Megússza az uszító tanácsadó

Továbbra is fővárosi közhivatalnok maradhat a kormánymédiában menekültsegítő civilek likvidálásáról beszélő Földi László, a Fidesz-közeli exhírszerző.

A városháza alkalmazottja maradhat, ám többé nem nyilatkozhat a médiának a menekülthelyzetről. Mindössze ennyi lett a következménye annak, hogy Földi László exhírszerző nemrégiben az Echo Tv Informátor című műsorában úgy nyilatkozott a menekültsegítő civilekről, hogy azok „kollaboránsok, háborús bűnösök”, akik – mivel Földi szerint Magyarországon ma háború dúl – bírósági eljárás nélkül, szabadon likvidálhatóak.

„Soha többet nem szólalhat meg a nyilvánosság előtt ilyen témában. Ha mégis megszólal, akkor elköszönünk egymástól” – válaszolta lapunknak Tarlós István főpolgármester arról, hogy mi lesz a következménye Földi tévés nyilatkozatának. Tarlós szerint számára nem kellemetlen a kérdés, de Földinek van munkaköri leírása, ez alapján neki nem a migránsokról való nyilatkozgatás a feladata és nem ezért kapja a fizetését sem.

Az egykor az Információs Hivatal (IH) műveleti igazgatói posztját is betöltött Földiről a Heti Válasz derítette ki, hogy az év eleje óta bruttó 700 ezer forintért és 200 ezer cafetériáért a Fővárosi Önkormányzat főtanácsadója, közigazgatási és biztonsági szakreferense. Földi a pártállam idején a Belügyminisztérium III/I-es csoportfőnökségének hírszerző tisztje és az MSZMP tagja volt, majd a rendszerváltás után a hírszerzés tényleges operatív tevékenységének közvetlen irányítója volt. Az atlatszo.hu elemzése szerint a leszerelése óta különféle Fidesz-közeli cégeknél feltűnt, majd jó ideje a kormánysajtó biztonsági sztárszakértőjeként futtatott, gyakran zavaros összeesküvés elméleteket hangoztató Földi városházi feltűnése egybeesik azzal, hogy a főváros vezetése egyre gyakrabban kezdett a különféle problémák, így a metróajtók sorozatos meghibásodása vagy akár a botrányos online tömegközlekedési jegyrendszer botránya kapcsán "szervezett szabotázsakciókat" emlegetni. Biztonságpolitikai forrásaink szerint viszont Földi Echo Tv-ben eleresztett állításai szakmailag sem igazak. „Nincs olyan háborús törvény, amely megengedné a bírósági eljárás nélküli likvidálást – fogalmazott egy általunk megkeresett szakértő, hozzátéve: "háború esetén a kémek és szabotőrök is hadbíróságra kerülnek.”

Hétfőn indul az aláírásgyűjtés a Rómaiért

A Jobbik kivételével az összes ellenzéki párt elkezdi az aláírásgyűjtést a Római partról szóló helyi népszavazáshoz, de több civil szervezet is beleáll az akcióba. Így például Vágó Gábor, a Korrupció Ellenes Szövetség (Kellesz) alapítója, aki az állami cégvezetők bérének maximalizálásáról szóló népszavazási kezdeményezéséhez már nyár óta gyűjti a szignókat. Vágó lapunknak elmondta: most a Római-parti referendumhoz is elkezd aláírást gyűjteni.

A pártoknak és a civileknek 30 napja lesz arra, hogy összegyűjtsék a népszavazás kiírásához szükséges 138 ezer aláírást. A kérdés arra irányul, akarják-e a főváros lakosai, hogy a Fővárosi Közgyűlés hatályon kívül helyezze a Csillaghegyi-öblözetet védeni hivatott mobilgát tavasszal már elfogadott parti nyomvonaláról szóló határozatot. Az ellenzék azt reméli, a népszavazással rákényszerítheti a főváros vezetését, hogy a parti nyomvonal helyett a Királyok útja- Nánási úton húzódjon a védvonal. A referendum egyik kezdeményezője, Béres András, a Párbeszéd elnökségi tagja közpénz-kímélési okokból azt szorgalmazza, hogy tavasszal, az országgyűlési választásokkal egyszerre tartsák meg a fővárosi népszavazást.

Ellenben Tarlós István főpolgármester lapunknak úgy fogalmazott: a népszavazás inkább csak időhúzás, amivel „valakik” azt akarják elérni, hogy minél később kezdődjön el a mobilgát beruházása. A Jobbik pedig csak a Fidesz hatalomtechnikai mesterkedését látja abban, hogy a Kúria - mint azt megírtuk - kedden zöld fényt adott a népszavazás előtt, mivel szerintük a kormánypárt így akar megszabadulni a mind népszerűtlenebb Római-parti beruházástól. - B.Z., Z.Á.