infláció;agrárárak;

2017-08-16 07:26:00

Inflációt hozó agrárárak

A leginkább a gyümölcsök és az állati termékek, köztük a sertéshús ára ugrott a termelői piacokon júniusban. Van ami olcsóbb lett.

Meglehetősen vegyes képet mutatnak a KSH tegnap közzétett, júniusi mezőgazdasági termelői árai. Amíg a tömegtápláléknak számító burgonya felvásárlási ára egyötödével csökkent, addig a zöldségféléké végeredményben stagnált, a gyümölcsök pedig közel 18 százalékkal drágultak. De még ennél is elgondolkodtatóbb, ami az élő vágósertéssel történt, ugyanis azzal, hogy közel 20 százalékkal emelkedett egyetlen hónap alatt a felvásárlási ára, és már átlagosan 451 forintot kértek kilójáért, az utóbbi évek árrekordját érte el. Csekély vigasz ugyanakkor, hogy az élő vágócsirke átlagára immáron öt hónap óta 250 forint körül stagnál, ugyanis az állati termékek legtöbbjére jelentős, 23 százalékot meghaladó áremelkedés volt a jellemző. Itt a ludas alighanem a tej volt, amely csaknem 32 százalékkal drágult, literenként 92 forintra. (A termelők igazából 100 forint körüli felvásárlási árral egyeznének ki.) A háziasszonyok mindig árgus szemmel figyelik azt, hogy miképpen alakul a tojás ára, feltehetően a közel 3 százalékos drágulás, még nem készteti fogyasztásának visszafogására a családokat.

A gazdasági elemzők egybehangzó véleménye szerint 2017 második felében a fogyasztói árak lassú felfelé kúszásának vagyunk a tanúi, ami összecseng mind a jegybank, mind a kormány várakozásaival. Abban sincs jelentős különbség az egyes helyzetelemzések között, hogy az infláció növekedésében jelentős szerepe van az alapvető élelmiszernek számító agrártermékek kirívóan magas áremelkedésének. A fogyasztók azonban gyakran a mezőgazdasági termelői árakkal azonos, vagy annál csak alig magasabb fogyasztói árakkal szembesülnek. Ennek oka kettős. Egyrészt számos üzletlánc képes importáraival letörni a termelői árak által diktált trendet, másrészt ugyancsak a multinacionális kiskereskedelmi hálózatok, folyamatosan eltérítik a felvásárlási árakból levezethető fogyasztói árakat a piac - egyébként éppen általuk diktált - igényeitől. Azaz a fogyasztói árak nem mindig követik tendenciaszerűen a termelői árakat. Erre jó példát szolgáltatnak a mostani júniusi adatok is, amelyek 2,5 százalékos havi, átlagos termelői árnövekedést tükröznek, szembeni a májusi 4,5 százalékkal. Márpedig ezt a fogyasztói ármérséklődést a háztartások csak módjával tapasztalhatták, bár akadnak kedvező jelenségek is. A statisztikusok 20 százalékos felvásárlási ármérséklődést regisztráltak júniusban, és valóban, a nagybani piacon a korábbi 130 forint helyett 100 forint körüli áron árulták a burgonya kilóját.

A statisztikai adatok értékelése módot nyújt arra is, hogy a szakértők megállapíthassák: a mezőgazdasági termelők egyre takarékosabban gazdálkodnak, a felvásárlási árak emelkedése mintegy 3,3 százalékponttal meghaladták a költségekét, vagyis az úgynevezett agrárolló kinyílt, mégpedig olyan körülmények között, amikor például az energia költségek 8,4 százalékkal emelkedtek.

Vaj, te drága!

Mintegy másfélszeresére drágult tavalyhoz képest a vaj és a tejszín, ezzel tíz éve nem látott árat kell fizetniük a tejtermék kedvelőinek - figyelt fel a szokatlan mértékű áremelkedésre az Az én pénzem. A világban ugyanis tejhiány van, ez pedig egyre feljebb srófolja az árakat. A tejtermékek egyébként valóságos hullámvasutat éltek meg az árak tekintetében: miután két évvel ezelőtt az Európai Unió liberalizálta a tejpiacot és felszámolta a tejkvótarendszert, az árak drasztikusan estek, emiatt azonban sok termelő elhagyta a piacot, hiszen már nem érte meg nekik termelni.

A kieső gazdák helyére viszont nem jöttek még újak, emiatt Európa-szerte hiány van tenyészüszőkből. A probléma Magyarországon is élő, a zsíros tejtermékekhez nekünk is import tejszínre van szükségünk. A magyar tejszín ugyanis sajnos nem elég jó minőségű, és egyébként is főleg tejföl készítésére használják. Magyarországon a termelőknek pusztán 3,6 százalékos zsírtartalmat sikerül elérni a tejeknél, ehhez képest Hollandiában 4,2 százalék a tejek átlagos zsírtartalma, Finnországban pedig 4,3 százalék - olvasható azenpenzem.hu portálon.