Késve, drágán és rossz helyen épül a haszontalan út

Nem elég, hogy már négyszeresére drágult az Egert és az M3-as sztrádát összekötő út, egy felesleges szakasza ötven gazdálkodót vág el a földjétől.

Huszonöt éve ígérgetik Egernek különböző kormányok, hogy egyszer bekötik a „zsákvárost” az ország vérkeringésébe, vagyis az autópálya-rendszerbe. Orbán Viktor legutóbb 2015-ben tette le a nagy esküt, hogy 2018-ra ez megvalósul. Nos, erre az időpontra biztosan nem teljesül az ígéret, hisz az első kapavágásokat néhány hete tették csak meg, egy körforgalom kialakításával a barokk város kivezető szakaszán. A M25-ös út késése persze csak a kisebbik baj. Az Egerhez vezető kétszer kétsávos nyomvonala ugyanis sok helyütt logikátlan, ráadásul gazdák sokaságát hozza nehéz helyzetbe – hangoztatják többen is.

Már az is furcsa, hogy az eredetileg tervezett 6,5 milliárdos költség egyszer csak 18,8 milliárddal megnövekedett. A Magyar Közlönyben elvontan magasabb műszaki tartalomra hivatkoznak, de konkrétumokról nem esik szó – hívta fel a figyelmet nemrég Mirkóczki Ádám, a Jobbik térségi országgyűlési képviselője. Az árnövekedéshez hasonlóan érthetetlen az, hogy miért kellett Füzesabony és Kál között egy új le- és felhajtót betervezni az M3-as sztrádára, hiszen a már meglévő kihajtóktól is el lehetett volna vezetni Eger felé az M25-öst. Az új kihajtókhoz vezető szakasz ráadásul nem csak felesleges, hanem káros is: épp kettévágja a Füzesabony környékén gazdálkodó mintegy ötven család földjeit és tönkretesz egy több tízmilliós kiépített öntözőrendszert is.

Az egyik érintett gazda, Szűcs László térképeket mutatott, azon magyarázta, miért felesleges és káros a tervezett nyomvonal. Nemrégiben újították fel ugyanis a Maklárt Füzesabonnyal összekötő útszakaszt, s épp ebbe fog torkollni az Egerből idecsatlakoztatott gyorsforgalmi út is. Vagyis ha ezt az eleve felújított pár kilométert bővítik ki két-két sávossá, jóval kevesebb pénzből megvalósíthatták volna az összekötést, mint így, hogy Kál felé építenek meg egy újabb szakaszt. Ez a megoldás a gazdák érdekeit sem sértette volna, s nem kellene több kilométert kerülniük.

- Ez már az alföld, itt mindenki a földjéből él, s az új nyomvonal ellehetetleníti a működésünket - mondta Szűcs László. A gazdák az észérvekre hivatkozva leveket írtak a füzesabonyi önkormányzatnak és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nek (NIF), de választ egyiktől sem kaptak. Ha a terveken nem változtatnak, legalább egy-egy felüljáró kialakítását tegyék lehetővé a régi mezőgazdasági utak mentén, ahol korábban is átjártak az út egyik oldaláról a másikra – kérték, de süket fülekre találtak.

- A kisajátítási tárgyalások még nem kezdődtek meg, de úgy gondoljuk, az állam csak az általa használatba vett földjeink után akar majd fájdalomdíjat fizetni. Minket azonban ennél sokkal nagyobb kár ér, mi, s az utánunk jövő generációk ezentúl életünk végéig traktorozhatunk majd jó pár plusz kilométert, hogy eljussunk az átjáróig - fakadt ki Szűcs László.

Megkérdeztük a NIF Zrt-t, készült-e olyan hatástanulmány, amely a gazdálkodók sérelmére is kitér ezen a szakaszon, s figyelembe veszik a gazdák érdekeit? Arról is érdeklődtünk, miért van szerintük szükség Füzesabony és Kál közötti ominózus gyorsforgalmi út megépítésére, hisz ezen a szakaszon elég csekély a forgalom.

- A hatósági helyszíni szemlén és a közmeghallgatáson is felmerült az érintett területek megközelíthetőségének felülvizsgálatára vonatkozó igény. A megrendelő és a tervező szerint azonban a földutak átvezetése az autóút felett nem indokolt, hiszen olyan jelentős sűrűségű mezőgazdasági úthálózat található a területen, amely továbbra is ki tudja szolgálni a közlekedési igényeket – válaszolta Karcagi Orsolya kommunikációs igazgató. Szavai szerint a megtervezett, és jogerős építési engedélyt kapott földúti kialakítás valamennyi, az M25 autóúttal kettévágott terület megközelíthetőségét biztosítja, a jelenlegi állapothoz képest pedig maximum egy-két kilométeres kerülőutat kell tenni. Megközelíthetetlen terület nem marad, sem a jogi állapot, sem a természetben is meglévő földúthálózat szerint, a gazdák érdekei ilyen formában nem sérülnek – tette hozzá. Közölte: a felhasználandó uniós pénzügyi forrás és a közpénzek „ésszerű felhasználása érdekében” újabb műtárgyak építését műszaki indokoltság hiányában nem tudják vállalni.

Arra, hogy miért kell egyáltalán Füzesabony és Kál között pluszban gyorsforgalmi utat építeni, a kommunikációs igazgató kitérő választ adva azt felelte: az M25 autóút Egernek a transzeurópai közlekedési hálózathoz való kapcsolatát szolgálja, ennek részeként valósul meg az adott szakasz is.