Lehagyták a Habsburgokat a mai oligarchák

Példátlan méretű nagybirtokok alakulnak ki az országban, az új agrártőkések pedig a földet és a támogatási forrásokat is elvonják a mezőgazdaság többi szereplőjétől.

Ismét nekiszaladt a Fidesz oligarchikus mezőgazdaság-átalakítási gyakorlatának Sallai R. Benedek. Az LMP-s politikus – akit a kormánypártok háza táján gyakran emlegetnek a zöldpárt agrároligarchájaként - Facebook-posztjában, illetve az ahhoz melléket tanulságos diagramban azt kifogásolja, hogy a családi gazdaságok megsegítésének ígéretével hatalomra jutott kormányzat közreműködésével történelmi összehasonlításban is példátlan méretű nagybirtokok alakulnak ki az országban, az új agrártőkések pedig a földet és a támogatási forrásokat is elvonják a mezőgazdaság többi szereplőjétől.

A Sallai által összeállított földesúr-lista élén Csányi Sándor érdekeltségei állnak 35 ezer hektárral – nem csak ő, de a második helyezett, 26 ezer hektár fölött diszponáló Leisztinger Tamás is több földet használ, mint a történelmi nagybirtokos osztály prominensei. Az LMP-s képviselő szerint a legújabb kori földkoncentráció nyomán kialakult birtokszerkezetnek semmilyen kimutatható társadalmi haszna nincs, hiszen az érintett birtokok a földterülethez, illetve a felszívott támogatásokhoz képest nagyon kevés embert foglalkoztatnak. A létüket nem a gazdasági, hanem a politikai racionalitás indokolja: korábbi állami földeken jöttek létre, kialakulásuk és fennmaradásuk nem lett volna lehetséges a mindenkori kormányok gyámkodása nélkül. Hogy konkrét bizonyítékot említsünk, a Sallai diagramján szereplő nagybirtokok mind sokkal nagyobbak a hatályos földtörvényben szereplő birtokmaximumnál, a különböző cég- és személyneveken lévő földek kötelező egybeszámítását előíró üzemszabályozási törvény elfogadását pedig évek óta szabotálja a fideszes kormánytöbbség.

A képviselő szerint az utóbbi években a magyar agrárium két kulcsszereplője, a privatizátor-bankvezér Csányi Sándor és a 2010-es kormányváltás óta feltűnt Mészáros Lőrinc növelte a leglátványosabb ütemben a birtokméretet és a megszerzett agrártámogatások mennyiségét, és ez a tendencia az idén sem tört meg. Az év első felében kiosztott 200 milliárd forintnyi agrártámogatásból a gazdálkodók kevesebb, mint 4 százalékának (3,8) fizették ki az támogatások majdnem 60 százalékát (55,68), vagyis a földhasználók 96 százaléka osztozott a maradék 40 százalékon. (Ez az egyenlőtlen eloszlás nem új trend, mindig a legtöbb termőfölddel és legnagyobb gazdasággal bíró agrárérdekeltségek kapják a legtöbb pénzt, míg a maradékon a kisebb gazdálkodók osztoznak.) Csányi és Mészáros érdekeltségei fél év alatt összesen csaknem kétmilliárd forintnyi agrártámogatáshoz jutottak január óta.

Sallai arra is felhívta a figyelmet, hogy az annak idején Alcsúton székelő Habsburg József királyi hercegnek 8670 hektárnyi birtoka volt – mára majdnem beérte őt Mészáros Lőrinc cége és családja 6500 hektárnyi termőfölddel. Frigyes herceg 24 300 hektárt birtokolt Békés megyében – korábbi földjeinek zöme ma a Bólyi Zrt. révén Csányi Sándor uradalmához tartozik. Csányinak külön is gratulált Sallai R. Benedek, mivel a Forbes magazin szerint érdekeltségei révén ő vezeti a 25 legnagyobb magyar családi vállalkozás listáját. A cikk szerint a Csányi család tulajdonában lévő Bonafarm csoport, KITE Zrt. és MCS Vágóhíd Zrt. becsült cégértéke 113,4 milliárd forint.