Jogállamot álmodnak az evangélikusok

Nem történhet meg egy jogállamban, hogy a kormány a neki nem tetsző egyházi nyilatkozatokat pénzelvonással bünteti – vallják az evangélikusok.

A kormány jutalmazó- és büntetőpolitikája már az év végi pénzosztogatás során is megjelent. A mostani javaslat ennek az egyházakat függésbe taszító politikának a folytatása, amellyel a kormány a neki kevésbé szimpatikus, politikai céljait esetlegesen veszélyeztető egyházakat bünteti – mondta az LMP-s Ikotity István, amikor az egyházaknak szánt ingatlanok átadásáról vitázott a parlament. Ebben a körben két katolikus főegyházmegye és egy szerzetesrend, a konstantinápolyi patriarchátus magyarországi exarchátusa és Köves Slomó rabbi felekezete kapott ingyenesen állami ingatlant. A reformátusok külön döntéssel a geszti Tisza-kastélyhoz jutottak hozzá.

Megkülönböztetés

Alkotmányosan nem indokolható olyan megkülönböztetés, amelynek következtében az úgynevezett bevett egyházak tagjai jövedelemadójuk egy százalékát egyházuk számára felajánlhatják, ugyanakkor a vallási tevékenységet végző szervezetek tagjai nem élhetnek ezzel a lehetőséggel – állapította meg egy magánszemély beadványa nyomán az Alkotmánybíróság. Bár az államot széles körű mérlegelési jogi illeti meg, az eljárás ebben az esetben sérti a vallásszabadságot. Az alkotmánybírósági határozat kimondta a „mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet”.

Miért maradt ki az evangélikus egyház? Talán azért, mert némileg kritikus volt a kormány politikájával szemben? – kérdezte parlamenti felszólalásában Ikotity István. Ugyanezt kérdezte lapunk is, csak nem a kormánytól, hanem az evangélikustól. „A Magyarországi Evangélikus Egyház nem kérte állami ingatlanok ingyenes átadását, így a döntések nyomán nincs hiányérzetünk” – adott prózai magyarázatot a Népszavának Krámer György, az egyház országos irodaigazgatója.

Bár a konkrét ügyben az LMP-s politikus kapufát lőtt, általánosságban nehéz lenne vitatkozni azzal a megállapításával, hogy a kormány az egyházpolitikában is bevezette az önkényesen alkalmazott büntetés és jutalmazás rendszerét. Iványi Gábor lelkészt a Fidesz közellenségként kezeli, felekezetének jogi helyzetét – fenntartva a törvénysértő állapotot – a parlament még mindig nem rendezte.

Pillanatnyilag az evangélikus egyház sem tartozik a Fidesz kedvencei között. Fabinyi Tamás püspök többször bírálta a kormányt, Bolba Márta evangélikus lelkész szintén nem fukarkodott a kritikával, amikor a józsefvárosi időközi választáson elindult a kormánypárti jelölttel szemben. Az Index korábban arról írt, hogy – az Ikotity István által is említett „pénzosztogatáskor” – az evangélikusok váratlanul jelentős állami támogatásoktól estek el. Az elvonás mértékére vonatkozó becslések a százmilliótól a több milliárd forintig terjedtek.

Krámer György irodaigazgató lapunknak hangsúlyozta, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház testületei igyekeznek mindig biblikus alapon, az egyház tanítása szerint nyilatkozni a közélet dolgairól, amint vezetői is ezt teszik. Az evangélikus nyilatkozatok viszonya a politikai, kormányzati álláspontokhoz „nem tárgya előzetes mérlegeléseinknek”.

Kérdésünkre, érte-e valamilyen anyagi vagy egyéb hátrány, retorzió az evangélikus egyházat a kormány bírálata miatt, az irodaigazgató közölte: az, hogy az egyház hivatalos állásfoglalásai, vagy egyes vezetőinek nyilatkozata miatt esne el bármilyen támogatástól, ami a törvényes rend szerint járna, „egy jogállamban nem történhet meg”.

A bökkenő csak az, hogy a fideszes berendezkedés eleve zárójelbe teszi a jogállamiságot. Az egyházi támogatások jelentős része nem a törvényes rend szerint jár, hanem a kormány kegyétől függ. Az egyedi döntésekkel átadott állami vagyonról – ahogyan arról múlt heti cikkünkben írtunk – még az sem derült ki, milyen értéket képvisel. Az ingatlanok között van vidéki pincerendszer vagy felújításra szoruló, használaton kívüli óvoda, de van budapesti, belvárosi palota is.

A református egyházat gyarapító geszti Tisza-kastély esetében a járulékos költségek sem elhanyagolhatók. Lázár János miniszter bejelentése szerint az állam előbb 2,5 milliárd forintból felújítja a Békés megyében lévő kastélyt, majd 2024-ig évi 160 millió forinttal támogatja az immáron református központ fenntartását. A kastélyban eddig működő iskolát kiköltöztetik, az új iskolaépület és csarnok építése 1 milliárd forintba kerül.

Az egyházak lemondtak a Rákosi-korszakban elvett ingatlanjaik egy részének tulajdonjogáról, ennek fejében „örökös járadékot” kapnak. Az ingatlanjáradék összege idén már a 18 milliárd forinthoz közelít.

Az egyházi ingatlanok tulajdonrendezése elvileg már régen befejeződött, de a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlése szerint az egyházaktól továbbra is folyamatosan érkeznek „ingatlanok átadására vonatkozó igények”. A döntés előkészítésében ugyanakkor „nem képezi vizsgálat tárgyát”, hogy olyan ingatlanról van-e szó, amelynek tulajdonjogáról az egyházi ingatlanrendezés során az érintett felekezet egyszer már lemondott.

A kormány részéről tehát nincs akadálya annak, hogy az állam egyházi tulajdonba adjon olyan épületet is, amely után a költségvetés járadékot fizet az adott egyháznak. Csakis az egyházak belátásán és erkölcsi érzékén múlik, hogy élnek-e a lehetőséggel.

Jut is, marad is

Követhetetlen, hogy a normatív támogatásokon túl a kormány mikor, milyen jogcímen és éppen hány milliárddal kínálja meg valamelyik egyházat. A költségvetés módosításán még meg sem száradt a tinta, amikor a kormány egyetlen határozattal elköltött 22,4 milliárd forintot: ebből több mint 3 milliárd jut egyházi beruházásokra – vette észre a Napi.hu. Az Index egy előterjesztésre hivatkozva azt írta, hogy a kormány bruttó 22 milliárdot szán piarista iskolák felújítására.