Jazz;Macy Gray;

2017-07-15 07:46:00

Macy Gray először Magyarországon

A tízlemezes énekesnő nem rejti véka alá politikai nézeteit, nem félti a karrierjét.

Macy Gray az ezredfordulón sikeres popénekesnőként bukkant fel, majd a soul, rhythm and blues és a jazz felé fordult. Stripped című lemezének európai turnéja keretében, hétfőn (július 17-én) este először lép fel Magyarországon, a budai MOM Sportban. A szeptemberben 50 esztendős énekesnő Németországból, telefonon adott interjút a Népszavának.

„Mindig imádtam a jazzt, és igyekeztem belecsempészni a dalaimba – már amennyire a producerek megengedték” – meséli Macy Gray. „Tavaly ősszel aztán elhatároztam, hogy végre készítek egy igazi jazzlemezt, s a New York-i Chesky-testvérek kiadója vállalkozott is a kiadására, Indonéziától Brazíliáig való terjesztésére. Persze nem vagyok igazi jazz-énekesnő, ezért kerestem speciális körülményeket: egy elhagyatott brooklyni templomban vettük fel a lemezt, ahol olyan hosszú az utózengési idő, hogy a néha úgy szól a hangom, mint egy egész kórus.” Kitűnő zenésztársakat talált, köztük nemzetközi sztárokat, mint a trombitás Wallace Roney vagy a gitáros Russell Malone.

Az azóta Independent Music Awards díjban részesült albumon saját számok (köztük a popénekesként világsikert hozó I Try jazz-verziója) ugyanúgy helyet kaptak, mint nem a jazz műfajába tartozó klasszikusok – a Metallica vagy Bob Marley – számainak feldolgozásai. „Nagyon boldog vagyok: ez a tizedik lemezem, s most érzem leginkább, hogy önmagamat tudtam adni a stúdióban, s persze a turnén, a színpadon is” – mondja. A hetvenezres ohiói kisvárosban, Cantonban felnőtt Macy Gray karrierje rendhagyó. Gyerekkorában nagy jazz- és soulénekesek (Billie Hollidaytől Stevie Wonderig) voltak a példaképei, sokáig tanult énekelni, de filmforgatókönyvíróként diplomázott Los Angeles-ben. Fellépett klubokban és bárokban, a kilencvenes évek elején szerződtette a patinás Atlantic Records, amely azonban végül elállt lemezének megjelentetésétől. Macy ekkor visszaköltözött a szülővárosába, ahol titkárnőként dolgozott, s három gyermeke született.

„Óriási élmény az anyaság, de azért nem akartam lemondani az éneklésről. Megint klubozni kezdtem, s ott látott meg Jeff Blue producer; neki köszönhetem az első lemezt.” Harminckét éves volt, amikor az On How Life Is című albummal egy csapásra meghódította Amerikát, majd Európát is. A lemez öt Grammy-jelölést kapott, végül 2001-ben Macy lett A legjobb női popénekes kategória győztese. 2001 és 2010 között folyamatosan készítette a lemezeket, s közben filmes karrierje is elindult – olyan színészekkel játszott együtt kisebb-nagyobb szerepekben, mint Nicole Kidman, Denzel Washington, Matthew McConaughey vagy Helen Mirren.

„Tíz évig nagyon élveztem a pörgést, de aztán belefáradtam, kiégtem, mert egyáltalán nem azt csináltam, ami igazán a szívemből jön” – ismeri el. Tartott két év pihenőt, majd 2012-ben egy Tribute-albummal jött ki, ahol személyes kedvenceinek (Eurythmics, Kanye West,. Radiohead, Nina Simone) dalait értelmezte újra. A Stripped előtti lemeze pedig csupa Stevie Wonder-feldolgozást tartalmaz. „Ez nem tisztelgés, hanem egy szerelmes levél és hálám kifejezése volt” – mondja. Macy Gray már pontosan tudja, hogy mit tervez a következő lemezére és mi lesz a következő filmszerepe – ezekről azonban nem beszél. „Majd megnézed, meghallgatod” – mondja végül nevetve.

Polgárjogi harcos
Macy Gray 2005-ben, Los Angelesben létrehozta saját zenei főiskoláját, és nem is tagadja, hogy ott mindenben az afro-amerikai tehetségeket igyekszik segíteni.
„Tiszteltem Obama elnököt, de egyetlen személy hatalomra jutása még semmi. Az ötvenes-hatvanas években megkezdett polgárjogi harcunkban még mindig rengeteg a teendő” – mondja.
Karitatív célokat is támogat: például alapítványt hozott létre a Katrina hurrikán által sújtott családok megsegítésére. Nyilvánosan ellenzi Trump politikáját, koncertjein felemlíti, hogy komolyabban kellene vennünk a globális felmelegedés és a társadalombiztosítási joghézagok ügyét.