gyilkosság;újságíró;Ukrajna;Gongadze-gyilkosság;

2017-07-20 07:37:00

Újságíró-halál: marad a rejtély

Egy éve robbantásos merényletben vesztette életét Kijevben Pavlo Seremet újságíró. Halála körülményei máig tisztázatlanok, az elkövetők személye ismeretlen.

Barátai, tisztelői szerveznek ma megemlékezést Kijevben a 2016. július 20-án meggyilkolt Pavlo Seremet újságíró elleni merénylet egy éves évfordulója alkalmából. A szervezők közlése szerint a gyilkosság színhelyén gyújtanak gyertyát, majd az Ukrán Biztonsági Szolgálat, az SZBU, a rendőrség és az elnöki hivatal elé vonulnak, hogy kifejezzék elégedetlenségüket amiatt, hogy egy év sem volt elegendő a fehérorosz származású, orosz állampolgársággal is rendelkező ukrán újságíró halála körülményeinek felderítésére. Emlékeztetnek, hogy a merénylet után Petro Porosenko ukrán államfő becsületbeli ügynek nevezte az újságíró halála körülményeinek tisztázást, az elkövetők felelősségre vonását.

Pavlo Seremetet 2016. július 20-án, reggel saját kocsijában robbantották fel otthona közelében, amikor munkába indult. Máig nem ismert sem az elkövetők személye, sem a gyilkosság indoka. Sőt, azt sem tudni, hogy valóban ő volt a célpont, vagy felesége, Olena Pritula, az Ukrajinszka Pravda főszerkesztője, hiszen Seremet neje kocsijában robbant fel.

Idén áprilisban az ukrán rendőrség közölte, 14 ország segítségét kérte a Seremet-gyilkosság felderítésének ügyében, de hogy mely országokról van szó, azt nem hozták nyilvánosságra. Annyi ismert, hogy nemrég az amerikai nyomozóhatóság munkatársai is bekapcsolódtak az ügy részleteinek tisztázásba.

A merénylet után Kijev orosz szálat, külső, az ukrán nemzetbiztonság ellen irányuló beavatkozást feltételezett a gyilkosság mögött. Az Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) nevű szervezet idén májusban bemutatott, saját nyomozásán alapuló dokumentumfilmje azonban azt sem zárja ki, hogy kijevi kormányköröknek is köze lehet a történtekhez. Erre a feltételezésre mindenekelőtt az adott okot, hogy a térfigyelő kamerák felvételein a gyilkosságot megelőző este, illetve a gyilkosság napján is feltűnik egy férfi, aki az ukrán titkosszolgálatnak dolgozik. Az SZBU a film bemutatása után azonnal jelezte, a férfi korábban valóban munkatársuk volt, de 2014 óta már nem. Saját elmondása szerint magánnyomozóként, más ügyön dolgozott, azért tűnt fel a helyszínen.

Az Ukrajna elleni orosz agressziót elítélő, de mind a fehérorosz, mind az ukrán kormánnyal szemben kritikus Seremet utolsó, július 17-ei blogposztjában arról írt, hogy az ukrajnai fegyveres milíciák akár puccsot is kirobbanthatnak, a törvények felett állónak érzik magukat, és úgy tűnik, hogy a titkosszolgálatokkal és a szervezett bűnözéssel is együttműködnek.

Pavlo Seremet az Ukrajinszka Pravda és a Vesztyi rádió munkatársa volt. Ő egyébként az Ukrajinszka Pravda második, gyilkosság áldozatává vált munkatársa: a hírportál alapítóját és szerkesztőjét, Heorhij Gongadzét 2000-ben gyilkolták meg minden bizonnyal politikai okokból, hivatása gyakorlása miatt.

A Seremet-gyilkosság az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében is terítékre került. A testület idén februárban állásfoglalásában szólította fel tagországait az újságíró-gyilkosságok eseteinek alapos kivizsgálására, külön kiemelve Pavlo Seremet meggyilkolását. Emellett az ET megismételte, hogy nem tekinti teljesen kivizsgáltnak további két ukrán újságíró, Georgij Gongadze és Vaszil Klementyjev korábbi meggyilkolását.

De nem a Seremet-ügy az egyetlen felderítetlen ukrajnai gyilkosság az utóbbi években. Mindmáig tisztázásra vár a 2014. május 2-i odesszai tragédia. Ekkor az Ukrajna egysége mellett illetve az oroszbarát tüntetők közötti összecsapás során ukrán szélsőségesek felgyújtották a szakszervezetek székházát, ahová az oroszbarát tüntetők menekültek be. Negyvennyolc ember halt meg, és több mint kétszázan megsebesültek. A felelősségrevonás még várat magára.

2015-ben több gyanús, megkérdőjelezhető és meg is kérdőjelezett politikus- öngyilkosság történt. Kezdetben még valamelyest hihető volt az öngyilkosság verzió, csak amikor novemberben már az ötödik, a Janukovics-rezsimhez közelállónak mondott személy vetett véget életének, a közvélemény és az ellenzék egyaránt magyarázatot szeretett volna kapni. Ehelyett újabb gyilkosság történt. Az oroszbarátnak tartott ukrán újságírót, Olesz Buzinát kijevi lakása előtt lőtték le. Egy nappal korábban ugyancsak a fővárosban gyilkolták meg Oleh Kalasnyikov ellenzéki parlamenti képviselőt.