felújítás;Puskás Ferenc Stadion;Seszták Miklós;KKBK;

2017-08-23 07:51:00

Állítják, nincs semmi gond a Puskás-stadionnal

Mást ígért Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter három évvel ezelőtt, és mást állít a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nzrt. a Népszavának elküldött írásos válaszaiban a Puskás Ferenc Stadion ügyében.

Minden rendben zajlik, csak a média ír valótlanul problémákról, derült ki a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nzrt. írásos tájékoztatásából. Lapunk arra volt kíváncsi, miért módosultak az eredeti tervek, melyek még arról szóltak, hogy 2018. elejére készül el az aréna, ahol jövő májusban Bajnokok Ligája-döntőt rendeznek. Ezekről az elképzelésekről Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter beszélt 2014. július 31-én, amikor bemutatták az új aréna látványterveit. (A vizes-világbajnokságon Fürjes Balázs, kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztostól megtanulhattuk, hogy az első látványterv csupán blöff, azért bízunk benne, az új Puskás szebb lesz, mint egy parkolóház.)

A Központ válaszából az derült ki, nincs gond a határidővel, azzal, hogy 2019 végén, a három évvel ezelőtti tervekhez képest majdnem két év csúszással adják át az arénát (ha elkészül). „Az új Puskás Ferenc Stadion – a szerződéses határidőnek megfelelően – 2019 végére elkészül, műszakilag alkalmas lesz arra, hogy 2020 tavaszán otthon adjon az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) bármely klubsorozata döntőjének. Az esetleges pályázatot ugyanakkor a Magyar Labdarúgó Szövetségnek (MLSZ) kell benyújtania, ezért az ezzel kapcsolatos kérdéseivel, kérjük, forduljon a szervezethez. Ami már most egészen bizonyos: az új arénában 2020 nyarán négy mérkőzést is rendeznek a labdarúgó Európa-bajnokságon” - írta a Népszavának az Nzrt.

Három évvel ezelőtt sajtótájékoztatón 90-100 milliárd forintos költségről volt szó, Lázár János kancelláriaminiszter idén február 23-án sajtótájékoztatóján bruttó 190 milliárd forintról beszélt. Lapunk kíváncsi volt, hogy emelkedtek-e a költségek az elmúlt hónapokban, illetve, lehet-e itt is hasonló árrobbanásra számítani, mint a Duna Aréna esetében. Utóbbinál 7,5 milliárd forint volt az első tervezett építési összeg, a végeredmény pedig 49 milliárd forint lett. Íme a válasz, amit kaptunk: „2017. március 27-én a beruházó Nemzeti Sportközpontok és a kivitelezést elnyerő konzorcium aláírták az új Puskás Ferenc Stadion rekonstrukciójának tervezéséről és kivitelezéséről szóló szerződést.

A nyílt, nemzetközi, az európai uniós értékhatárt elérő közbeszerzési eljárásban két ajánlat érkezett és az olcsóbb győzött. Ennek alapján a stadion ára 142,85 milliárd forint, az 5%-nyi tartalékkeret 7,15 milliárd forint, az áfa összege 40,5 milliárd forint, ami európai viszonylatban átlagosnak tekinthető. Ezen összegek a szerződéskötés óta nem változtak. A Duna Arénával kapcsolatban is elmondható: a költségek egy fillérrel nem emelkedtek. A beruházás kiadásait Magyarország kormánya 49 milliárd forintban maximálta, amit a rendkívül szoros felügyelet mellett végzett megvalósítás egy fillérrel sem lépett túl. A kormányhatározatban meghatározott összegből felépült maga az Aréna, valamint olyan kapcsolódó beruházások létesültek, mint a csaknem egy kilométeres árvízvédelmi gát, a közművek, megvalósult a közlekedésfejlesztés. Ugyancsak e keretből épültek az ideiglenes lelátók, a csatornavédelem, de benne van az Aréna vb utáni visszaalakításának és a bontásoknak a költsége, illetve a tartalékkeret.”

Azt is szerettük volna megtudni, hogy tett-e lépéseket Fürjes Balázs – a kérdéseinket neki címeztük – a bontási munkálatokat végző ZÁÉV és Föld-Trans 2001 konzorciuma ellen, miután a cégeket az atlatszo.hu információi szerint a környezetvédelmi hatóság elmarasztalta a hulladékok illegális tárolása miatt egy Határ úti telepen?

„A médiában megjelent valótlan hírekkel ellentétben a bérlő az említett ingatlanon a hulladékstátuszból kivett, átminősített építőanyagot tárol, melyet a jövőben felhasznál – ahogyan az a Föld-Trans 2001 Kft. vonatkozó sajtóközleményében is szerepel. Az ipartelepet bérlő cég, jogszabályi kötelezettségének eleget téve, tevékenységéről értesítette a IX. kerületi önkormányzatot, mely a tevékenységet nyilvántartásba vette.”

A válaszban hivatkozásként említett közleményben a Föld-Trans 2001 Kft. ezt írja: „A környezetvédelmi hatóság két határozatot is hozott az ingatlannal kapcsolatban. A kivitelező azonban fellebbezett ezek ellen, mert annak tartalmával nem ért egyet. Az általa adott tájékoztatás szerint építőanyagot tárol az általa jogszerűen bérelt ingatlanon, a megfelelő engedély birtokában. Ezt jelezte a határozatok ellen benyújtott kifogásában."