Az oltalmazott menekültet sem kíméli a Fidesz

„A hosszas, részletes vizsgálatok után menekültként vagy oltalmazottként elismert személyek jogszerűen tartózkodnak Magyarországon, részükre a magyar hatóságok megfelelő azonosító igazolványokat állítanak ki – jelentette ki lapunknak Léderer András, a Magyar Helsinki Bizottság szakértője.

2417 kérelmet elutasított az apparátus, és csak 321 menedékkérőt részesített nemzetközi védelemben

Állásfoglalásának azért van jelentősége, mert két zalai fideszes politikus, erősen túltolva a kormányzati gyűlöletkampányt olyan Magyarországon élő menekültek ellen intézett kirohanást, akik – a kevés kivételek közé tartozva – a magyar állam oltalma alatt állnak. 2017 első félévében a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal összesen 321 menedékkérőt részesített nemzetközi védelemben – 46-an menekült státuszt, 275-en oltalmazott státuszt kaptak –, miközben 2417 kérelmet elutasított. (A kérelmezők többsége, 79 százalékuk háborús vagy terror sújtotta övezetből érkezett: 42 százalékuk gyermek, 34 százalékuk nő volt.)

Minden azzal kezdődött: a Migration Aid nevű civilszervezet két hete azt írta az oldalára, hogy "egy osztrák adományozó jóvoltából több éves használatba kaptunk egy Keszthely közelében lévő nagy telken három nyaralónak használt faházat. A helyet arra szeretnénk használni, hogy a tranzitokból szabaduló menekült családok számára néhány hetes időtartamra nyugodt, az átélt traumák feldolgozását segítő környezetet biztosítsunk.” A hírt a kormánylap Magyar Idők a hétvégén befogadótáborról írva úgy tálalta: “menekülteket költöztetne Keszthely határába a Migration Aid".

Közben a térség fideszes országgyűlési képviselője is megszólalt a Facebookon, Manninger Jenő – persze a Sorosozást sem mellőzve már úgy kommentálta az álhírt: "Ez érthető módon riadalmat keltett a helyiekben, ezért azonnal a hatóságok tájékoztatását kértem.” A kormánypárti politikus úgy hergelt a menekültek ellen, hogy ő maga is pontosan tudta, – hiszen le is írta –, hogy nem illegális migránsokról van szó: „az eddig megtudott információk alapján Zalaváron olyan menekülteket táboroztatnak, akik úgynevezett oltalmi statust kaptak.” Manninger mellett ugyancsak a Facebookon határolódott el a menekültek üdültetésétől Hévíz polgármestere Papp György is. A korábban a MIÉP-ben is politizáló, most már fideszes polgármester azt írta: „tájékoztatom a Migration Aid vezetőit, hogy Hévízen a kötelező betelepítési kvóta elleni népszavazás sikeres és eredményes volt (56% részvételből, 98% elutasította”.

Miután Manninger posztja óriási vitát robbantott ki és ellepték a menekültellenes, gyűlölködő kommentek, törölte a bejegyzést - de mint utóbb kiderült, véletlenül sem azért, mert újragondolta álláspontját. Mint írta, azért törölte posztját, mert „egy idő után a beírások sokasága kezelhetetlenné vált technikailag, tekintettel arra hogy oldalam nyitott volt, bárki írhatott oda”. Hozzátette azt is, a témát a maga részéről lezárta.

Közben kiderült, meglehet, Manningerék "illetéktelenül" tiltakoztak. A Migration Aid operatív koordinátora ugyanis az állítólagos zalavári helyszínnel kapcsolatban lapunk kérdésére azt mondta: „Szép táj a Kis-Balaton, de mi biztosan nem vagyunk ott”. Siewert András azt viszont nem árulta el, hogy hol lesz pontosan a nyaralás.

A civilszervezet az elmúlt 2 évben 18 különböző magyarországi településről kapott ingatlanos felajánlásokat, többnyire magyar magánszemélyektől, akik a státuszt kapott menekülteknek biztosítottak volna hosszabb-rövid időre fedelet. „Keszthely nem volt a listán, de a nagy hírverés hatására kaptak ingatlan- és nyaralási jog felajánlásokat a városból” - közölte a szervezet, hozzátéve: a félreértés elkerülése végett: ezeket általában csak megköszönjük, de nem tudjuk vagy akarjuk igénybe venni, mert ritkán felelnek minden javasolt követelménynek.

Egészségügy előzi a menekültkérdést

Noha a keszthelyi eset azt jelzi, hogy ma már elképesztő indulatokat vált ki bármiféle menekülteket segítő akció, egy friss felmérés szerint még mindig nem a kormányzati gyűlöletkampány még mindig nem érte el teljes célját. A Republikon Intézet a 24.hu számára készített, múlt hét végén nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásából ugyanis az derül ki: ha megkérdezik az embereket, melyek a legnagyobb problémák az országban, akkor a legtöbben (46 százaléknyian) az egészségügyet és a szociális biztonságot említik, majd messze lemaradva a bevándorlás és a munkanélküliség következik. Ha arra kérdeznek rá, hogy személyesen milyen problémákkal néznek szembe, akkor a legtöbben (32 százalék) a megélhetés költségeit említik, a menekültkérdés sokadik gondként került elő.