Moszkva;Donald Trump;Paul Manafort;Robert Mueller;

2017-10-30 06:31:00

Mueller lecsap, de kire?

A Fehér Ház növekvő aggodalommal várja, hogy kiderüljön, kit vagy kiket vesznek őrizetbe a Trump-kampány és Moszkva esetleges összejátszása miatt indult vizsgálatban.

Az amerikai közvélemény péntek este óta lélegzetét visszafojtva várja, kit vagy kiket vesznek őrizetbe hétfőn a Robert Mueller különleges ügyész által vezetett vizsgálattal kapcsolatban. A volt FBI-igazgató dolga annak kiderítése, hogy Donald Trump választási kampányának volt-e törvénytelen kapcsolata orosz állami szervekkel, illetve Oroszország mennyire befolyásolta a 2016-os elnökválasztást. Az amerikai sajtó elsőként három nevet dobott be: Paul Manafortét, aki tavaly nyárig Trump kampányfőnöke volt, Michael Flynn tábornokét, aki néhány hétig a nemzetbiztonsági tanácsadója tisztét is betöltötte, és ifjabb Donald Trumpét.

Mueller csoportja mindhármuk szerepét vizsgálja, Manafortnak az irodáját és házát is átkutatták.

Pénteken a riporterek sürgésforgásra figyeltek fel az eljárás nagyesküdtszékének helyet adó épületben. Ez a testület ítéli meg, hogy az ügyészek meg tudják-e érdemben alapozni a vádat. Elsőként a CNN számolt be arról, hogy hétfőn egy vagy több személy fel fogja magát adni a hatóságoknál. Ha nem, akkor előállítják.

A nagyesküdtszék előtt azonban nem csupán a nyomozás tárgyával kapcsolatos, hanem más, a vizsgálat során kiderült bűncselekmény miatt is meg lehet bukni. Emlékezetes, hogy Bill Clinton volt elnököt 1999-ben kis híján eltávolították hivatalából, mert egy más ügy miatt kezdődött vizsgálat során hazudott a Monica Lewinskyal folytatott viszonyáról. Nem kizárható, hogy Mueller és csapata előbb csak "kishalakat" akar fogni, akik a súlyos büntetés fenyegetése alatt esetleg segíthetik a "nagyhalak" vád alá helyezését.

Donald Trump elnöksége első napjától küzd a kampányára nehezedő gyanúval. Egyrészt azért, mert az orosz beavatkozásról szóló híresztelések a közvélemény szemében csökkentik kormánya legitimitását, másrészt azért, mert Bill Clinton példája alapján a dologból súlyos jogi kellemetlenség, akár teljes bukás is lehet. Az elnök jogászait a hírek szerint mégis felkészületlenül érte, hogy Muellerék a vártnál hamarabb lépnek. A kulcsszemélyek közül többen nem is voltak Washingtonban, amikor a hír kirobbant, a stáb pedig lázasan igyekezett kideríteni, mi történik majd hétfőn. A törvények tiltják, hogy a Fehér Házat előre tájékoztassák arról, hogy kit vesznek őrizetbe. A nagyesküdtszék döntését egy szövetségi bíró szentesítette, aki külön megtiltotta az információk kiadását. Az is lehet, hogy egy darabig később sem árulják el, kiről van szó.

Az elnök a helyzethez képest meglepően visszafogott volt, a jobboldali megmondóemberek azonban dühödten reagáltak: nem csak Hillary Clinton és Barack Obama - szerintük egyéb ügyekből következő - büntetőjogi felelősségét kezdték újra firtatni, de Mueller kirúgását és bíróság elé állítását is követelték. Több megszólaló, köztük a Fehér Házból a hírek szerint már kitiltott Gorka Sebestyén igyekezett visszaterelni a figyelmet az úgynevezett Steele-dossziéra. Ezt egy volt angol hírszerző állította össze Donald Trump oroszországi kapcsolatairól és állítólagos viselt dolgairól. A munkát kezdetben egy republikánus donor finanszírozta, majd miután Trump elnyerte az elnökjelöltséget, a Clinton-kampány és a Demokrata Párt vette át a stafétát. Az elnök most megpróbálja úgy beállítani a dolgot, hogy emiatt a dosszié - és az egész orosz szál - "hamis hír".

Hillary és a mindig gyanús orosz atomlobbi
A Fehér Ház komoly erőfeszítéseket tett, hogy elterelje a figyelmet az elnök számára egyre veszélyesebb orosz kapcsolatról. Donald Trump szerint az Uranium One nevű cég esete például egyenesen a Watergate-botrányhoz hasonlatos, és a sajtónak inkább azzal kellene foglalkoznia. Az Uranium One az amerikai urántermelő kapacitás egyötödét ellenőrzi, de piaci részesedése csak 11 százalék. A Roszatom 2009-ben szerzett benne 17 százalékos részesedést, majd ezt szerette volna 51 százalékra növelni. Ehhez egy tárcaközi bizottság engedélyére volt szükség, amelyben a külügyminisztérium is képviseltette magát. Ebben az időben Hillary Clinton volt a külügyminiszter. A tranzakció végül 2013-ban jött létre. Ezzel nagyjából egy időben egy Ian Telfer nevű, a cégben érdekelt befektető 1.3 és 5.6 millió dollár közötti összeget adományozott a Clinton Alapítványnak.
Eddig azonban senki sem állt elő bizonyítékkal arról, hogy a két dolog közvetlenül összefüggene. Az FBI már 2009 óta vizsgálódott a Roszatom és annak amerikai embere, Vagyim Mikerin korrupcióval, kenőpénzekkel, kényszerítéssel és pénzmosással tarkított üzleti gyakorlata miatt. A nyomozásról azonban nem hogy Clinton, de még az FBI-nak a tárcaközi bizottságban ülő képviselője sem tudott. Az amerikai urániumot nem lehet külön engedély nélkül exportálni, tehát Oroszországnak - bár Trump most az ellenkezőjét sugallja - nincs döntő befolyása az atomerőművek fűtőanyagellátására, illetve a nukleáris arzenálra.