növekedés;uniós támogatás;GKI;

2017-06-29 07:26:00

Ma még dübörgünk

A gazdaságkutatók sorra felfelé emelik Magyarország idei növekedési kilátásait, amelyeket az uniós támogatások és a brutális béremelések gerjesztenek.

A magyar gazdaság váratlanul dinamikus idei növekedése alaposan meglepte a több évtizedes múlttal rendelkező elemzőket is. Alig győzik prognózisaikat hónapról hónapra felfelé korrigálni. A mindig óvatos GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke Vértes András is így járt el, amikor szerdai sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a tavalyi lassabb növekedés után idén az első negyedévben uniós szinten is kimagasló, 4,2 százalékos növekedést érhet el a magyar gazdaság. A régió országaihoz viszonyítva ugyanakkor már nem annyira kiemelkedő ez a teljesítmény, az első negyedévben a magyarnál több mint egy százalékponttal gyorsabb volt a román és a szlovén, de dinamikusabb a lengyel és a három balti állam növekedése is. Vagyis leszakadásunk nem romlott ugyan, de nem is javult. Az áprilisi adatok viszont már lefékeződést jeleznek Magyarországon, amiben közrejátszik a mezőgazdaságot sújtó aszály is, így az agrárszféra eredménye egész évben 10 százalékkal kisebb lehet, mint egy esztendővel korábban.

Mindezt figyelembe véve a GKI az eddigi 3,2 százalékról 3,5 százalékra emelte az idei éves növekedési várakozásait, de a gazdaságkutató a még nagyobb mértékű bővülést sem zárt ki. Akárcsak a Raiffeisen Bank elemzői, akik ugyancsak szerdán még ennél nagyobb mértékű optimizmusról adtak számot, amikor felfelé módosították az idei GDP-növekedési várakozásukat: 3,8 százalékra növelték a korábbi 3,2 százalékos prognózisukat. Török Zoltán vezető elemző magyarázatul kifejtette, hogy mind a lakossági, mind a kormányzati fogyasztás erősödésére számítanak a második fél évben. Ez azért is érdekes, mert a jelentős mértékű bérkiáramlás ellenére - ebben az esztendőben átlagosan akár 10 százalékkal is bővülhetnek a keresetek - a lakossági fogyasztás azonban csak csekély mértékben nő. Ennek okára sem a GKI, sem a Raiffeisen Bank elemzői nem találnak megfelelő magyarázatot. Vértes András erre vonatkozó kérdésünkre először azt válaszolta, hogy a családok feltehetően a korábban felvett hiteleiket törlesztették a többletjövedelmükből, majd később ezt azzal egészítette ki, hogy többen utazhattak külföldre mint korábban, azzal a céllal, hogy bevásároljanak. Ugyanakkor nálunk kevesebben teszik ugyanezt. Mindenesetre arra számítanak, hogy a lakossági fogyasztás a második félévben élénkülni fog.

A 2020 utáni időszak számos kihívást hozhat Magyarország számára. Az Egyesült Királyság kilépése 10 milliárd eurós tagdíjbevételtől fosztja meg az Európai Uniót - mondta Vértes András. További 10 milliárd euróba kerül a közös védelmi erők felállítása, ez a két tétel az uniós költségvetés mintegy 15 százalékát teszi ki. Döntés született az agrártámogatások reformjáról is, amely egymaga a közös költségvetés 30 százalékát képezi, mert nem tartják a tagállamok elég hatékonynak e pénzek felhasználását. Az integráció erősítése végett szigorúbban veszik majd a tagországok jogállamiságát, az egységes piacot erősíteni kívánják, növelnék a szolidaritást, a schengeni határok újragondolásáról is szó van, és növelnék az országok számára szóló ajánlások körét. Valamennyi az Orbán-kormány retorikájával ellentétes, éppen ezért az uniós politikánk változásra szorul - mondta a GKI elnöke, mert ellenkező esetben ennek súlyos gazdasági következményei is lehetnek. Feltételezhető, hogy Magyarországnak felteszik a kérdést: az euróövezet tagja kíván-e lenni, feltehetően 2021-ben. A V4-ek közül Szlovákia tag, Csehország hajlik a csatlakozásra, s nem kizárt, hogy Lengyelország is rábírható. Így hazánk egyedül rekedne az euroövezeten kívül, amely ugyancsak jelentős hátránnyal járhat.

Emellett a PwC gazdasági tanácsadó globális felmérése szerint a jelenlegi politikai és gazdasági környezetben évtizedek óta nem látott szintre emelkedett a bizonytalanság, amely – legalábbis átmenetileg – visszavetheti a lakossági fogyasztást, merthogy felkészülnek az esetleges jövedelemcsökkenésre. A bizonytalanság miatt a vállalkozások termelés-, beruházás-, illetve bércsökkentésre kényszerülhetnek. Mindezek különösen érzékenyen érinthetik a jellemzően nem visszafordítható nagyberuházási projekteket.