Vakvágányon a vaklicit - Újabb szakhatóság szólalt meg

Hiába pénzmegtakarítási lehetőség az államnak, az onkológiai terápiák nem felcserélhetőek – tette egyértelművé a gyógyszerészeti szakhatóság.

Csak az autoimmun- és az időskori szembetegségek gyógyítására használt hatóanyagok helyettesítők, de azok is körültekintéssel – derült ki az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) szakmai véleményéből. Az összes többi terápiában – így a tüdő-, a prosztata, a mell-, a vastagbél, s a bőrdaganat kezelésében – nem lehet egymással "egyszerű átváltással" helyettesíteni a gyógyszereket csak finanszírozási szempontok alapján.

Minden egyes terápiánál mérlegelni kell a beteg állapotát, az addigi kezelés fajtáját, a daganat típusát, és azt is, hogy van-e áttét vagy nincs. A további vizsgálati szempontok közé tartozik a hatásmechanizmus, a hatásosság (ez eltérő hatásmechanizmus esetén is lehet nagyon hasonló), a biztonságosság, az adagolás, az egyéb készítményekkel való interakciók, s a mellékhatások. Mint az a szakvéleményből kiderül: csakis ezek alapos mérlegelésével történhetne meg az érintett hatóanyagok egymással való helyettesítése. Ami, amennyiben tehát minden egyes beteg esetében megtörténne, egy komplex terápia-módosítással érne fel. Azaz egészen biztos, hogy a legolcsóbb készítményt nem lehet generálisan alkalmazni az egyes terápiás csoportokban.

A hatóságtól a Gyógyulj Velünk Egyesület kért szakvéleményt arról, hogy mennyiben tekinthetők egyenértékűnek azok a különböző hatóanyagot tartalmazó daganatellenes gyógyszerek, amelyekre vaklicitet írt ki a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK). Mint arról korábban írtunk: a finanszírozó nyár közepén állt elő azzal, hogy november elsejétől az úgynevezett vaklicit keretében megversenyeztetné a legsúlyosabb betegségek legújabb gyógyszereit. Az eljárás érintette a legkorszerűbb innovatív szereket, köztük azt a néhányat is, amelyek befogadásáról tavaly döntöttek és csak idén áprilistól férhetők hozzá. A vaklicitet a pénztár korábban is használta olyan klasszikus gyógyszerek árversenyeztetésére, amelyek pontosan ugyanazt a hatóanyagot tartalmazták. Most azonban a módszer kiterjesztésével olyan szereket kényszerítenek árversenyre, amelyeknek nem azonos a hatóanyaguk.

A már le is zajlott, új gyógyszer-beszerzésben olyan betegségcsoportok érintettek, mint a tüdő-, a prosztata, a vastagbél daganat, a melanoma, valamint a ritka betegségek egyes orvosságai is. Éppen ezért beteg- és orvosszakmai szervezetek is tiltakozott az eljárás ellen, mondván: ezek a gyógyszerek egymással nem helyettesíthetők. Ezt az állítást erősíti a megversenyeztetett hatóanyagok többségében a gyógyszerhatóság állásfoglalása is. Hogy azonban pontosan milyen hatása lesz az OGYÉI szakvéleményének az orvosok terápia választására, még nem tudni.

Ónodi-Szűcs Zoltán egy korábbi nyilatkozatában azt mondta: az orvosoknak november elsejétől nem lesz lehetőségük mérlegelni a terápiaválasztáskor az új betegek esetében, hanem a legolcsóbb készítményt kell választaniuk. Csak ha az első körben választott terápia nem válik be, akkor nem korlátozzák az orvos választását a továbbiakban ily módon. Ugyanakkor Bidló Judit, a NEAK főtanácsadója egy hete a Karc FM-en már finomította ezt az álláspontot, s azt mondta: azt kérik az orvosoktól, ha nincs más indokuk, kezdjenek az olcsóbb terápiákkal.

Valójában a gyógyszerkassza egyértelmű, s jelentős túlköltése indokolja a kormányzati terveket. A nagyon drága terápiákra ugyanis idén 70 milliárd forintot terveztek, amiből a tételes gyógyszerekre 53 milliárd forintot szántak. Ez a pénz azonban már idő előtt elfogyott: októberre 28 milliárddal költöttek többet a tervezettnél. A tavalyinál amúgy 6,7 százalékkal bővebb gyógyszerbüdzsé – 247 milliárd forintos a keret – már szeptember közepére elfogyott. A támogatott orvosságokból 5-7 százalékkal több fogyott, mint egy évvel korábban. Az újonnan befogadott korszerű és drága orvosságok mellett, a daganatos betegségek, a trombózis, a cukorbetegség és szklerózis multiplex kezeléséhez szükséges orvosságokra kellett a legtöbbet költenie az egészségbiztosítási alapnak. A kassza túlköltése az egyedi méltányosság keretében finanszírozott orvosságokkal is magyarázható. Ez az ellátási forma azt jelenti, hogy az orvosnak időről-időre – hosszas adminisztrációs procedúrával – kérelmeznie kell, hogy egy adott páciens megkaphassa a drága orvosságot. Az egyéb terápiákkal együtt összesen mintegy öt-hatezer beteg kap így gyógyszert évente, miközben csak tavaly 13 ezren nyújtottak be ilyen kérelmet, főként rákbetegek a NEAK-hoz. Adataik szerint az ilyen gyógyszerekre 2012-ig évente 6,5 milliárd forintot költött az állam, 2016-ra ez az összeg 22,8 milliárdra nőtt. Idén a kormány által remélt 10 milliárddal szemben, még azután is csak 18,5 milliárdra esett vissza, hogy 11 készítményt kivettek ebből a csoportból és könnyebben hozzáférhetővé tettek. A nem várt túlköltés a melanoma, a prosztata és a vérképző-szervek daganatos betegségének kezelésénél alkalmazott, bizonyos készítmények nagyobb keresletéből jött össze. Nagyjából ezekre hirdették meg a vaklicites árversenyt.

A gyógyszerkasszából hiányzó összeget még nem pótolták, a kormánnyal jelenleg is zajlanak a tárgyalások, így nem tudni, hogy végül mennyivel emelik majd meg e költségvetési sor keretét. Talán ezzel is magyarázható, hogy noha a kormányzatnak a vaklicit eredményét már október 20. körül ki kellett volna hirdetnie, ám ez máig sem történt meg. Pedig úgy tudjuk: a tender a kormányzat számára pénzügyileg sikeres volt. A vaklicettel érintett innovatív gyógyszereket 2,5 milliárddal olcsóbban vásárolták meg az idei év utolsó két hónapjára és a jövő évre, mint eddig. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár korábban arról beszélt, ha lesz a tenderen megtakarítás, akkor azt újabb innovatív szerek befogadására fordítják. Ám az is lehetséges, hogy a nemzetgazdasági tárca nyomására a megnyert 2,5 milliárdot a kassza 28 milliárdos hiányának mérséklésére költik.