Simicska belefojtotta a szót Orbánékba

Publikálás dátuma
2017.08.10 07:01
A hatóságok még most is kivizsgálhatnák, hogy 2010-ben ingyen árasztották-e el a Fideszt népszerűsítő plakátok a közterületeket.
Fotó: /
Nem cáfolt, kérdésekre nem válaszolt, csak "leszólta" Simicska Lajost a Fidesz, miután a párt volt gazdasági háttérembere a 2010-es kampánya súlyos törvénytelenségét lebegtette meg.

Simicska Lajos kétségbeesett próbálkozása – reagált a Fidesz arra a hírre, hogy számla nélkül plakátoltak a pártnak még 2010-ben. A tiltott párttámogatás és az adócsalás gyanúját nem gyengítette, hogy a párt erőtlen cáfolatában - miszerint a törvényeknek megfelelően járt el - semmiféle konkrétumot nem közölt, és a legegyszerűbb kérdésekre sem válaszolt. Lapunk ugyanis többek között azt kérdezte a Fidesztől: kaptak-e számlát a 2010-es kampány plakátolásáról? Hajlandóak-e bemutatni ezeket? Fizettek-e egyáltalán a plakátokért? Kérdéseinkre semmiféle válasz nem érkezett.

De a hallgatást választotta a Liszkay Gábor, a felcsúti polgármester érdekeltségébe tartozó Mediaworks Zrt. elnök-vezérigazgatója is, aki 2010-ben a Fidesz kampányát szervező Hír TV Műsorszolgáltató és Hirdetésszervező Zrt. résztulajdonosa, vezető tisztségviselője volt, amely a gyanú szerint elmulasztotta a számlaadást. Liszkay titkárságán tegnap érdeklődésünkre azt mondták, hogy a vezérigazgató nem érhető el, javasolták, írásban küldjük el kérdéseinket. Megtettük, de válaszokat lapzártáig nem kaptunk.

Pedig, mint azt a 24.hu nyomán lapunk is megírta, a Hír TV Műsorszolgáltató és Hirdetésszervező Zrt. feljelentést készül tenni, mert egy belső vizsgálat nyomán arra jutottak: a cég nem számlázta ki a Fidesznek a plakátolás költségeit. Az önfeljelentést maga Simicska Lajos úgy magyarázta: akkor ő csak csak opciós joggal rendelkező kisebbségi tulajdonos volt ebben a cégben, „a társaság ügyeit a tényleges tulajdonos intézte, ezért minden esetleges szabálytalanságért vagy törvénytelenségért a cég tényleges irányítói felelnek.” A cég résztulajdonosa volt akkor Liszkay, aki a G-nap után eladta részését Simicskának, majd Mészáros Lőrinc médiabirodalmába igazolt.

– Ne azt nézze, hogy a feljelentésben milyen nevek szerepelnek, hanem azt, hogy bűncselekmény a költségvetési csalás – szólította fel Polt Péter legfőbb ügyészt Molnár Gyula, az MSZP elnöke, aki emlékeztetett, a nyomott plakátárak ügyében már egy hónapja feljelentést tettek, most pedig feljelentés-kiegészítést nyújtottak be. A pártelnök megjegyezte: az elmúlt nap üzenete a politikusok számára az, hogy Simicska készen áll arra, hogy akár önvádolás árán is leváltsa ezt a hatalmat. „Ebben segíteni fogunk neki, a politikai részét mi vállaljuk, ő pedig szállítsa hozzá nekünk a muníciót" – fogalmazott a pártelnök. A történtek miatt a Jobbik is parlamenti vizsgálóbizottság felállítását javasolta. Volner János, a párt frakcióvezetője úgy fogalmazott, hogy a kormánypárt költése büntetőjogi kategóriába tartozik, s mára kiderült, miután a Hír TV Zrt. nem számlázott a Fidesznek, a párt 2010-es kampánya teljesen ingyen volt. A politikus szerint a bizottságnak fel kell tárnia - többek között - azt, mekkora kár érte az adófizetőket, mit akartak eltitkolni az Állami Számvevőszék elől, kitől és mekkora támogatást kaptak, és ez befolyásolhatta-e a 2010-es választások eredményét.

Valóban kérdés lehet, hogy a fideszes kampánytrükkök – már ha beigazolódik a gyanú – mennyiben befolyásolták a 2010-es választási eredményt. Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) Magyarország jogi igazgatója nem tud olyan kutatásról, amely azt vizsgálta volna, kimutatható-e direkt összefüggés a kampányra elköltött pénz és a szavazatok száma között. Nyilvánvaló azonban, hogy egy párt számára alapesetben az a jó, ha minél több módon, minél több választóhoz képes eljuttatni üzeneteit. Akkor is így van ez, ha már Magyarországon és például Németországban is volt rá példa, hogy visszaütött a túlzott kampány.

A 2010-es magyarországi parlamenti választáskor annyira erős volt a kormányváltó hangulat, hogy a Fidesz győzelme, de kétharmados többsége sem azon múlt, hogy a párt milyen szabálytalanságokat követett el a kampányszámlák kifizetése, vagy ki nem fizetése során – hangsúlyozta Ligeti a mostani botrányra utalva. A TI számításai szerint az MSZP és a Fidesz is jóval több hirdetési felülethez jutott annál, amit a törvényben megszabott nem egészen 400 milliós keret lehetővé tett. Az akkori két nagy párt egyaránt mintegy négyszeresen „felülköltötte” ezt a limitet, vagyis mintegy 1500 millió forintot fordított kampányolásra. Az erőviszonyok 2010-ben még kiegyenlítettek voltak, ezért ha a kampányszabálytalanságok kedvezően befolyásolták a Fidesz eredményét, akkor ugyanez érvényes a többi pártra is – mondta Ligeti.

Nagy zavarkeltő, de nem tényfeltáró
Miközben kétséges, lesz-e, lehet-e bármilyen büntetőjogi, adójogi következménye Simicska Lajos újabb akciójának, Böcskei Balázs úgy véli, a számlaügy politikai hatásait biztosan nem kell túlértékelni. A politikai elemző úgy látja, hogy a közvéleményt ma már kevéssé lehet befolyásolni a pártok körüli botrányokkal, pénzügyekkel, ráadásul a nyilvánosságnak az a része, amely nyomon követi a politikát, elég jól ismeri Simicska Lajos múltját, s réges-rég „beárazta” őt. Így pedig a helyén kezelik Simicska Lajos tényfeltáró munkásságát is – fogalmazott Böcskei. Felvetettük, hogy Simicska a korábbi fegyver- és harcostársára, a kormányt ma is hűen szolgáló Liszkay Gáborra célzott, ami akár afféle üzenet is lehet a Fidesz táborának: nincs teljes védettség, senki sem érinthetetlen, ha fordul a széljárás. Böcskei szerint, ha van is ilyen üzenet, akkor annak nem lesz különösebb hatása, s biztosan nem veszélyezteti a Fidesz integritását, mert a párt rutinosan zár össze hasonló esetekben. Mindezek miatt az elemző összességében úgy vélekedett, hogy bár az akciónak aligha lesznek mélyreható következményei, az újra kiderült, Simicska egyvalamihez biztosan nagyon ért: a zavarkeltéshez.

Szerző
2017.08.10 07:01

„Megpróbálnak végképp kiéheztetni” – útban van a Politikatörténeti Intézet

Publikálás dátuma
2018.07.21 18:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Földes György igazgató szerint a hatalom régóta hadjáratot folytat a baloldali műhely ellen.
„Tudományos intézetként, egyedülálló levéltárként és könyvtárként, baloldali szellemi műhelyként működünk. A kormány régóta hadjáratot folytat ellenünk” – nyilatkozta lapunknak Földes György, a Politikatörténeti Intézet (PTI) ügyvezető igazgatója. „Most éppen bűnbaknak akarnak megtenni. Pedig a legkevésbé sem a mi hibánk, hogy a Kúria egyelőre nem tud beköltözni abba az épületbe, amelynek egy részét évtizedek óta jogszerűen használjuk” – tette hozzá. A Kossuth tér és az Alkotmány utca találkozásánál, az Országházzal szemben álló hajdani Igazságügyi Palotáról van szó, amely az 1970-es évektől egészen a közelmúltig a Néprajzi Múzeumnak is otthont adott. Az egykori Párttörténeti Intézet jogutódjaként a PTI egy 1990-es megállapodás révén kapta meg további használatra az épületrészt. A megváltozott jogszabályokhoz igazodva 1996-ban új szerződést írtak alá. A máig érvényben lévő szerződés szerint a PTI térítésmentesen használhatja az ingatlant. Földes György tájékoztatása szerint az épületrész három szintje több mint 5000 négyzetmétert tesz ki. A kormány a legfelsőbb bírósági fórumnak, a Kúriának szánja az épületet. A Néprajzi Múzeumot a Liget Projekt keretében a Városligetbe telepítik, a PTI helyzete azonban évek óta rendezetlen. A kormánypárti Magyar Idők a minap azt írta, hogy az intézetnek „év végéig el kellene hagynia” az ingatlant, a Kúria különben Esztergomban kaphat új székhelyet.
„A kezdetektől, 2012 óta azt mondjuk, hogy megfelelő ellentételezés esetén, jogaink és az érdekeink tiszteletben tartása mellett hajlandók vagyunk elköltözni” – hangsúlyozta Földes György. A megfelelő ellentételezés anyagiakat és/vagy ingatlant jelent. A vitából bírósági per lett. A megegyezés érdekében a PTI tavaly hozzájárult ahhoz, hogy felfüggesszék az eljárást, amit aztán a kormány, pontosabban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezdeményezésére mégis folytattak. A Fővárosi Ítélőtábla néhány hete jogerős döntésében megerősítette, hogy az intézet jogszerűen használja az épületrészt – közölte Földes. A Magyar Idők cikke szerint különleges felülvizsgálati eljárásban a Kúria elé kerülhet az ügy, tehát ahhoz a fórumhoz, amely így saját székházának sorsáról hoz döntést. Felvetésünket, hogy a kormány netán a „baráti sajtó” közreműködésével akar nyomást gyakorolni a Kúriára, Földes György nem szerette volna kommentálni. Azt a beállítást azonban, hogy a PTI „bárminek is az akadálya lenne”, mindenképpen hamisnak tartja. Az intézet régóta nem kap költségvetési támogatást, és más forrásokból is kevés bevétel érkezik. A munkatársak száma a minimálisra csökkent. „Egyértelmű, hogy a kormány megpróbál végképp kiéheztetni minket” – jelentette ki Földes György. A használati jog értékét illetően a PTI ügyvezető igazgatója nem akart találgatásokba bocsátkozni. Bár tudomása szerint a kormány készített értékbecslést, ennek tartalmát ő nem ismeri. A megnyugtató az lenne – jegyezte meg –, ha az értékbecslést független szakértők végeznék el. Földes György szerint az egészen biztos, hogy az ellentételezésként megállapított összeg, vagy a csereingatlan értéke a töredéke lesz annak a sok tízmilliárdos kiadásnak, amit a kormány a Néprajzi Múzeum áthelyezésére, a Kúria költöztetésére, az Alkotmány utcai épület felújítására fordít.
2018.07.21 18:00
Frissítve: 2018.07.21 18:46

Jótékony célra fordítják a béremelést – több mint 3 millió forintot oszt szét minden hónapban az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.21 13:11

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A párt elnöke egyértelművé tette, hogy a döntés alól senki nem vonhatja ki magát.
Javában készülnek az MSZP július 30-ai elnökségi ülésére benyújtandó határozatok. Lapunk úgy tudja, a legfontosabb ezek közül az, miszerint az MSZP vezérkara eldönti, milyen célokra, és milyen ütemezéssel fordítja jótékony célra a képviselői fizetésemelésből származó többletet – ami körülbelül 200 ezer forintot jelent honatyánként. Mivel az MSZP-Párbeszéd húsz mandátumot szerzett az áprilisi választáson, és ebből tizenhat erősíti a szocialista frakciót – megközelítőleg bruttó 3 millió 200 ezer forintról van szó. Információink szerint nem lesz automatikus elosztási mechanizmus, havonta összeül majd az elnökség, és eldönti, hogy az adott hónapban mire fordítja az említett summát: legyen szó rászoruló gyerekek támogatásáról, hajléktalanok segítéséről, független médiumok felkarolásáról vagy éppen szegény sorsú gyerekeknek adandó ösztöndíjakról. A párt elnöke teljesen egyértelművé tette, hogy a kötelező felajánlás alól senki nem vonhatja ki magát.  Mint megírtuk, a július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteria-elemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. Az ellenzék az ügyben nem volt könnyű helyzetben, ugyanis a Fidesz annak érdekében, hogy a Tisztelt Ház elé vihesse a fizetésemelésről szóló törvényt, gyakorlatilag megzsarolta a többi pártot (olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről).

Az MSZP összes tisztviselője (legyen szó pártpolitikusról, parlamenti vagy önkormányzati képviselőről) jelenleg is kiveszi a részét a közösségi finanszírozásból, ugyanis alapszabály szerint a párt révén kapott jövedelem 10 százalékát köteles befizetni a pártkasszába,

2018.07.21 13:11
Frissítve: 2018.07.21 13:45