Simicska sérti a településképet

Publikálás dátuma
2017.09.28 07:00
FOTÓ: Tóth Gergő
Fotó: /
Kormánytisztviselőket küldött harcba Simicska Lajos, illetve a Jobbik ellen és a plakátpiac eluralásáért küzdő kabinet. Háborújuk költségeit az adófizetők állják.

Új szintre emelte az Orbán-kormány a Simicska Lajos ellen vívott háborút a plakátfronton: a jelek szerint egy előre tervezett, országosan összehangolt akcióban vetette be a kormányhivatalokat a volt fideszes oligarcha és a Jobbik ellen. Néhány óra leforgása alatt Somogytól Pest megyéig egyszerre kezdték el eltávolítani a kormányt élesen bíráló plakátokat az állam kinyújtott karjai. Az akció célkeresztjében a Jobbik hirdetményei és egy magánszemély – Orbán Viktort, Habony Árpádot, Mészáros Lőrincet továbbá Rogán Antalt gengszternek ábrázoló, valamint az „Ők a félelem, Mi a remény"-feliratú – plakátjai voltak. Az első csapások egyikét a településkép-védelmi törvény alapján a Pest Megyei Kormányhivatal mérte, miután tiltott pártfinanszírozásra hivatkozva elrendelte a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Publimont Kft. és a Mahir Cityposter Kft. felületeire kihelyezett plakátok eltávolítását. Indoklásuk szerint az érintett cégek nem tettek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek, nem jelentették be listaárukat, nem küldték meg a szerződéseket. A plakátok eltávolítását a rendőrség biztosította. Mindeközben a Jobbik arról számolt be, hogy például Zalában a kormányhivatal a párt tulajdonában lévő hirdetőhelyekről kapartatott le plakátokat.

Noha a kormányhivatal a törvényességre hivatkozva kezdett plakáttalanításba, az érintettek szerint éppen a hivatalok eljárása súlyosan jogsértő. Szilágyi György jobbikos országgyűlési képviselő szerint nem esnek a plakáttörvény hatálya alá azok a plakátok, amelyeket a párt saját hirdetőhelyein ragasztanak fel. A radikálisok épp azért vásároltak – meg nem nevezett, „különféle cégektől” – mintegy 1100 hirdetési felületet, hogy kijátsszák a plakáttörvényt.

Puskár Anett, a Simicska Lajos tulajdonában álló Mahir Cityposter Kft. tanácsadója lapunk érdeklődésére kifejtette: előírások szerint tájékoztatták a kormányhivatalokat arról, hogy magánszemély adta fel az érintett hirdetéseket, azok egyetlen párt támogatására sem buzdítanak, politikai szerveződés logóját nem tartalmazzák, vagyis nem tartoznak a plakáttörvény hatálya alá. – Mindezek ellenére a hivatalok nem keresték meg a Publimontot és a Mahirt sem, csak a plakátok leszedéséről szóló határozatot postázták, amelyben tényként közölték, hogy a nagyfokú hasonlóság miatt Jobbik-plakátoknak tekintik a hirdetéseket – mondta Puskár Anett. Szerinte egyébként az eljárásmód azért is árulkodó, mert korábban egy hasonló plakátkampány során a kormányhivatalok megkeresték a cégeket, hogy tájékozódjanak, a plakáttörvény hatálya alá tartozik-e a megrendelő, végül pedig nem léptek, mert mindent rendben találtak. A tanácsadó kérdésünkre azt mondta, közel ezer plakátot érinthet a kormányhivatali akció, amely miatt bírósághoz fordulnak.

Noha kezdetben a két cég még újraplakátolással akart visszavágni, szerdán Simicska Lajos közleményt adott ki. Az egykori fideszes oligarcha az írta: „A hatalom az érdekeivel ellentétes politikai vélemények közterületi megjelenésének megakadályozása végett az elmúlt hónapokban – jogalkotásnak csúfolt folyamatban – egy abszurd szabályrendszert alkotott, amely meggyőződésem szerint súlyosan alkotmánysértő. Miután mindez kevésnek bizonyult, mindezt félretolva, a hatalom a nyílt, leplezetlen erőszak útjára lépett. A kialakult helyzetre figyelemmel, minden további anyagi és személyes kockázatvállalást, mind a magam, mind a társaságaim vezetői részéről lehetetlennek tartok. Ezért a mai napon a jelzett körülmények fennálltáig közterületi cégeim vezetőit arra kértem, hogy politikai és közéleti tárgyú hirdetés közzétételére vonatkozó megrendelést ne vegyenek fel, illetve ne teljesítsenek.”

Simicska visszavonulása annyiban érthető: egy kormányhivatal plakátonként akár 150 ezer forint bírságot is kiszabhat, ha törvénytelenséget lát, ami ezer plakát esetében 150 milliós tétel. Ráadásul újraplakátolás esetén a bírság is többszöröződhet. A büntetést pedig most kell befizetni, miközben a bíróság csak hónapok, évek múltán mondhatja ki annak jogtalanságát.

Az ügyben megkerestünk több kormányhivatalt is. Többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyi közpénzt fordítottak a plakátok eltávolítására. Válaszokat sehonnan sem kaptunk. A Pest Megyei Kormányhivatal sem reagált a Népszavának, ugyanakkor a kormánylap Magyar Időkkel azt közölte: a Publimont Kft.-től és a Mahir Cityposter Kft.-től kapott információ szerint Nagy Ajtony Csaba magánszemély rendelte meg a plakátokat. A Magyar Idők sietett is hozzátenni, hogy Nagy Ajtony Csaba unokaöccse Simicskának, akinek több fontosabb érdekeltségében is ott van, egyúttal tagja az Index.hu Zrt. igazgatóságának.

Ligeti Miklós: jogalap nélkül eljárásmód
Világos, hogy a Jobbik saját hirdetési felületein nincs szerződéskötési kötelezettsége, így bejelenteni sem köteles a hatóságnak, ha azokat használja – mondta lapunknak Ligeti Miklós. A Transparency International (TI) Magyarország jogi igazgatója szerint a Mahir Cityposter és a Publimont esetében viszont csak akkor keletkezik a településkép-védelmi törvény hatálya alá tartozó bejelentési kötelezettség, ha "közpénzekkel való felelős gazdálkodásra kötelezett szervezet", azaz közhatalmi szerv, párt vagy pártalapítvány hirdetéséről van szó. Magyarán, ha valóban egy magánszemély adta fel ezeket a hirdetéseket, magánszeméllyel szerződtek a cégek, akkor a kormányhivataloknak e jogszabály nem adott felhatalmazást arra, hogy eljárjanak, főként nem így, hiszen a törvény hatálya a plakátok eltávolításával kapcsolatban is csupán arra az esetre érthető, ha fennáll a bejelentési kötelezettség elmulasztásából fakadó jogsértés. Ligeti emlékeztetett: már a plakáttörvény nyári elfogadását követően is arra hívta fel a figyelmet a TI, hogy a jogszabály számos hibája – elfogadásának módja, s annak alkotmányellenessége – mellett a legnagyobb gond, hogy alapvetően kijátszható, nincsen például benne olyan szabály, amely egy, akár vélelmezhetően, akár tényszerűen pártérdekben történő hirdetéstartalmat korlátozna, ahogyan a civil és álcivil szervezetek, illetve a magánszemélyek reklámozását sem szabályozza. Magánszemély plakátjai esetében ráadásul, ha azok tartalma jogsértő – például tiltott önkényuralmi jelképet szerepeltet, vagy uszító tartalmú – a kormányhivatal, vagy más állami szerv eljárása szintén bírósági útra korlátozódik, s egy jogerős ítélet dönthet csupán plakátok sorságról. Ez az eljárásmód tehát így – foglalta össze Ligeti – nyilvánvalóan jogalap nélküli.


Indul a Soros-ellenes „konzultáció” és kampány

A napokban elkészülnek a nemzeti konzultáció kérdései, amelyeket hét témakörben fogalmaznak meg, és ezután a lehető legrövidebb időn belül elindul a konzultáció – közölte tegnap Tuzson Bence. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár a kabinet kommunikációs paneljeit ismételgetve, a sokszor cáfolt egymillió menekült betelepítésének hírével riogatva emlékeztetett, hogy a "Soros-terv" miatt tartja szükségesnek a konzultációt a kabinet. Közben máris elindult a kormány Soros-konzultációs kampánya a köztévén, szúrta ki az atv.hu.

Szerző
2017.09.28 07:00

„Megpróbálnak végképp kiéheztetni” – útban van a Politikatörténeti Intézet

Publikálás dátuma
2018.07.21 18:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Földes György igazgató szerint a hatalom régóta hadjáratot folytat a baloldali műhely ellen.
„Tudományos intézetként, egyedülálló levéltárként és könyvtárként, baloldali szellemi műhelyként működünk. A kormány régóta hadjáratot folytat ellenünk” – nyilatkozta lapunknak Földes György, a Politikatörténeti Intézet (PTI) ügyvezető igazgatója. „Most éppen bűnbaknak akarnak megtenni. Pedig a legkevésbé sem a mi hibánk, hogy a Kúria egyelőre nem tud beköltözni abba az épületbe, amelynek egy részét évtizedek óta jogszerűen használjuk” – tette hozzá. A Kossuth tér és az Alkotmány utca találkozásánál, az Országházzal szemben álló hajdani Igazságügyi Palotáról van szó, amely az 1970-es évektől egészen a közelmúltig a Néprajzi Múzeumnak is otthont adott. Az egykori Párttörténeti Intézet jogutódjaként a PTI egy 1990-es megállapodás révén kapta meg további használatra az épületrészt. A megváltozott jogszabályokhoz igazodva 1996-ban új szerződést írtak alá. A máig érvényben lévő szerződés szerint a PTI térítésmentesen használhatja az ingatlant. Földes György tájékoztatása szerint az épületrész három szintje több mint 5000 négyzetmétert tesz ki. A kormány a legfelsőbb bírósági fórumnak, a Kúriának szánja az épületet. A Néprajzi Múzeumot a Liget Projekt keretében a Városligetbe telepítik, a PTI helyzete azonban évek óta rendezetlen. A kormánypárti Magyar Idők a minap azt írta, hogy az intézetnek „év végéig el kellene hagynia” az ingatlant, a Kúria különben Esztergomban kaphat új székhelyet.
„A kezdetektől, 2012 óta azt mondjuk, hogy megfelelő ellentételezés esetén, jogaink és az érdekeink tiszteletben tartása mellett hajlandók vagyunk elköltözni” – hangsúlyozta Földes György. A megfelelő ellentételezés anyagiakat és/vagy ingatlant jelent. A vitából bírósági per lett. A megegyezés érdekében a PTI tavaly hozzájárult ahhoz, hogy felfüggesszék az eljárást, amit aztán a kormány, pontosabban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezdeményezésére mégis folytattak. A Fővárosi Ítélőtábla néhány hete jogerős döntésében megerősítette, hogy az intézet jogszerűen használja az épületrészt – közölte Földes. A Magyar Idők cikke szerint különleges felülvizsgálati eljárásban a Kúria elé kerülhet az ügy, tehát ahhoz a fórumhoz, amely így saját székházának sorsáról hoz döntést. Felvetésünket, hogy a kormány netán a „baráti sajtó” közreműködésével akar nyomást gyakorolni a Kúriára, Földes György nem szerette volna kommentálni. Azt a beállítást azonban, hogy a PTI „bárminek is az akadálya lenne”, mindenképpen hamisnak tartja. Az intézet régóta nem kap költségvetési támogatást, és más forrásokból is kevés bevétel érkezik. A munkatársak száma a minimálisra csökkent. „Egyértelmű, hogy a kormány megpróbál végképp kiéheztetni minket” – jelentette ki Földes György. A használati jog értékét illetően a PTI ügyvezető igazgatója nem akart találgatásokba bocsátkozni. Bár tudomása szerint a kormány készített értékbecslést, ennek tartalmát ő nem ismeri. A megnyugtató az lenne – jegyezte meg –, ha az értékbecslést független szakértők végeznék el. Földes György szerint az egészen biztos, hogy az ellentételezésként megállapított összeg, vagy a csereingatlan értéke a töredéke lesz annak a sok tízmilliárdos kiadásnak, amit a kormány a Néprajzi Múzeum áthelyezésére, a Kúria költöztetésére, az Alkotmány utcai épület felújítására fordít.
2018.07.21 18:00
Frissítve: 2018.07.21 18:46

Jótékony célra fordítják a béremelést – több mint 3 millió forintot oszt szét minden hónapban az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.21 13:11

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A párt elnöke egyértelművé tette, hogy a döntés alól senki nem vonhatja ki magát.
Javában készülnek az MSZP július 30-ai elnökségi ülésére benyújtandó határozatok. Lapunk úgy tudja, a legfontosabb ezek közül az, miszerint az MSZP vezérkara eldönti, milyen célokra, és milyen ütemezéssel fordítja jótékony célra a képviselői fizetésemelésből származó többletet – ami körülbelül 200 ezer forintot jelent honatyánként. Mivel az MSZP-Párbeszéd húsz mandátumot szerzett az áprilisi választáson, és ebből tizenhat erősíti a szocialista frakciót – megközelítőleg bruttó 3 millió 200 ezer forintról van szó. Információink szerint nem lesz automatikus elosztási mechanizmus, havonta összeül majd az elnökség, és eldönti, hogy az adott hónapban mire fordítja az említett summát: legyen szó rászoruló gyerekek támogatásáról, hajléktalanok segítéséről, független médiumok felkarolásáról vagy éppen szegény sorsú gyerekeknek adandó ösztöndíjakról. A párt elnöke teljesen egyértelművé tette, hogy a kötelező felajánlás alól senki nem vonhatja ki magát.  Mint megírtuk, a július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteria-elemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. Az ellenzék az ügyben nem volt könnyű helyzetben, ugyanis a Fidesz annak érdekében, hogy a Tisztelt Ház elé vihesse a fizetésemelésről szóló törvényt, gyakorlatilag megzsarolta a többi pártot (olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről).

Az MSZP összes tisztviselője (legyen szó pártpolitikusról, parlamenti vagy önkormányzati képviselőről) jelenleg is kiveszi a részét a közösségi finanszírozásból, ugyanis alapszabály szerint a párt révén kapott jövedelem 10 százalékát köteles befizetni a pártkasszába,

2018.07.21 13:11
Frissítve: 2018.07.21 13:45