Botka: a közoktatás szétverése okozta a legsúlyosabb kárt

Az MSZP miniszterelnök-jelöltje szerint a fideszes kormány a közoktatás szétverésével okozta a legsúlyosabb és legnagyobb kárt a magyaroknak.

Botka László kedden Budapesten, mielőtt pártja szakpolitikusaival a közoktatásban érdekelt szakszervezetekkel, civil szervezetekkel konzultált azt mondta, lesújtó a kép nyolc év fideszes kormányzás után: minden magyar és nemzetközi kutatás azt mutatja, hogy a magyar közoktatás színvonala az uniós és a régiós átlaghoz képest is lemaradt.

Az ellenzéki politikus sajtótájékoztatón közölte, kormányra kerülve visszaadják a magyar iskoláknak és a tanároknak a tanszabadságot, a GDP hat százalékára emelik a közoktatásra szánt összeget és visszaállítják a nemzeti közoktatási kerekasztalt.

Botka László szerint az, hogy milyen oktatást kapnak a gyerekek, alapvetően meghatározza Magyarország jövőjét. Mint mondta, a fideszes oktatáspolitika "eredményeként" a magyar diákok 27 százaléka funkcionális analfabéta, vagyis tud írni-olvasni, de nem érti azt, amit olvasott. Közölte, a felmérések szerint az EU-n belül Magyarországon a legkisebb az esélye egy tehetséges, okos, de szegény családba született gyermeknek, hogy többre vigye, mint szülei.

Hiller István, az Országgyűlés szocialista alelnöke, volt oktatási miniszter közölte, a tanácskozáson 16 közoktatásban érintett szervezet vesz részt, minden közoktatási szakszervezet képviselteti magát, részt vesznek a találkozón a nyelviskolák képviselői, illetve az elmúlt években megismert szakmai és civil szervezetek majd mindegyike. Hozzátette: az a meggyőződésük, hogy érdemes párbeszédet folytatni ellenzékben. A tanácskozás célja - mondta -, hogy megvitassák, mennyire fontos az ország, a jövő Magyarországa szempontjából, hogy a magyar oktatás színvonala javuljon.

Botka Lászlót kérdezték a hétfőn ismertetett, "a demokratikus ellenzéki pártoknak", az LMP-nek, a Demokratikus Koalíciónak, a Momentumnak, az Együttnek, a Magyar Liberális Pártnak és a Párbeszédnek tett választási együttműködési ajánlatáról.

Arra a kérdésre, hogy valóban nem vesz részt a DK-val folytatott tárgyalásokon, Botka László elmondta, Molnár Gyula pártelnökkel és Hiller István választmányi elnökkel hárman tárgyalnak az ellenzéki pártokkal. Hozzátette, az MSZP alapszabálya szerint a pártelnök és a választmányi elnök feladata a szövetségkötésekről tárgyalni. Egy májusi kongresszusi határozat - folytatta - pedig vétójogot adott a miniszterelnök-jelöltnek a 106 egyéni képviselőjelölt kiválasztásánál és a listaállításnál.

Botka László rögzítette: ajánlata mind a hat demokratikus ellenzéki pártnak biztosítaná a parlamentbe jutást.
Mint mondta, azt kérte az ellenzéki pártoktól, ne kapkodjanak, mert a magyarok többsége kormányváltást akar.

Nem lehet a választói akarat ellenében politizálni, ki fog derülni a következő napokban, hogy "ki az, aki csak szövegel az Orbán-rezsim leváltásáról" és ki az, aki komolyan gondolja - mondta. Szerinte a javaslatát elutasító pártvélemények nem vele, hanem a választói akarattal állnak vitában.

Botka László elmondta azt is, "a győzelem forgatókönyvét tette le az asztalra", de ha a pártok úgy gondolják, nem így lehet győzni, akkor mondják meg, hogyan. Ezt senki nem hajlandó megmondani - jegyezte meg.

Megerősítette, továbbra is azt javasolja, hogy Gyurcsány Ferenc DK-elnök ne kerüljön a listára, hanem egyéni választókerületben méresse meg magát. Annál nagyobb legitimációja nincs egy politikusnak, minthogy közvetlenül választják meg a választópolgárok - hangoztatta.

Egy másik kérdésre, miszerint a lista hányadik helyén szerepelnének más ellenzéki pártok politikusai, Botka László közölte, ez a kérdés a tárgyalásokon fog eldőlni. Hozzátette: ajánlatának nincs határideje, mindenkinek van ideje arra, hogy végiggondolja, hogyan kell változtatni stratégiáján a győzelem érdekében.

A tanácskozáson részt vett Molnár Gyula és Kunhalmi Ágnes, az Országgyűlés kulturális bizottságának szocialista alelnöke is.