Oroszország;Moszkva;Dmitrij Medvegyev;Szkolkovo II;

2017-11-06 06:32:00

Saját Szilícium-völgyre áhítozik Oroszország

Új tudományos központot hoznak létre Szentpéterváron. A projekt elődje nem volt gyümölcsöző, pedig a gazdasági szankciók árnyékában fontos lenne a technológiai siker.

Meglepő döntést jelentett be Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő: létrehozzák Szentpéterváron a Szkolkovo-II tudományos központot, hogy a csúcstechnológiájáról híres amerikai Szilícium-völgy nyomdokaiba lépjen. A projektnek már volt egy elődje, csakhogy sok sikert nem hozott.

A tudományos központnak a tervek szerint a város Puskin kerülete ad majd otthont. A Szentpétervári Állami Egyetemen 3600 informatikai, mechanikai és optikai szakembert akarnak kiképezni, s ehhez tudományos központok, laboratóriumok, tanintézetek, és lakóházak egész sorát építenék fel. Az ötven nemzetközi laboratórium, és a legalább öt innovációs részleg sokezer magasan kvalifikált embernek biztosítana munkát.

A központ létrehozására 41 milliárd rubelt szánnak, ennek 53 százalékát az állami, 12 százalékát a városi költségvetés biztosítaná, 35 százalékkal pedig a magántőke szállna be.

A Szentpétervári Állami Egyetemet – ahol mintegy tízezer diák tanul 19 karon – az ország legjobbjai között tartják számon, s az a cél, hogy bekerüljön a világ élvonalába. (Az intézmény idén hetedszer szerezte meg az első helyet a programozás nemzetközi olimpiáján.) Az ötletgazdák szeretnék elérni, hogy az egyetem az új urbanisztikai technológiák kísérleti terepe legyen, de kutatások folynának a kvantum-technológia, a robottechnika és a bioegészségügy területein is.

A kormányfő már rendelkezett is a Szkolkovo-II létrehozásáról, sajátos módon erről a Szkolkovo I-ben tartott fórumon számolt be. Ott, ahol az eredeti álmok magvalósításától nagyon távol kerültek. Hogy mit is szerették volna elérni? Egy 2010-es döntés nyomán azt tervezték, hogy tudományos kutatóintézeteket, laboratóriumokat, irodákat és lakóházakat építenek 375 hektárnyi területen. Már az első szakaszban 20 ezer lakossal számoltak. Elsősorban nyugati befektetőket és tudósokat, nem utolsó sorban Nobel-díjasokat akartak megnyerni. A projekt koordinátorának kiszemelt Viktor Vekszelberg kőolaj- és alumíniumbáró az energiahatékonyság, a telekommunikáció, a medicina, a nukleáris és információs technológia terén, valamint a tudós-elitképzésben akarta biztosítani a lehető legjobb feltételeket. Azonban már a kezdetekkor rosszul indult minden. A Vekszelberg vezette innovációs alapítvány moszkvai székházában olyan dokumentumokat foglaltak le, amelyek alapján gyanítható volt, hogy sokmillió rubelt elherdáltak. Fejek hullottak, s azt is megszellőztették, hogy Vlagyimir Putyin eredetileg sem lelkesedett Medvegyev ötletéért.

Még a higgadt elemzők is kénytelenek voltak megállapítani, hogy a fantasztikus üzleti lehetőségekkel és milliárdos haszonnal kecsegtető terveknek és befektetett milliárdoknak nem sok eredménye lett. Kirill Jakovlenko elemző azt állítja, hogy a számvevőszék egyenesen arra a következtetésre jutott: a Moszkva melletti Szkolkovóban a tudományos tevékenységnek inkább az imitációja folyik. „Aligha jut eszébe bárkinek bármi, ha azt kérem, nevezzen meg egy találmányt, amelyet Szkolkovónak köszönhetünk és javított az életünkön” – jelentette ki epésen. Az Oroszországra kivetett nyugati szankciók ugyanakkor szerinte is sürgetővé teszik, hogy öt éven belül megteremtsék azokat a technológiákat, amelyekkel utolérhetik a nyugatot.

Medvegyev ennek ellenére bízik a sikerben. „A kormányoknak a világon mindenütt igyekezniük kell, amíg nem kerül hatalomra a mesterséges szuperintellektus, nem cseréli le az összes szervünket, és nem nyomja meg a törlés gombot, hogy lenullázza az agyunkat” – jelentette ki a miniszterelnök a jelenlévők nem kis meglepetésére, akik közül akadt, aki ezt csak tréfának minősítette. Az azonban kétségtelen, hogy a szankciók szorításában Oroszország rákényszerül olyan új tudományos, technikai kísérletekre, amelyektől kitörést remélhet jelenlegi helyzetéből.