Uniós pénzek - A csalóké 25 százalék

Konferenciát rendeztek Budapesten az uniós pénzekkel való visszaélésekről. A magyar kormányzat bojkottálta az eszmecserét.

Bojkottálta a magyar ügyészség illetve a kormányapparátus a Transparency International (TI) korrupcióellenes konferenciáját, pedig olyan, európai vezető szakemberek vettek részt rajta, mint a magyar négyes metró ügyét is felgöngyölítő Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) főigazgatója, Giovanni Kessler, és az utóbbi években a román politikai elit korrupciós ügyeit feltáró Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) vezető ügyésze, Laura Codruta Kövesi. Martin József Péter a (TI) vezetője emlékeztetett rá: az Európai Bizottság és az OLAF jelentése szerint 2015-ben az EU pénzügyi alapjait károsító szabálytalanságok 3,2 milliárd eurónyi forrást érintettek, az eltűnt pénz 680 millió eurót tett ki. A TI vizsgálatai szerint Magyarországon az uniós forrásokkal történő csalásoknál 25 százalékos az átlagos túlárazás, ám van, hogy ötszörös-hatszoros összeget csalnak ki az uniós közkasszából.

Laura Codruta Kövesi szerint tíz éve Romániában teljesen elterjedt és megszokott jelenség volt a korrupció, ám csak a kis törvényszegőkre sújtott le a törvény. A DNA-t viszont kifejezetten az elit korrupciója ellen hozták létre. Míg 2006-ban csak évente 360 vesztegetésen kapott hivatalnok került a bíróság elé, tíz évvel később 1200 fölé nőtt a szám, köztük számos miniszter, képviselő sőt, miniszterelnök is ott találta magát a vádlottak padján. A DNA egyik bevett módszere a kiterjesztett vagyonelkobzás, akár a stróman ismerősöktől is. A DNA 2016-ban 667 millió lejnyi értéket szerzett vissza a román államnak, miközben a szervezet csak 40 millióból gazdálkodik. "Profitot termelünk" – jegyezte meg az ügyészasszony.

A magyar korrupció szintje és az uniós pénzek eltérítésének gyakorlata immár az uniós támogatások jövőjét fenyegeti. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője, a konferencia egyik panelvezetője lapunknak megerősítette: az uniós zárszámadás vitájában a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt részéről érkezett olyan módosító javaslat, hogy azokat a tagállamokat, amelyek nem vesznek részt az EU-támogatások felhasználásának ellenőrzésére jogosult Európai Ügyészség létrehozásában, zárják el a kohéziós forrásoktól (a magyar kormány már deklarálta, hogy kimarad az ügyészségi együttműködésből). Jávor szerint a néppárti javaslat világos jelzés arról, hogy a nettó befizető tagállamoknak elegük van a kelet-európai oligarchikus szisztémából, és a következő fölvetésük az lesz, hogy ha marad a rendszerszintű korrupció, akkor a jelenlegi támogatási rendszert kell felszámolni.

A korrupció a támogatások jövőjét veszélyezteti

Az EP-képviselő elmondta: az Orbán-kormány idehaza is ellenáll az antikorrupciós küzdelem intézményesítését célzó kezdeményezéseknek. A Párbeszéd antikorrupciós ügyészség felállításáról szóló javaslatát eddig négyszer szavazták le, pedig általános tapasztalat, hogy a jelenlegi ügyészi és igazságszolgáltatási szervezet a korrupciós bűncselekmények esetében nem működik hatékonyan. A javaslatban egy olyan új vádhatóság szerepelt, amely szervezetében független a kormánytól, a kinevezési eljárásrendje kizárja, hogy politikailag meg lehessen szállni, a szervezeti struktúrája pedig a beosztott ügyészeknek is nagy fokú önállóságot biztosít.

A koncepció a közérdekvédelmi eljárásokhoz is új keretet biztosítana azokban az esetekben, ahol az egyes cselekmények ugyan nem érik el a büntetőeljárás elindításához szükséges szintet, de rendszerszintű közpénzügyi visszaélésekre utalnak. Az ügyészség itt is vizsgálódási illetve javaslattételi lehetőséget kapna. Emellett pedig garantálná a jogszabály a közérdekű bejelentők védelmének intézményi garanciáit, többek között a Horváth András-ügyből okulva.

Jávor az Európai Ügyészség jövőjéről is beszélt a Népszavának. Mint elmondta, a szervezet kialakításában és tervezett működtetésében 17 uniós tagállam vesz részt az ún. megerősített együttműködés keretében. -Meghökkentő, hogy az uniós csalásokban az egyik leginkább érintett államként Magyarország kimarad belőle – fogalmazott. A politikus szerint ugyanakkor a kezdeményezéshez később is lehet csatlakozni, és maga az ügyészség legkorábban 2-3 év múlva kezdheti meg a működését.

Giovanni Kessler: A civileken is múlik

A kilencvenes évek elején Kessler évekig maffiaellenes ügyész volt az olaszországi Caltanisettában, 2011 óta az OLAF főigazgatója. Lapunknak azt nyilatkozta: a korrupció visszaszorítása a civileken is múlik.

A 2015-ös éves jelentésük szerint az OLAF által felgöngyölített ügyek mindössze negyedében emelnek nálunk vádat, ez az egyik legalacsonyabb az EU-ban.

- Nem várhatják, hogy kívülről az OLAF oldja meg az önök problémáit. Mi támogatást tudunk adni, és ahol tudjuk, segítjük a magyar hatóságokat.

Hogyan értékeli, hogy az itteni hatóságok bizonyos esetekben nyilvánosságra hozzák az OLAF jelentéseit - ilyen például a négyes metró ügye -, míg tucatnyi más esetben nem?

-Mi a jogszabályok alapján csak azt tudjuk megtenni, hogy az éves jelentésünkben feltüntetjük, melyik országnál mennyi ügyet zártunk le. A nyilvánosságra hozatal a tagállamok döntése.

Mi történik, ha egy tagállam szelektál az ügyek között, és csak azt hozza nyilvánosságra ami számára kényelmes?

-Ezt nem kommentálnám.

A magyar kormány éppen arra készül, hogy más civilekhez hasonlóan a konferencia rendezőjét, a TI-t is "külföldről finanszírozott szervezetnek" minősítse.

- Az életképes civil társadalom rendkívül fontos a korrupcióval szembeni küzdelemhez. Az a tény, hogy bizonyos NGO-k nemzetközi szinten is működnek, vagy éppen nemzetközi támogatást kapnak, csak gazdagabbá tesz egy demokráciát.