Rohingyák sorsa - A béke utolsó esélye Mianmarban

Első ízben ítélte el a mianmari hadseregnek a rohingya muzulmán kisebbséggel szembeni könyörtelen fellépését az ország de facto vezetője, Aun Szan Szu Kji. Az eddigi hallgatása miatt sokak által élesen bírált Nobel-békedíjas politikus beszédében emberi jogsértésekről tett említést Rakhine szövetségi államban. A mianmari fővárosban elhangzott beszédében kifejtette, hazája kész visszafogadni a lakhelyükről elmenekült muzulmán kisebbség tagjait. Felajánlotta továbbá a külföldi diplomatáknak, látogassanak el a válsággal sújtott övezetbe, s a saját szemükkel győződjenek meg arról, mi történik.

„Mindannyian békét akarunk és nem háborút” – emelte ki, s ígéretet tett arra, hogy nem fogják tovább tűrni az emberi jogsértéseket. Mint mondta, függetlenül a vallástól, etnikai hovatartozástól vagy politikai állásponttól, fellépnek mindazokkal szemben, akik bűncselekményt követnek el.

Aun Szan Szu Kji közölte: a régió településeinek nagy részét nem érintette az erőszak, s innen állítása szerint nem is menekültek el a muzulmán kisebbség tagjai, ezt a diplomaták is láthatják majd – tette hozzá. Elmondta azt is, aggódva hallotta, hogy számos rohingya menekült Bangladesbe. „Ki kell vizsgálnunk azt, mi vezetett a tömeges kivándorláshoz”. Emlékeztetett arra, hogy ezzel kapcsolatban voltak „vádak és ellenvádak is”.

A válság és a mintegy 400 ezer ember Bangladesbe menekülése miatt Aun Szan Szu Kji lemondta részvételét az ENSZ-közgyűlésén. Egyúttal türelmet kért a nemzetközi közösségtől. „Fiatal és törékeny demokrácia a miénk, számos problémával kell szembenéznünk” – emelte ki. A hadsereg szerepéről ugyanakkor nem tett említést.

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár azt közölte, Aun Szan Szu Kji televíziós beszéde az utolsó esély a megbékélésre. A konfliktus az ENSZ-közgyűlés tegnap kezdődött általános vitájának is fontos témája lesz. A válság azt követően tört ki, hogy augusztus 25-én rohingya lázadók Rakhinében rendőrőrsökre támadtak. A hadsereg ezután „tisztogató akcióba” kezdett. Az ENSZ szerint etnikai tisztogatást hajtottak végre a kisebbség tagjaival szemben.