Európai Unió;Kína;Görögország;Peking;Athén;

2017-09-05 07:31:00

Kína lett Athén mentsvára

Görögország egyre szorosabb kapcsolatokat ápol Pekinggel, ami mind nagyobb aggodalmat ébreszt az Európai Unióban.

Miközben Görögországot jó esetben is évtizedek választják el attól, hogy megszabaduljon hatalmas adósságterhétől, a gazdaság, ha lassan is, de kezd magára találni. Örömtüzeket persze még nem lehet gyújtani, a második negyedévi 0,5 százalékos GDP-emelkedés semmilyen kézzel fogható eredményt nem jelent, de legalább azt mutatja, hogy pislákol némi halovány fény az alagút végén.

Arról egyelőre nincs szó, hogy Görögország felkeltette volna a nyugati befektetők figyelmét, Kínát viszont annál jobban érdekli a görög piac. Peking az elmúlt években jelentős összegeket fektetett a görög gazdaságba. Ennek pedig már érzékelhetőek is a politikai következményei: Görögország egyszer már megakadályozta, hogy az Európai Unió keményebb álláspontot fogalmazzon meg Kínával szemben. Alekszisz Ciprasz kabinetjét némelyek azzal vádolják, hogy Kína európai hangjává vált.

Görögország vétót emelt egy EU-nyilatkozattal szemben, amely az emberi jogok kínai helyzetével foglalkozott. Mind a 28 uniós tagállam egyetértéséhez szükség lett volna ahhoz, hogy a nyilatkozatot megtegyék az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa előtt Genfben. A görög külügyminisztérium akkor azzal indokolta a döntést, hogy „nem konstruktív” bírálni a világ legnépesebb államát, a „szelektív kritika” sem az emberi jogok terjesztésének, sem a Kína és az EU közötti kapcsolatoknak nem használ – hangzott a magyarázat. Athén szerint a kérdéssel nem a világszervezetben kell foglalkozni, hanem vissza kell térni a témára az Unió és Kína közötti tárgyalásokon. Első ízben fordult elő, hogy az EU egy tagországa megakadályozza az Uniót egy nyilatkozat közzétételében az ENSZ Emberi Jogi Tanácsánál.

A görög lépés amiatt is feltűnést keltett, mert Görögország épp akkor tett keresztbe a döntésnek, amikor az EU és az Nemzetközi Valutaalap (IMF) újabb hitelrészletet szavazott meg az országnak. Akkor egyébként uniós diplomaták a Reutersnek megjegyezték azt is, hogy a kínai befektetések másik nagy haszonélvezőjének számító Magyarország szintén gyakorta akadályozza meg, hogy az EU kemény hangú állásfoglalást fogadjon el az ázsiai óriással szemben.

A görögök Kínával szembeni engedékenysége egyértelműen gazdasági okokra vezethető vissza. Miközben ugyanis a hitelezők, az EU, illetve az IMF szigorú költségvetési reformokat várt el Athéntól az országot a csődtől megmentő hitelek fejében, Peking kihasználva a helyzetet – azt, hogy az országot tömegesen hagyták el a befektetők –, egyszerűen bevásárolta magát az országba. „Miközben az európaiak középkori módszereket alkalmaztak az állammal szemben, a kínaiak megnyitották a pénzcsapot” – fogalmazott a kormányzó Sziriza parlamenti képviselője, Kosztasz Duzinasz felettébb plasztikusan a New York Times hasábjain.

A kínai befektetők számára prioritást élvezett a pireuszi kikötő megszerzése és átalakítása. Peking félmilliárd eurót fordított erre. A tranzakciót a kínai állam tulajdonában lévő Cosco révén hajtották végre, amely már a világ harmadik legnagyobb hajózási vállalata. Amint Kína Görögországba akkreditált nagykövete fogalmazott, a kikötő megszerzése a „sárkány feje”, amely más befektetéseket is lehetővé tesz.

A pireuszi kikötő megkaparintásával Kína az európai kereskedelem egy részére is ráteszi a kezét. A befektetéssel az új selyemút egyik fontos pillére jött létre. Hszi Csin-ping elnök egy Ázsiát, Afrikát és Európát összekötő gazdasági útvonal kiépítését tűzte ki célként. A tervet 2013-ban indították útjára, 40 milliárd dolláros kezdőtőkével.

Ciprasz kormányfő egyébként 2015-ben még ellenezte a pireuszi kikötő privatizálását. Nem sokkal hivatalba lépése után azonban kínai küldöttséget fogadott, amelynek sikerült megpuhítania. Olyannyira, hogy amikor egy kínai hajó érkezett a kikötőbe, Ciprasz már személyesen fogadta azt.

Hogy a kínai bevásárlásnak konkrét eredménye van-e egyáltalán, e tekintetben megoszlanak a vélemények. Miközben ugyanis elvileg ezer munkahelyet teremtenek, a kikötői munkások szakszervezete arra hívta fel a figyelmet, hogy az ott dolgozók a nagyobb létszám miatt kevesebbet keresnek majd. Való igaz, az 1500 munkatárssal új, az eddigieknél jóval előnytelenebb feltételekre számíthatnak.

Más komoly kínai beruházások is lesznek Görögországban. A Fosun International Holdings feladata az lesz, hogy Athénen kívül egy egykor repülőtérként használt területen új luxusvárost építsen. Néhány hónapja itt még menekülteket szállásoltak el. A kínaiak komolyan gondolják az ígéreteket, terveik szerint világhírűvé válik majd a városrész, amely évente akár másfélmillió turistát vonzhat.

Athén azonban azt hangoztatja, komoly befektetések ide vagy oda, az ország megőrzi függetlenségét. Lojális marad az Európai Unióhoz és „senkit sem részesít előnyben”. A kormány arra hivatkozik, hogy nemet mondott a Fosunnak arra az ajánlatára, amellyel egy helyi biztosítótársaságot szerzett volna meg. Végül egy görög-amerikai társaság lett a befutó.

A szoros görög-kínai kapcsolat azonban az EU-n belül is kétségeket ébreszt. A holland európai parlamenti képviselő a New York Timesban annak a véleményének adott hangot: a görög kormánynak el kell döntenie, mely országokkal köt szövetséget. „Athénnak meg kell értenie, hogy az EU nem egy piac, hanem értékközösség” – fogalmazott. (Szinte ugyanezt mondta júniusban Emmanuel Macron, aki egy interjúban Varsót és Budapestet figyelmeztette.)

A kínai terjeszkedéshez Berlinnek is lesz egy-két szava: a német kormány nyomására nehezebb lesz, hogy távol-keleti cégek vásárolják be magukat európai vállalatokba.

A hitelezők feltétele
A görög kormány a napokban mutatta be azt a programját, amellyel az árnyékgazdaság ellen kíván fellépni. A három év alatt megvalósítandó tervek célja az, hogy hatékonyabbá tegyék a közigazgatást. A tervezet szerint átfogóbb képzést akarnak biztosítani a közalkalmazottak számára, több olyan személyt alkalmaznának, akik jobban eligazodnak a digitális világban, 2020-ig a hatóságokat, valamint a közhivatalokat kiszakítanák a politikából, ami meglehetősen becsvágyó terv egy átpolitizált országban.
A közhivatalok újjászervezéséért felelős miniszter, Olga Gerovasszili által ismertetett javaslatokat nem önszántából tette meg a kormány: a közszféra reformja a hitelezők egyik fontos feltétele volt az újabb eurómilliárdok folyósítása szempontjából. A nehéz helyzetet mutatja, hogy 2010-ig majdnem minden ötödik munkavállalót az állam foglalkoztatta. Azóta 18 százalékra csökkent az állami foglalkoztatásúak száma.