Vevő a Fidesz trükközésére az Állami Számvevőszék

Gyanús kampányköltéseit rendre azzal magyarázza a Fidesz, hogy az Állami Számvevőszék mindent rendben talált. Csakhogy a szakértő szerint az ÁSZ, habár lenne módja, meg sem próbálkozik érdemi vizsgálatokkal.

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint az ÁSZ igenis léphetne, ha a pártok által közölt kampányköltési számok és a mindennapi élet tapasztalatai között nyilvánvaló ellentét feszül

Miközben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vezetői folyamatosan azt hangsúlyozzák, hogy a rájuk vonatkozó jogszabályi előírások nem teszik lehetővé a pártok költéseinek valódi, tehát a számlák formai ellenőrzésén túlmutató vizsgálatát, a lapunknak nyilatkozó szakértő nem tudja eldönteni: Ezt vajon valóban komolyan gondolják, vagy csak azért sulykolják, mert remélik, ha sokszor elhangzik, akkor legalább a polgárok el fogják hinni? Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország (TI Magyarország) jogi igazgatója szerint a valóságban ugyanis egyetlen jogi előírás sem tiltja az ÁSZ-nak azt, hogy észlelje a pártok által közölt kampányköltési számadatok és a mindennapi élet tapasztalatai közötti nyilvánvaló ellentétet. Azt sem tiltja a törvény, hogy az ÁSZ feljelentést tegyen a rendőrségen vagy az ügyészségen, ha kirívóan alacsony összegű kampányköltési, pártkiadási tételekre bukkan. Sőt azt sem, hogy maga kérdezze meg a pártokat arról, tényleg annyit költöttek-e működésükre és a kampányukra, mint amennyit állítanak.

Az ÁSZ egyébként azután adott ki most magyarázkodó közleményt, hogy a 24.hu megírta: a Fidesz a 2010-es országgyűlési választás kültéri reklámjairól csak harmadakkora ráfordítást jelentett le, mint amekkora összeg a Simicska Lajos-féle Mahir Cityposterrel kötött, 2010. március-áprilisi időszak számláján valójában szerepel. A Fidesznek – a mostani listaárakon kalkulálva – körülbelül 1 milliárd forintot kellett volna adnia azért, amiért a valóságban csak 23 milliót (nagyjából 5000 Ft/darabos egységárat) fizetett. A kormánypárt szerint minden egyes választási kampányban a törvényeknek megfelelően jártak és számoltak el, ezt pedig – hangoztatták – az ÁSZ ellenőrizte és törvényesnek találta.

„A TI Magyarország más civil szervezetekkel és kutatóműhelyekkel együttműködésben ellenőrizte a pártok, jelölő szervezetek 2010-es választási kampányköltéseit. Most végre az általunk számolt adatokat tőlünk független bizonyítékok is megerősíteni látszanak. Amennyiben beigazolódik, hogy a 2010. évi parlamenti választási kampány során az akkor még ellenzékből kampányoló Fidesz elvtelenül jutott kedvezményekhez és a kedvezményt nyújtó cég a tényleges árnál alacsonyabb összegről szóló, azaz valótlan tartalmú szerződés alapján könyvelte a bevételeit, akkor felmerül a költségvetési csalás (2010-es elnevezése szerint adócsalás) lehetősége” – hangsúlyozta Ligeti Miklós. A jogi igazgató szerint azonban emiatt feltehetően nem a Fidesz, hanem a kedvezményt nyújtó cég ütné meg a bokáját, feltéve, hogy a bűncselekmény még nem évült el.

Az ÁSZ a minapi közleményében már azt írta: rendben voltak a Fidesz kampánypénzei, mindenről szabályosan számoltak el. A gond csak az, hogy a szervezet a 2014-es választásokról beszélt, a csalásgyanú viszont a 2010-es kampánypénzek miatt merült fel. Azonban már 2014-ben sem volt minden rendben.

„A TI Magyarország a 2013/2014. évi választási kampányokat is nyomon követte. A pártok, de főleg a kormányoldal erői, messze többet költöttek, mint amennyit a törvény alapján szabad lett volna nekik” – jelentette ki Ligeti, hozzátéve: a legutóbbi parlamenti választásokat megelőző kampány során már a Fidesz-KDNP parlamenti frakciója által kétharmados többséggel elfogadott kampányfinanszírozási törvény volt érvényben. Azaz a pártok legfeljebb 995 millió forintot költhettek volna a kampányukra, miközben a TI Magyarország, a vele együttműködő többi civil és szakértő szervezettel, számítások és kutatási eredmények alapján arra a következtetésre jutott, hogy egyedül a kormányoldal pártjai érdekében minimálisan 4 milliárd (3993 millió forint) értékű kampányterméket használtak fel. A túlköltések mellett más durva közpénz-korrupciós jelenségeknek is utat nyitott a kampányfinanszírozási törvény. Például a szabad utat kaptak a kamupártok, amelyeken keresztül büntetlenül folyattak el körülbelül 3,5-4 milliárd forintnyi közpénzt.

A kabinet szerint a már hatályba lépett plakáttörvény miatt mostantól be kell számolni, hogy ki, mennyiért vesz plakátot. Ezzel szerintük végleg kibukik a Simicska-Vona megállapodás, a Jobbik burkolt pártfinanszírozása. Ligeti erre reagálva lapunknak úgy fogalmazott: ezúttal nem annyira rossz Magyarországnak az, ami a kormánypártoknak jó. A szabályozás - amely a CÖF-jelenséget és a kamupártok machinációit nem zárja ki – az eddigieknél drágábbá, de egyúttal talán valamivel átláthatóbbá teszi a plakátköltéseket.