Tanfolyamokkal nincs kiút a közmunkából

A közfoglalkoztatottak számára uniós pénzen szervezett képzések elvégzése után is csupán 9,7 százalék talál állást a piacon.

Súlyos igazságokat mond ki az állami szervezetek együttműködésének hiányáról a Magyar Máltai Szeretetszolgálat foglalkoztatási programjainak vezetője. A hosszú évek óta falusi és városi szegregátumokban dolgozó szakember szerint pótolni kell a nagy állami rendszerek hiányosságait, mert „Magyarországon az egyébként jól kiépített intézményrendszer nem éri el a problémákat, illetve az embereket". A Kovács Gáborral készült interjú pikantériája, hogy a kormány közfoglalkoztatási honlapján jelent meg a kritikus vélemény. A szakember nyilatkozata szerint "működik egy kormányhivatal, foglalkoztatási szervezeti egységgel, működnek a családvédelmi szolgáltatási intézmények. Működik a piac a munkaerő-közvetítőkkel, működik az oktatási rendszerünk, amelyik nem tudja megoldani, hogy egy egyszerű munkahelyi felvételi tesztet sikeresen elvégezzenek. Ezek a területek külön-külön ellátják funkcióikat, de együttműködésről nem tudunk beszélni.”. A foglalkoztatási programvezető szerint nincs országos sablon a helyiek munkába állítására.

Az LMP politikusai a hónap elején több írásbeli kérdést intéztek a kormányhoz a közfoglalkoztatás reformjával, különösen az ifjúsági közmunkával kapcsolatban. A múlt héten nyilvánosságra került válaszokból azonban nem sok eredmény olvasható ki. Schmuck Erzsébet frakcióvezető-helyettes és Szél Bernadett, a tömörülés társelnöke olyan általánosságokat kapott feleletként, mint hogy a gazdaságpolitika akkor sikeres, ha úgy bővül a foglalkoztatás, hogy közben csökken a közmunka, vagy hogy négy megyében indult április és augusztus között speciális közmunka azoknak, akik egészségi, mentális vagy szociális állapotuk miatt nem tudnak bekapcsolódni sem a piaci munkába, sem a sima közfoglalkoztatásba. Arról nincs szó a válaszokban, hogy a tavalyi kísérlet után ennek a programnak országossá kellett volna fejlődnie, de sikertelensége miatt végül nem merték kiterjeszteni. Valójában ugyanis az öt hónap alatt napi hat órában dolgozniuk kell a szerencsétlen sorsú embereknek ahhoz, hogy az év egészében hozzájuthassanak a 22 800 forintos segélyhez.

Egy másik válaszból kiderül, hogy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében 30 milliárd forintot szán a kormány 85 ezer ember képzésére. Tavaly február és 2017 júniusa között 49 ezret sikerült beiskolázni, de csak 39 ezren fejezték be a tanulást, jelenleg 6900 állástalan jár valamilyen tanfolyamra. A következő kör december elsején indul, a téli oktatásba 20-25 ezer ember bevonásával számolnak. Eddig jól hangzik a program, de az uniós pénzek elszámolásához sajnos nyomon kell követni, hogy a tanfolyam elvégzése hány résztvevőt segített munkába állni és itt már nagy bajok vannak. A tavaly végzett 13 és félezer fős csapatnak ugyanis csak 9,7 százaléka dolgozik piaci munkahelyen. Magyarázatként azt írja a Belügyminisztérium (BM), hogy a szereplők 98 százaléka nagyon hátrányos településen él és szakképzetlen volt. Mindezt természetesen előre lehetett tudni, mégsem kerestek olyan egyénre szabott megoldásokat, amilyenekkel a máltaiak sikereket tudnak felmutatni.

A közmunka mellett végezhető idénymunka sem lett sikertörténet. A Pintér Sándor belügyminiszter aláírásával megjelent válaszból kiderül, hogy mezőgazdasági idénymunkára mostanáig összesen 120 főt próbáltak közvetíteni, de mindössze 79 közmunkás tudott végül beállni dolgozni mezőgazdasági vállalkozóhoz.

A 25 év alatti fiatalok munkához segítésével kapcsolatos LMP-s kérdésekre adott válaszokból valamivel jobb helyzet rajzolódik ki. A 2015 áprilisában indult Ifjúsági Garancia Programba eddig 47 559 fiatal kapcsolódott be, június végéig 8 ezren tanultak és 38 ezren helyezkedtek el. Háromnegyedük középfokú végzettségű, ami azt jelzi, hogy a leginkább segítségre szorulók, az általános iskolát épp csak befejezettek közül nagyon kevesen tudtak előbbre lépni.

Együtt őrölnek a Fidesz és a Jobbik malmai

A Tiszavasváriban dolgozó közmunkásokat a jobbikos önkormányzat irányítja, a helyi járási hivatal pedig a Fidesz kezében van. Utóbbi foglalkoztatási osztálya július 10-én berendelt 50, főleg útépítéssel foglalkozó közmunkást, hogy piaci munkát kínáljon nekik. Ennek örülni illene, de az emberek itt inkább kétségbe estek, mert a baromfi-feldolgozónak nagyon rossz híre van a városban. A túlnyomórészt roma közmunkások segítséget kértek a Haladjunk Csoport közösségszervezőjétől, a nyugalmazott rendőrőrnagy, jogász Horváth Ferenctől és a Hátrányos Helyzetű Családok Országos Egyesületét vezető Glonczi Lászlótól, mert úgy érezték, csapdába kerültek.

Mindkét civil szervezet vezetője megerősítette a Népszavának, hogy az érintettek rokonaiktól, ismerőseiktől hallottak a baromfi-feldolgozóban a dolgozókat érő hátrányokról: sokszor munka közben érkezik a parancs a kötelező túlórákról, amiket többször nem fizettek ki, vagy egy-két tyúkot kaptak helyette az emberek; a munkakezdés kiszámíthatatlan, sokszor kell hajnali 4-kor kezdeni; többen ekcémások lettek vagy más allergiás betegségben szenvednek, amióta ott dolgoznak.

A munkakörülmények tehát rosszak az üzemben. De most is nehéz munkát végeznek a közmunkások, miért félnek váltani? – kérdeztük. Mindketten kiemelték, hogy a törvény szerint a közfoglalkoztatás ideje alatt a közmunkások álláskeresőnek számítanak és így kötelesek elfogadni a járási hivatal által kínált piaci munkát vagy képzést, mert ha ezt nem teszik meg, akkor 3 hónapra kizárják őket a közfoglalkoztatásból. Viszont ha elfogadják az ukrán tulajdonú és már sokszor csődbe ment baromfi-feldolgozó ajánlatát, akkor a mostanihoz képest sokkal rosszabb feltételek mellett csak kevéssel több pénzt kapnak, ami pont arra elegendő, hogy elessenek a fűtési támogatástól vagy a gyerekeik ingyenes étkezésétől: tehát összességében lehet, hogy kevesebb pénzük marad, mint most. Ráadásul semmi biztosíték nincs rá, hogy folyamatosan lesz munka vagy hogy bírják az egészségtelen körülményeket. Ha nem így lesz, akkor legalább két hónapig bevétel nélkül maradhatnak, mire újból regisztrálják őket álláskeresőként.

Horváth Ferenc és Glonczi László is megerősítette, hogy a botrány elkerülése érdekében a vállalkozás minden kötelezően hozzá irányított közmunkás papírjára ráírta, hogy a munkakört már betöltötték vagy az illető egészségi állapota miatt alkalmatlan a feladatra, de ez csak egy helyi és átmeneti megoldás. A nagy gond az, hogy a közfoglalkoztatási törvénynek ez a része ellentmond az Alaptörvény XII. cikkének, amely a munka szabad megválasztását rögzíti.

Mivel nem először találkoznak hasonló kényszerhelyzettel, a civil szervezetek arra készülnek, hogy szeptemberben az alapvető jogok biztosához fordulnak és törvénymódosítást kezdeményeznek. Arra ugyanis nem számítanak, hogy Tiszavasváriban nem egymás ellen dolgozik a választásig hátralévő hónapokban a Fidesz és a Jobbik.