Titkolják, mennyi közpénzt költöttek plakáttalanításra

Publikálás dátuma
2017.09.29 07:03
FOTÓ: BODA ANDRÁS
Fotó: /
Nem árulják el a kormányhivatalok, hogy mennyit költenek közpénzből a kormánykritikus hirdetések eltávolítására, de a számla tízmilliós is lehet. Főleg, ha beigazolódik, hogy az eljárás jogértő volt.

Titkolják a kormányhivatalok, hogy mennyi közpénzt fordítanak a Simicska Lajos érdekeltségeinek és a Jobbik hirdetőhelyein megjelent, a kormányt élesen bíráló plakátok lekaparására, letakarására. Lapunk még szerda délelőtt kereste meg a Pest megyei és a fővárosi kormányhivatalt, s többek között arra voltunk kíváncsiak: kit és hány plakát letakarásával, eltávolításával bíztak meg, s ez mennyibe kerül? A fővárosi hivatal azóta sem reagált megkeresésünkre, a Pest megyei pedig több mint egy nap gondolkodás után csak egy közleményt juttatott el lapunkhoz, amelyben egyetlen kérdésünkre sem válaszolt.

A lapunk által megkérdezett plakátpiaci szereplő ugyanakkor érdeklődésünkre azt mondta, a hirdetőoszlopok esetében darabonként 3-4 ezer, az óriásplakátoknál pedig 2-5 ezer forintos tarifákkal kell számolni. Ennyibe kerül a plakátot lefedő fehér papír és a ragasztó, a munkadíj és az, hogy egy-egy helyszínre elmegy a plakátoló cég munkatársa. A tarifát a méreten és a helyszínen túl az óriásplakátok esetében az is befolyásolja például, hogy mennyire nehéz elérni a hirdetőhelyet, szüksége van-e például alpintechnikára. A Simicska-cégeknél korábban azt mondták lapunknak, hogy ezres nagyságrendű oszlopon és óriásplakáton szerepelnek a kormányhivatalok célkeresztjébe került hirdetmények, továbbá a Jobbik is durván ezer helyszínen hirdet, így a számla végösszege akár 8-10 millió forint lehet.

Kétségtelen persze, hogy az ügyet nem az összeg nagysága teszi kirívóvá, hanem az: az államapparátust és a közpénzt közvetlenül használták fel az ellenzéki bírálatok elhallgattatására. Mindezt ráadásul tetézi – és a kormányhivatali kiadásokat is növelheti –, hogy erős a gyanú: jogilag is támadható az államapparátus eljárása. Azt tegnapra már az kormányhivatalok is elismerték, hogy a Simicska-cégeknél egy magánember hirdetett, nem pedig párt, vagyis a hirdetmények nem tartozhattak a plakátörvény hivatkozott rendelkezései hatálya alá. (Nem mellékes persze az sem, hogy a hirdetéseket egyébként Simicska Lajos unokaöccse, Nagy Ajtony Csaba rendelte meg magánszemélyként, aki az oligarcha több fontosabb érdekeltségében is ott van, egyúttal tagja az Index.hu Zrt. igazgatóságának.)

A Jobbik pedig azzal érvelt, hogy saját reklámhelyeiken azt hirdetnek, amit akarnak. Ezzel egyébként – egyúttal vitába szállva a kormányhivatalokkal – egyetért Kósa Lajos, a Fidesz, leköszönő frakcióvezetője is. Kedd délután legalábbis azt nyilatkozta: „Senki, semmilyen plakátot nem akar betiltani. Tehát ha a Jobbik vásárol x darab plakáthelyet, tegye. Nagyon helyes, tegye ki a plakátokat, azt lehet, akármekkora ordenáré ügy.” A kormányhivatalok plakáttalanításáról Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója is úgy vélekedett: „Az eljárásmód nyilvánvalóan jogalap nélküli.”

Mindezek miatt újra megkerestük a Pest Megyei Kormányhivatalt, s megkérdeztük: Felülvizsgálják-e álláspontjukat, befejezik-e a plakáttalanítást. Ezekre a kérdéseinkre sem kaptunk válasz. A kormányhivatalokért is felelős Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanakkor a tegnapi kormányinfón igyekezett bagatellizálni az ügyet:

– Mindennap vannak ilyen ügyeink. Amióta van plakáttörvény, azóta küzdenek azzal a kormányhivatalok vezetői hogy éppen ki helyezi ki kinek a plakátját, kinek a plakáthelyére. A miniszter szerint az egész csak egy „vihar egy pohár vízben”, amit a sajtó azért kapott fel, mert egy politikai szereplő volt benne érintett. Lázár hárította, hogy a hivatalok politikai szerepet játszottak volna az ügyben. „Mi a törvényeket kell, hogy betartassuk, nem belemenve a politikai részletekbe” – hangoztatta a miniszter, aki szerint elvárható lett volna, hogy ha egy plakáthely tulajdonában változás van, akkor az illetékes kormányhivatalnál időben bejelentik ezt. Arról nem tett említést, hogy a Simicska-cégek illetékese állítja, időben és előírásszerűen bejelentést tettek arról, hogy magánszemély a megrendelő. Részben emiatt egyébként bírósághoz is fordulnak. „A bíróság majd eldönti, hogy kinek van igaza, mi állunk minden bírósági eljárás elé” – szögezte le Lázár János is.

2017.09.29 07:03

„Megpróbálnak végképp kiéheztetni” – útban van a Politikatörténeti Intézet

Publikálás dátuma
2018.07.21 18:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Földes György igazgató szerint a hatalom régóta hadjáratot folytat a baloldali műhely ellen.
„Tudományos intézetként, egyedülálló levéltárként és könyvtárként, baloldali szellemi műhelyként működünk. A kormány régóta hadjáratot folytat ellenünk” – nyilatkozta lapunknak Földes György, a Politikatörténeti Intézet (PTI) ügyvezető igazgatója. „Most éppen bűnbaknak akarnak megtenni. Pedig a legkevésbé sem a mi hibánk, hogy a Kúria egyelőre nem tud beköltözni abba az épületbe, amelynek egy részét évtizedek óta jogszerűen használjuk” – tette hozzá. A Kossuth tér és az Alkotmány utca találkozásánál, az Országházzal szemben álló hajdani Igazságügyi Palotáról van szó, amely az 1970-es évektől egészen a közelmúltig a Néprajzi Múzeumnak is otthont adott. Az egykori Párttörténeti Intézet jogutódjaként a PTI egy 1990-es megállapodás révén kapta meg további használatra az épületrészt. A megváltozott jogszabályokhoz igazodva 1996-ban új szerződést írtak alá. A máig érvényben lévő szerződés szerint a PTI térítésmentesen használhatja az ingatlant. Földes György tájékoztatása szerint az épületrész három szintje több mint 5000 négyzetmétert tesz ki. A kormány a legfelsőbb bírósági fórumnak, a Kúriának szánja az épületet. A Néprajzi Múzeumot a Liget Projekt keretében a Városligetbe telepítik, a PTI helyzete azonban évek óta rendezetlen. A kormánypárti Magyar Idők a minap azt írta, hogy az intézetnek „év végéig el kellene hagynia” az ingatlant, a Kúria különben Esztergomban kaphat új székhelyet.
„A kezdetektől, 2012 óta azt mondjuk, hogy megfelelő ellentételezés esetén, jogaink és az érdekeink tiszteletben tartása mellett hajlandók vagyunk elköltözni” – hangsúlyozta Földes György. A megfelelő ellentételezés anyagiakat és/vagy ingatlant jelent. A vitából bírósági per lett. A megegyezés érdekében a PTI tavaly hozzájárult ahhoz, hogy felfüggesszék az eljárást, amit aztán a kormány, pontosabban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezdeményezésére mégis folytattak. A Fővárosi Ítélőtábla néhány hete jogerős döntésében megerősítette, hogy az intézet jogszerűen használja az épületrészt – közölte Földes. A Magyar Idők cikke szerint különleges felülvizsgálati eljárásban a Kúria elé kerülhet az ügy, tehát ahhoz a fórumhoz, amely így saját székházának sorsáról hoz döntést. Felvetésünket, hogy a kormány netán a „baráti sajtó” közreműködésével akar nyomást gyakorolni a Kúriára, Földes György nem szerette volna kommentálni. Azt a beállítást azonban, hogy a PTI „bárminek is az akadálya lenne”, mindenképpen hamisnak tartja. Az intézet régóta nem kap költségvetési támogatást, és más forrásokból is kevés bevétel érkezik. A munkatársak száma a minimálisra csökkent. „Egyértelmű, hogy a kormány megpróbál végképp kiéheztetni minket” – jelentette ki Földes György. A használati jog értékét illetően a PTI ügyvezető igazgatója nem akart találgatásokba bocsátkozni. Bár tudomása szerint a kormány készített értékbecslést, ennek tartalmát ő nem ismeri. A megnyugtató az lenne – jegyezte meg –, ha az értékbecslést független szakértők végeznék el. Földes György szerint az egészen biztos, hogy az ellentételezésként megállapított összeg, vagy a csereingatlan értéke a töredéke lesz annak a sok tízmilliárdos kiadásnak, amit a kormány a Néprajzi Múzeum áthelyezésére, a Kúria költöztetésére, az Alkotmány utcai épület felújítására fordít.
2018.07.21 18:00
Frissítve: 2018.07.21 18:46

Jótékony célra fordítják a béremelést – több mint 3 millió forintot oszt szét minden hónapban az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.21 13:11

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A párt elnöke egyértelművé tette, hogy a döntés alól senki nem vonhatja ki magát.
Javában készülnek az MSZP július 30-ai elnökségi ülésére benyújtandó határozatok. Lapunk úgy tudja, a legfontosabb ezek közül az, miszerint az MSZP vezérkara eldönti, milyen célokra, és milyen ütemezéssel fordítja jótékony célra a képviselői fizetésemelésből származó többletet – ami körülbelül 200 ezer forintot jelent honatyánként. Mivel az MSZP-Párbeszéd húsz mandátumot szerzett az áprilisi választáson, és ebből tizenhat erősíti a szocialista frakciót – megközelítőleg bruttó 3 millió 200 ezer forintról van szó. Információink szerint nem lesz automatikus elosztási mechanizmus, havonta összeül majd az elnökség, és eldönti, hogy az adott hónapban mire fordítja az említett summát: legyen szó rászoruló gyerekek támogatásáról, hajléktalanok segítéséről, független médiumok felkarolásáról vagy éppen szegény sorsú gyerekeknek adandó ösztöndíjakról. A párt elnöke teljesen egyértelművé tette, hogy a kötelező felajánlás alól senki nem vonhatja ki magát.  Mint megírtuk, a július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteria-elemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. Az ellenzék az ügyben nem volt könnyű helyzetben, ugyanis a Fidesz annak érdekében, hogy a Tisztelt Ház elé vihesse a fizetésemelésről szóló törvényt, gyakorlatilag megzsarolta a többi pártot (olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről).

Az MSZP összes tisztviselője (legyen szó pártpolitikusról, parlamenti vagy önkormányzati képviselőről) jelenleg is kiveszi a részét a közösségi finanszírozásból, ugyanis alapszabály szerint a párt révén kapott jövedelem 10 százalékát köteles befizetni a pártkasszába,

2018.07.21 13:11
Frissítve: 2018.07.21 13:45