Civil bélyeg

„Járkálj csak halálraítélt”, írta 1936-ban Radnóti. Néhány évvel később sárga csillagot kellett viselniük a zsidóknak, be kellett jelenteniük a vagyonukat, nyilvántartásba vették az üzleteiket, lakásaikat, értékesebb tárgyaikat. A bevallásra kötelezettek tették a dolgukat, mert a többségük törvénytisztelő ember volt. Még járkáltak a halálraítéltek, de már készítették a tehervagonokat, és hamarosan végrehajtották az ítéletet is.

A kormányzat nem titkolja, elhatározott szándéka, hogy eltakarítsa az útból azokat a civil szervezeteket, amelyek zavarják a köreit. Ehhez az első lépés lesz a regisztráció, nyilvántartásba veszik majd azoknak a szervezeteknek a „vagyonát”, amelyek évente 7,2 millió forintnál több támogatást kapnak külföldről. Más értelme nincs ennek, mint - most épp orosz mintára - idegen ügynöknek titulálni bizonyos civil köröket. Megbélyegezni őket, ahogyan annak idején az akkori kormányzat tette a zsidókkal is.

Ceglédi Zoltán politikai elemző ugyan nem húz párhuzamot a két „bélyeg” között, de egyértelművé teszi: azok a szervezetek, amelyek hajlandóak lesznek teljesíteni a regisztrációs kötelezettségüket, a saját halálos ítéletüket írják alá. Önként varrják magukra a bélyeget, s attól kezdve nyilvánosan mindenhol külföldi ügynöknek kell nevezniük önmagukat (pedig nem azok). És jól látja Ceglédi, a Fidesz által pénzelt sajtó azt szajkózza majd: hiszen ők mondják magukról, hogy ügynökök.

Ceglédinek igaza van, az volna a civil kurázsi, ha egységesen megtagadnák a regisztrációt. Akiknek annak idején nem fűlött a foguk a sárga csillaghoz, amíg tehették, emigráltak. A civileknek sem kellene tűrniük a megbélyegzést. Európa nyitott. A szervezetek működését nem korlátozzák már az országhatárok.