi a történteket dr. Magyar György és dr. Magyar Gábor blogja, a Magyarügyvéd.

Mellesleg az őrizet elrendelésének feltétele, hogy valószínűsítsék: az elkövetőt később előzetes letartóztatásba helyezik. Csakhogy az ügyészség maga ismerte el, hogy ezt nem is akarták indítványozni.

Gulyás Mártonék őrizetbe vétele amúgy formálisan nem kifogásolható, hiszen vele szemben kétségkívül fennáll a „szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja". A Büntetőeljárási törvényben van azonban egy további kitétel: az őrizetbe vétel feltétele, hogy „a terhelt előzetes letartóztatása valószínűsíthető".

Az előzetes pedig csak akkor rendelhető el, ha a terhelt megszökött, elrejtőzött, vagy fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye. Az érintettet ugyancsak be lehet csukni, amennyiben „megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén, különösen a tanúk befolyásolásával vagy megfélemlítésével, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával vagy elrejtésével meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné a bizonyítást". Van még további lehetőség: „amennyiben megalapozottan feltehető, hogy (a tettes) szabadlábon hagyása esetén a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné, vagy szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el".

Egy civil aktivista viszont nemigen fog megszökni, de a bizonyítás eszközöket sem tudja megsemmisíteni, mert a rendőrségnek szinte bizonyosan vannak felvételei, s esetnek jó sok tanúja is lehetett. Marad a bűnismétlés kockázata, tehát ha Gulyás szabadlábon marad, továbbra is festékesdobozokat fog hajigálni. Ráadásul nem ez az első hasonló cselekménye.

A festékdobálós ügyben az ügyészség a közleményében jelezte is: „ügy egyik gyanúsítottja a megalapozott gyanú tárgyát képező bűncselekményt próbára bocsátás próbaideje alatt, illetve más folyamatban lévő büntetőeljárás hatálya alatt követte el". Ennek ellenére, az előzetes letartóztatás, mint a legsúlyosabb szabadságkorlátozó kényszerintézkedés alkalmazását semmi sem indokolná. Ez az ügyészség is tudja. Közleményében jelezte is, hogy az elkövetők előzetes letartóztatására nem tesz indítványt. Ha valóban így döntöttek, minek kellett napokig fogva tartani Gulyást?

72 órára bármelyik gyanúsítottat őrizetbe lehet venni? Nem. Hiába gyanúsítanak valakit szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetésével, és hiába lehetne elvileg helye előzetes letartóztatásnak, a nyomozó hatóság nem önkényeskedhet, és szívatásból nem tarthat bent senkit.

Gulyás ügyében úgy tűnik, hogy a 72 órás őrizet nem büntetőeljárási érdeket szolgált, a hatóság csupán meg akarta szivatni az izgága aktivistát, egyúttal példát akart statuálni a hozzá hasonlóan gondolkodók megfélemlítése érdekében. Ez aligha tekinthető jóhiszemű joggyakorlásnak. A visszaéléshez hozzájárult az a körülmény, hogy az ügyben az ügyészség nyomozott, és így az őrizetbevétel indokoltságát külső szerv nem ellenőrizte. Ez az ügyészségi nyomozás rendszerszintű hibája, amit érdemes lenne mihamarabb orvosolni – írja az ügyvédek blogja.