H. G.;

környezetvédelem;metán-hidrát;

2017-05-23 07:41:00

Lángoló jég

Hamarosan félelmetes vetélytársat kaphatnak nem csak a hagyományos, szénhidrogén-tüzelésű, de az atomerőművek, sőt, a megújuló energiaforrások is. 

Ha sikerül megoldani az ismert metán-hidrát készletek környezetbarát és gazdaságos kitermelését, évszázadokra fedezni lehetne a földkerekség energiaigényét. Kínában most nagy lépést tettek: a bejelentés szerint áttörést értek el, a Dél-kínai tengeren folyó kísérleti üzemben napi 16 ezer köbméter, nagy tisztaságú metánt hoztak a felszínre.

A metán-hidrát vízjég-kristályokba zárt metán, a vegyület nagy nyomás alatt, hidegben keletkezik - tipikusan a tengerfenéken, 1-2 kilométeres mélységben, illetve az örök fagy birodalmában, a vastag jégréteg alatt. A külsőre az egyszerű jéggel azonos, ám egy öngyújtóval is könnyen lángra lobbantható anyag óriási mennyiségben, több száz méter vastag mezőkben található Kína, Japán, Korea körül éppúgy, mint a Fekete-tengerben, a Mexikói-öbölben vagy a Csendes-óceán Alaszkától Közép-Amerikáig húzódó, parthoz közeli részén. A kínai eredményről beszámoló BBC szerint az ismert készletek szerény számítás szerint is tízszer akkorák, mint a palagázé – márpedig utóbbi megjelenése a világpiacon már így is óriási gazdasági és politikai következményekkel járt.

A metán-hidráttal azonban nem könnyű bánni és a folyamat nagyon veszélyes. A mélyből felhozva a gáz kiszabadul a jég fogságából – és gyorsan kitágul. Egyetlen köbméter jégkásából mintegy 160 köbméter metán keletkezik, amit nem szabad engedni a légkörbe jutni, mert a szén-dioxidnál is sokkal nagyobb mértékben járul hozzá a globális felmelegedést okozó üvegházhatáshoz. Az ipari méretű kitermelés nagyon megbolygatná a tengeri élővilágot és azt sem lehet teljesen kizárni, hogy a tevékenység földrengést, az pedig szökőárat váltana ki. Megoldásként felmerült, hogy a metán-hidrát helyére szén-dioxidot pumpálnának a mélybe, ez az eljárás azonban még nem kész az alkalmazásra.