Az építőipar a gazdaság lokomotívja

A tavalyi visszaesése nagy részét ledolgozó építőipar dinamizmusa javította a legnagyobb mértékben az idei év első két hónapjában a gazdaságot, de a mezőgazdaság kivételével feltehetőleg minden ágazat bővülni fog és emellett gyorsul az infláció is - ez olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb havi prognózisában, amelyet eljuttattak szerkesztőségünkbe is.

Ebben az időszakban az építőipar kiugróan gyorsan, több mint 15 százalékkal bővült, és ha nem is ilyen mértékben, de a korábban vártnál gyorsabb ütemben, 7,5 százalékkal nőtt az ipar az első negyedévben, a kiskereskedelmi forgalom 3 százalékos növekedése viszont alulmúlta a 6 százalékos előrejelzést.

Mindezekből a GKI azt a következtetést vonta le, hogy továbbra is érdemes 3,2 százalékos gazdasági növekedéssel számolniuk 2017-ben, elsősorban az uniós támogatások újraindulásának köszönhetően. A GKI abban is reménykedik, hogy a beruházások a tavalyi 20 százalékos visszaesés után 8 százalékkal bővülnek, a fogyasztás növekedési üteme pedig 4,2 százalékról 5 százalékra emelkedik.

A gazdaságkutató szerint az infláció várhatóan 1 százalékponttal meghaladja a kormány által prognosztizált 1,6 százalékot, ezért az az év végén visszamenőleges nyugdíjemelés lehet. Ezzel szemben a GKI nem számít arra, hogy teljesülnének a "nyugdíjprémium" kritériumai, azaz a 3,5 százalék feletti gazdasági növekedés. Ugyanakkor a 2,4 százalékos GDP-arányos államháztartási egyenleg várható, de ez némileg növekedhet is. A jövő évi országgyűlési választásokra tekintettel mégis fizethetnek - a GKI véleménye szerint - a nyugdíjasok számára valamilyen járadékkiegészítést, tekintettel arra, hogy 2018 tavaszán országgyűlési választások lesznek.

A prognózis szerint a hosszabb távú fejlődés fő tényezőiben - az intézmények működésében, a piaci megoldások háttérbe szorításában, a szerkezeti reformok elkezdésében - nem várható érdemi javulás.

Az EBRD javította a magyar kilátásokat

A politikai kockázatok ellenére várhatóan érdemi gyorsulásnak indul az idén és jövőre az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) működési térségének gazdasági növekedése - áll a pénzintézet szerdán Londonban közzétett friss előrejelzésében. Az EBRD javította a magyar gazdaság idei teljesítményére vonatkozó prognózisát.

A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának finanszírozására 1991-ben alapított londoni székhelyű bank - amely Cipruson rendezett éves közgyűlésének kezdetére időzítette új prognózisát - az idén 2,4 százalékos, jövőre 2,8 százalékos növekedést vár működési országaiban a tavaly mért 1,8 százalékos növekedési átlag után.

Az idei növekedési előrejelzést a bank - amely az elmúlt években kiterjesztette tevékenységét a Földközi-tenger keleti és déli térségeire is - a novemberben közzétett előző becsléshez képest minimálisan, 0,1 százalékponttal csökkentette, elsősorban a törökországi politikai bizonytalanságok miatt.

Az EBRD a szerdán ismertetett új jelentésben 2,6 százalékos növekedést valószínűsít a török gazdaságban, 0,4 százalékponttal gyengébbet, mint előző előrejelzésében. A negatív korrekciót a bank a törökországi politikai bizonytalanság miatt megindult gyorsuló tőkekivonással és a beruházási kilátások gyengülésével indokolta.

Az EBRD kiemeli, hogy a török gazdaság növekedési üteme tavaly az előző évi ütemnek kevesebb mint a felére, a 2015-ben mért 6,1 százalékról 2,9 százalékra lassult, elsősorban a turizmusból eredő bevételek meredek visszaesése, az orosz szankciók és a Közel-Kelet geopolitikai feszültségei miatt, és mindezt tetézték a tavaly júliusi katonai puccskísérlet gazdasági hatásai.

Az EBRD előrejelzése szerint az orosz gazdaság az elmúlt két év recessziója után az idén növekedésnek indul. A bank azzal számol, hogy a 2015-ben mért 2,8 százalékos és a tavalyi 0,2 százalékos visszaesés után az orosz hazai össztermék 2017-ben 1,2 százalékkal, jövőre 1,4 százalékkal növekszik.

A teljes működési terület átlagánál a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok az EBRD várakozása szerint számottevően erősebb növekedési teljesítményt nyújtanak: a bank ebben a csoportban az idén és jövőre egyaránt 3,1 százalékos növekedést jósol, és 0,1 százalékponttal javította a régió idei növekedésére adott korábbi előrejelzését.

Magyarországon az EBRD 2017-re és 2018-ra is 3 százalékos gazdasági növekedést vár. Az idei évre szóló magyar prognózist az EBRD 0,6 százalékponttal javította.

A szerdai előrejelzés Magyarországról szóló fejezete szerint az állami beruházások értéke - ugyanúgy, mint a térség többi EU-gazdaságában - 2016 eleje óta csökken, elsősorban az EU 2014-2020-as költségvetési időszakára meghatározott folyósítási programok lassú indulása miatt.

Ezzel ellentétben a magyar háztartások fogyasztása tavaly 5 százalékkal nőtt, és ehhez a reáljövedelmek 6 százalékos emelkedése adta a hajtóerőt. Az EBRD kiemeli azt is, hogy a munkanélküliségi ráta 2017 elejére 4,2 százalékra csökkent.

A bank várakozása szerint az idén a társadalombiztosítási hozzájárulások csökkentése és a minimálbéremelés továbbra is erőteljes fogyasztást eredményez a magyar gazdaságban.

A romló demográfiai folyamatok a versenyképesség szempontjából nem jók, de a társasági adó csökkentése 9 százalékra - az EU-n belüli legalacsonyabb szintre - várthatóan ösztönzést ad a vállalati beruházásoknak. Az EBRD szerint mindez együtt indokolta a magyar gazdaság növekedési előrejelzésének javítását.

Az EBRD nicosai éves közgyűlésén részt vevő Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kijelentette, hogy Sir Suma Chakrabartival, a bank elnökével folytatott megbeszélésén hangsúlyozta, hogy az EBRD magyarországi szerepvállalása közös érdek: a bank számára az erősödő magyar gazdaság jó üzleti lehetőségeket jelent, míg hazánknak kedvező, ha a hagyományosnak tekinthető projektfinanszírozás mellett az EBRD tőkebefektetésekben is részt vesz. Ilyen tranzakció volt a magyar állam és az EBRD közös tulajdonszerzése az Erste Bankban, amit nagyon sikeres együttműködésnek tartunk – húzta alá a tárcavezető. Elmondta: a jövőben is számítunk az EBRD részvételére az elektromobilitás, az energiahatékonyság és a zöldgazdaság fejlesztésével, infrastrukturális beruházásokkal, a pénzügyi közvetítőrendszerrel kapcsolatos projektekben.

A miniszter szerint minél több piaci alapú tranzakcióra volna szükség, ezért jó jel, hogy ebben az évben az EBRD már döntött az OTP Jelzálogbank helyi kötvény-kibocsátásában való részvételéről 40 milliárd forint értékben.

Idén 2,6 százalékos infláció várható

A piaci várakozásoknak megfelelően áprilisban 2,2 százalékos volt az infláció - közölte ma a KSH. Az inflációs folyamatokat jobban tükröző maginfláció azonban ha minimális mértékben is, de gyorsult.

A márciusi 2,7 százalékról áprilisban 2,2 százalékra mérséklődött az infláció. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője ennek kapcsán a Népszavával azt közölte, mondta, hogy az áprilisi érték megfelel a várakozásoknak, de az adatokból kiderülnek fontos részletek.

„Miközben éves összevetésben 10,7 százalékos áremelkedésükkel felfelé hajtották az inflációt, addig havi összevetésben ellenkező irányba terelték, mivel a jövedékiadó-változás miatt márciushoz képest 1,4 százalékkal mérséklődött az áruk” - fogalmazott a szakértő.

Havi összevetésben az élelmiszereken belül az idényáras termékek, például a krumpli, a friss zöldségek és gyümölcsök ára jelentősen, 3,4 százalékkal nőtt. Ez egyrészt a szezonalitással magyarázható, a tavaszi hónapokban - áprilisban és májusban - rendre drágulnak a szóban forgó termékek. Emellett most elképzelhető, hogy az áprilisi fagyok is némi szerepet kaptak a drágulásban.

A maginfláció ellenkező irányba tartott

Miközben a fő inflációs mutató jelentősen csökkent márciushoz képest, az inflációs alapfolyamatokat jobban tükröző - a hatósági árakat, valamint a változékony energia- és feldolgozatlan élelmiszerárakat nem tartalmazó - maginfláció gyorsult. A márciusi 1,8 százalékról 1,9 százalékra. „Ez pedig azt mutatja, hogy a növekvő bérek és a lakosság fogyasztása lassan felfelé hajtja az inflációt. A maginfláció jelenlegi mértéke nem jelent problémát. Ugyanakkor az inflációnak van egy olyan veszélyes tulajdonsága, hogy hirtelen meg tud lódulni, ez pedig kockázatot jelenthet 1-2 éves időtávon” - mondta a szakértő. Hozzátette: az inflációs pályát nagyban befolyásolja, hogy a kormány milyen áfacsökkentéseket tervez a következő időszakban, mert ezek lefelé húzzák majd a fő inflációs mutatót. Az esetleges áfacsökkentések inflációs hatását óvatosan kell kezelni, mert elfedhetik az alapfolyamatokból adódó kockázatokat.

A szakember szerint a jelenlegi kilátások alapján az éves átlagos infláció 2,6 százalékos lehet, feltéve, hogy nem lesz az idén évközi áfacsökkentés és az olaj ára a jelenlegi 50 dollár körüli szinten marad. Ez egyben azt is jelenti, hogy az idei év végére, a jövő év elejére a 3 százalékos jegybanki inflációs cél közelébe kerülhet az infláció.