Egy szolgáról

Európa új törésvonaláról és más badarságokról beszélt az ország egyre kisebbik felének miniszterelnöke. Az Európai Unióban elveszítették jelentőségüket a régi különbségek – régi vagy új tagok, nyugatiak vagy keletiek vagyunk -, az új törésvonal a bevándorló-országok és a nem bevándorló-országok között húzódik – írták a beszédírók.

Ha a szöveget megtisztítjuk a nyílt vagy burkolt sorosozástól (inkluzíve: zsidózás), kiderül: kormányunk fejében elég nagy káosz uralkodik. Kabinetünk kapari feje szereti például a cseh választások oligarcha győztesét: „Kiválóan lehet vele együttműködni. Nekünk, magyaroknak fekszenek az ilyen vezetők. Ő üzletember, világosan beszél, nem szereti az időt vesztegetni, és ha megállapodtunk vele, akkor ahhoz tartja magát. Örülünk tehát a győzelmének.”

Fordítsuk le: miniszterelnökünk éppúgy el tudná képzelni országvezetőnek Mészáros Lőrincet, mint Simicska Lajost. (Jelzem, utóbbi az is volt, és azóta bukdácsol kormányzati hülyeségből kormányzati hülyeségbe Orbán, mióta barátja bejelentette a G-napot.)

„Aki mások pénzéből él, az végső soron szolga. Ez nem illik a magyar jellemhez” - mondta emellett. Szálazzuk szét demagóg módon? Nem hinném, hogy szeretné, de lássuk. Vajh’, kinek a pénzéből él minden magyarok atyja? Az adófizetők pénzéből? Igen. Szolga? Szolga. Szolgál az adófizetőknek? Nem.

Vagy talán az orosz atomlobbi pénzéből? Vannak „ráutaló” jelek. És ki akar itt Paks 2-t? Ő. Ki akar még? Putyin. Kinek van pénze rá, drága kamatért? Nekünk. Jó nekünk Paks 2? Nem jó. De kinek jó? Aki pénzért – értsd: munkabér – dolgozik, annak nem. Aki másért szolga, annak igen.

Csúnya, rosszízű szöveg ez egy miniszterelnöktől, de legalább már a hívei – ha hajlandók kinyitni szemüket – is láthatják: istenük már csak ilyen. Szolga. Hol Sorosé, hol Putyiné.

Szerző
2017.10.27 08:09

Az utolsó Simicska-bomba

Publikálás dátuma
2018.07.20 08:30
FOTÓ: Molnár Ádám
Fotó: /
Egy titokzatos „videóvallomás" lehet az üzletember végső ütőkártyája Orbán Viktorral szemben.
„Életem legszebb három éve volt. Teljesen szabadon azt csinálhattam, amihez kedvem van”; „Nyomasztó volt ez a három év. Főleg abból a szempontból, hogy végig kellett néznünk: minden erőfeszítésünk dacára Orbán Viktor hogyan építi ki még jobban a hatalmát az élet minden területére” - csak egy-egy jellemző mondat, arról, hogy a Simicska-birodalomból nézve is mennyire ellentmondásosak voltak a G-nap utáni évek. Az mindenesetre tény, Simicska gondosan ügyelt rá, hogy az a 2015 elején ellenszélbe került érdekeltségei ne hulljanak szét, így egyben tartotta a Közgép szakember gárdáját és eszközállományát is, és finanszírozta a Hír Tévé, a Lánchíd Rádió és a Magyar Nemzet működését. Ebben az időben forrásink szerint azt mondogatta, „a legrosszabb, ami az országgal történhet, hogy Orbán Viktor ismét kétharmadot szerez 2018-ban”. Ennek jegyében vette fel a kapcsolatot a Jobbikkal, amelyikben a legnagyobb potenciált látta az ellenzéki pártok közül, hogy megakadályozza a Fidesz kormányalakítását (erről lásd keretes írásunkat), és kvázi ez volt a vezetői utasítás a médiaportfólió vezetői számára is. Egy forrásunk szerint egyébként a legendás budapesti Radóc utcai házban jöttek össze minden hétfőn reggelizni az oligarcha, Tóth Marianna, a Nemzet Lap-, és Könyvkiadó Kft. ügyvezetője, Faragó Csaba, aki 2017 novemberében váltotta Simicska Ádámot a lapkiadó kft. élén és egyben a Hír TV Zrt. igazgatósági tagja is lett, Fonyó Károly, a Hír TV Zrt. elnöke, Schlecht Csaba a Lánchíd Rádió, D. Horváth Gábor a Magyar Nemzet főszerkesztője, valamint Tarr Péter, a Hír TV vezérigazgató-helyettese, hogy megvitassák a „Simicska-média” aktuális ügyeit. Egy ilyen alkalommal Simicska epésen jegyezte meg a miniszterelnökről: „És én még azt hittem sokáig, hogy ez egy államférfi." Arról megoszlanak a vélemények, hogy Simicska Lajos mikor döntött úgy, hogy vége. Egy volt munkatársa szerint egészen a választások éjszakájáig meggyőződése volt a stábnak, hogy a kormány-ellenzéki mandátumarányokat tekintve legalább egy döntetlen-közeli eredmény elérhető, még ha szűk többséggel kormányon is marad a Fidesz, így mindenkit „sokkszerűen” ért az újabb kétharmad. Más viszont arról beszélt: onnantól kezdve, hogy kiderült, a Jobbik sem képes több ezer szavazókörbe megfigyelőket delegálni, már érezték, hogy nagy a baj. – Amikor kijött ez a hír, Lajos felhívott és azt mondta, mostantól minden Magyar Nemzetet gondosan eltesz, mert ez egy újabb Fidesz-kétharmadot jósol előre, akkor pedig nekünk nem sok levegő marad – fogalmazott egy forrásunk. Elmondása szerint innen már válságforgatókönyvek is készültek, elsősorban a médiaportfóliót illetően: a Magyar Nemzet hetilapként folytatta volna nyomtatásban, míg az MNO.hu megmaradt volna „komoly politikai hírportálnak”, de emellett egy „gonzó jellegű” másik közéleti online lap is indult volna. Igaz, forrásunk azt is hozzátette, amikor Tóth Marianna meglátta az ezzel kapcsolatos költségbecsléseket, csak a fejét rázta. A Hír TV működési költségeinek radikális csökkentésére is már januárban utasítást kapott a televízió vezetése, konkrétan össze kellett állítaniuk egy listát a kirúgandó munkatársakról. Az újabb kétharmad nyomán aztán gyorsan döntöttek a Magyar Nemzet és a Lánchíd Rádió azonnali bezárásáról, és a leépítésről a televízióban. – Igazából a tévé vezetésének aznap, április 10.-én nem csak bejelentenie kellett volna a leépítést, végre is kellett volna hajtania azt, de Petiék (Tarr Péter – a szerk.) egyszerűen féltek tőle, hogy elszabadulnak az indulatok, így inkább azt mondák, majd a következő egy hétben döntenek a leépítésről – mondta forrásunk.
– Lajos tényleg hitt a kormányváltás lehetőségében, de rá kellett jönnünk, hogy bármennyi energiát belefektethet ebbe, azt a politikai munkát nem tudja elvégezni az ellenzék helyett, ami ehhez kell – magyarázta a kapituláció okait egyik forrásunk. Simicska egy közeli munkatársa – mint azt korábban már megírtuk – pedig úgy fogalmazott, „Lajos a harmadik kétharmad után már elhiszi Orbánnak, hogy 2030-ig maradhat hatalmon” - így pedig semmi értelme a háborúzásnak. Persze azt sem lehet mondani, hogy ami történt, teljesen előzmény nélküli volt. A Vasárnapi Hírek még tavaly decemberben írt arról, hogy a választás után Simicska akár 50 milliárdos ajánlatot is kaphat a hatalomtól az elvonulásért, az ATV.hu pedig idén márciusban írta meg: az akkor kirobbant, a Fideszhez kötődő korrupciós ügyek kapcsán Orbán Viktor úgy nyugtatta híveit, hogy „ne dúljatok-fúljatok, ne törődjetek a provokációval, a Simicska-sajtó botrányhíreivel, lesz válasz mindenre április 8-a után, ha győztünk”.
Az üzletembernek azért – egy munkatársa szerint – van még egy utolsó húzása: videóra vett egy hosszú monológot, amin közös ügyeikről beszél Orbán Viktorral, és több példányban letétbe helyezte azzal, hogy „ha vele bármi történne”, kerüljön nyilvánosságra az anyag. - Lajos arról is gondoskodott, hogy ebből többen részleteket lássanak, így a másik oldalon is tisztában lehetnek vele, mivel járna, ha ez kikerülne – fogalmazott rejtélyesen egy munkatársa.

Mi lesz velük?

Információink szerint Simicska Ádámhoz hasonlóan szintén az Egyesült Államokba tart Faragó Csaba és Fonyó Károly. Ez persze nem akkora meglepetés, a két üzletembernek régóta vannak amerikai érdekeltségei, így korábban is szóltak hírek arról, hogy – függetlenül a választások eredményétől – előbb-utóbb visszaköltöznek. Faragó Csaba Hír TV-s forrásaink szerint már be sem jár a televízióba, ahol – mint a HVG megírta – Paulik Róbert lehet az új vezető. A Hír TV-nél egyébként úgy tartják, csak rossz és még rosszabb között választhatnak majd: ha be nem is zárják a csatornát, az biztosra vehető, hogy a kormánykritikus hang hosszabb távon nem marad. – Orbán kedvenc módszere, hogy a rendszeren belül is versenyezteti a szereplőket a lojalitást illetően, majd küzdhetünk az Echo TV-vel, hogy melyikünk lesz a nagyobb kormánypárti – mondta egy tévés vezető. Az is felmerült, hogy – mivel a Magyar Nemzet brandje is Nyerges Zsolté lett – esetleg újraindítják a lapot, persze, szigorúan kormánypárti profillal. A HVG összesítése szerint a Közgép, a Publimont és a mezőgazdasággal foglalkozó Mezort még mindig termel nyereséget, a média viszont régóta masszívan veszteséges. Azt többen, a 444.hu és a HVG is megírta, hogy Nyerges Zsolt tovább működteti a cégbirodalmat és a Népszavának ugyanerről számoltak be az ügyre rálátó források, hozzátéve: „Nyerges azt az utasítást kapta, hogy további intézkedésig tartsa egyben és működtesse a portfóliót”. A legegyértelműbb a helyzet a Közgépnél, a cég megőrizte eszközállományát és szakembergárdáját is, ráadásul egyedülálló tapasztalatokkal rendelkezik az iparágban, így mindenki biztosra veszi, hogy hamarosan ismét jelentős szereplője lehet a hazai mélyépítő szektornak.

Simicska és a Jobbik

– Vona Gábor sosem érezte sajátjának a masszívan antiszemita, cigányozós szélsőjobboldali közeget, amivel a Jobbik 2010-ben 17 százalékos eredménnyel jutott be a parlamentbe, de a politikai hatalmi logika alapján elfogadta, hogy a Fideszt akkor csak jobbról lehetett eredményesen támadnia egy új pártnak – mondta a Népszavának Simicska Lajos egyik munkatársa, aki állítása szerint rálátással bírt az oligarcha és a Jobbik kapcsolatára. Forrásunk szerint így „természetes volt”, hogy a potenciális kormánybuktató erőt kereső Simicska és a mérséklődő Vona Gábor egymásra találtak, sőt a folyamat felerősödésében az üzletember aktív támogatásának is volt szerepe. Hogy Simicska Lajos mennyi pénzzel támogathatta a Jobbikot, arra a „semennyivel”-től a három milliárd forintig hallottunk tippeket, de ez valószínűleg sosem fog kiderülni. Ugyanakkor a már idézett munkatárs szerint a választási kampányban a Jobbik egy-egy delegáltja, például Radnai László kommunikációs igazgató rendszeresen részt vett a már említett Radóc utcai reggeliken is, igaz, jobbára megfigyelőként. Radnai László a Népszavának azt mondta, összesen egyszer volt alkalma Simicska Lajossal közvetlenül találkozni, akkor a Jobbik választási plakátjainak kihelyezéséről volt szó. – 2017. augusztus 15.-ig voltam a Jobbik kommunikációs igazgatója, de az egy rosszindulatú vád, hogy „összekötő” lettem volna Simicska Lajos és Vona Gábor között. Hogy a lemondásom utána mi történt, arról nem tudok beszámolni, én onnantól már csak afféle „márkaőrként” figyeltem a párt mérséklődését, amit a kezdetektől támogattam – mondta. Arról, hogy Simicska Lajosnak milyen kapcsolata volt a Jobbikkal, Radnai László azt mondta: „Nyilván volt kapcsolat abból a szempontból, hogy Simicska Lajos a Jobbikban látta azt az erőt, amely képes lehet a Fidesz leváltására, így támogatta a párt törekvéseit, de ez nem jelentett semmilyen direkt befolyást a Jobbik politikájára, elég csak arra gondolni, hogy a „mérséklődés” már 2013-tól elindult, de ezt a Jobbik vezetése Vona Gáborral az élen saját maga kezdeményezte és vitte végig”. A plakátok kedvezményes árával kapcsolatban Radnai László azt mondta, soha nem kaptak extra kedvezményt, „a tárgyalások mindig úgy folytak, hogy a Publimont képviselőinek volt egy konkrét elképzelése a plakátok számáról és áráról, és nekünk is volt egy másik, és ezeket igyekeztünk összhangba hozni, de a Publimont részéről mindig üzleti alapon tettek ajánlatot”. Végül hozzátette, „valaki végre tegye egymás mellé a Publimontnak a 2014-es és 2018-as választási kampányában leszerződött plakátárait és máris látható lesz, hogy a Jobbik nem kapott extra árengedményeket és főleg nem ingyen plakáthelyeket”.

2018.07.20 08:30
Frissítve: 2018.07.20 09:35

Soros György: Túl sokat veszítek, túl sok helyen

Publikálás dátuma
2018.07.17 19:04
Soros György egy 2014-es, brüsszeli sajtóeseményen
Fotó: AFP/Nurphoto/ Wiktor Dabrowski
Az orbáni, putyini autokráciák hatékonyabbak, mint a nyílt társadalmak – mondta a Soros György a The New York Times-nak. A 87 éves üzletember, aki egykor dollárszázmilliókat költött Kelet-Európában a civil társadalom és a liberális társadalom erősítésére, most úgy érzi, ügye bukásra áll.
Soros György úgy érzi, elvein mára felülkerekedtek a nacionalizmusra, törzsi hiedelmekre építő autokráciák – az idős mágnás erről egy portrébeszélgetés során vallott a The New York Times újságírójának. Az egykori üzletember mára inkább filantróp gondolkodónak tekinti magát, és kissé zavarja is, hogy a média inkább gazdasági előrejelzéseire, mintsem társadalomkritikájára figyel. A szerző emlékeztet, Soros Györgyre leginkább Karl Popper nyitott társadalom-elmélete, liberális demokráciák iránti szimpátiája hatott, a pénzember pedig ezt a tézist próbálta a gyakorlatba is átültetni saját vagyonának segítségével.  
Hiába költött azonban a jelek szerint több száz millió dollárt a posztszovjet országok fejleszésére – így 440 millió dollárt magyar egészségügy és oktatás fellendítésére – most azt látja, hogy elveit már nem fogadják szívesen: Magyarország és Lengyelország is a putyini autokrácia útjára lépett, Donald Trump hatalomra jutásával pedig a Soros által legfontosabbnak tartott értékek az Egyesült Államokban is veszélybe kerültek.
Túl sok helyen veszítek túl sokat – jegyezte meg a beszélgetés során Soros György, aki annak sem örül, hogy ennyi ellenséget gyűjtött össze, de elvei mellett akkor is kitart. ha végül elbukik; harcának része, hogy vagyonának nagyobb részét, 18 milliárd dollárt a Nyílt Társadalom Alapítványoknak (OSF) adta, a  Mint mondta, csalódott a korábban Soros-ösztöndíjjal Angliában tanuló Orbán Viktorban is, aki fiatalként még demokratának látszott, az üzletember pedig ekkor még szívesen támogatta anyagilag pártját, a Fideszt is. 
Ehhez képest, ma Soros György a magyar kormánypárti propaganda főgonoszának számít – emlékeztet a lap. Mint hozzáteszik, Soros a jelen körülmények között nem is látogatna Magyarországra, amit most mérgező élménynek érezne; elhagyja Budapestet az O.S.F központi irodája is; pedig Soros 1994-ben, egy moldovai egyetemen még arról beszélt, azért önti a pénzt a magyar intézményrendszerbe, mert olyan olyan országgá fejlesztené Magyarországot, ahonnan másodjára már nem emigrálna, mint ahogy 1946-ban tette.
2018.07.17 19:04
Frissítve: 2018.07.17 19:10