Gulyás Erika;

szakszervezetek;munkaszünet;szenteste;

2017-11-06 22:21:00

Újabb sztrájkkal fenyegetnek az önkormányzatoknál

Nem egy napon múlik az ország versenyképessége – figyelmeztet a december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításáért küzdő Magyar Szakszervezeti Szövetség. Közben a helyi köztisztviselők negyedik sztrájkjukra készülnek.

Az egyetlen esély december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítására a népszavazás maradt, miután az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottságában a Párbeszéd erre vonatkozó javaslatát a fideszes képviselők leszavazták. Ráadásul a népszavazási kezdeményezéshez is már csak nem egészen egy hónapig gyűlhetnek a támogató aláírások. A munkavállalók 96 százaléka üdvözölné az új szünnap bevezetését a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) kutatása szerint, de a munkaadók nemzetgazdasági sorsrontásként kezelik, hogy rövid időn belül két új munkaszüneti napot is kaphatnának a dolgozók.

A korábbi tíz fizetett ünnep mellé az idén bejött ugyanis tizenegyediknek a nagypéntek – ezt a kormánytöbbség minden egyeztetés nélkül szavazta meg a parlamentben –, ami a GDP fél százalékát kitevő bevételkieséssel járhat a vállalkozók érdekképviseletei szerint. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára 50-70 milliárd forintos csökkenést számolt egy munkaszüneti napra a Hír TV-ben. Az új szabadnap dupla bérköltséget jelentene, hiszen 100 százalékos bérpótlék járna azoknak, akik az általános szabadnapon dolgoznak. Emellett alaposan megnehezítené az éves rendes szabadságok kiadását is – tette hozzá Dávid Ferenc.

A MASZSZ számításai szerint ugyanakkor a képlet nem ennyire egyszerű. A szövetség elnöke részletes elemzéseikre hivatkozva azt hangsúlyozta lapunknak: a munkanapok száma évente változik annak függvényében, hogy az ünnepnapok hétköznapra, vagy hétvégére esnek. Idén 252 munkanap van – ez 2016 munkaóra –, s ha ebből egy nap kiesik, a munkaidőalap valóban csökken nem egészen 0,4 százalékkal, de ebben az évben január 1-je és augusztus 20-a vasárnapra esett, ami mindjárt jelentett plusz két napot a vállalkozásoknak. Tavaly viszont – eggyel kevesebb ünnep mellett, ám szökőév révén az esztendő 366 napból állt – 255 munkanap volt, míg 2015-ben 254 – emlékeztetett Kordás László. Az éves munkaórák száma így 2016 és 2040 között alakult ebben a három évben. A MASZSZ elnöke szerint ez azt jelenti, hogy a munkaidőalapban egy százalék körüli a különbség, ami a GDP-re elvileg hasonló arányú hatással lehetne, de számításaik szerint ez nincs így. 2015-ben az előző évihez képest egy nappal kevesebbet dolgoztunk, miközben a bruttó hazai termék 2,8 százalékkal nőtt. Tavaly viszont volt egy nap plusz, és a GDP növekedési üteme mégis valamivel szerényebbnek bizonyult.

Az efféle direkt összefüggés tehát nem feltétlenül bizonyítható – hangsúlyozta lapunknak a szakszervezeti vezető. Kordás László a hazai ipari termelés mintegy negyedét jelentő járműgyártás példáját hozta fel, mert ebben az ágazatban szokásos az év végi leállás, tehát szerinte teljesen közömbös, hogy december 25-26-a szombat-vasárnapra vagy munkanapra esik-e, ahogy nagyjából az is mindegy, szenteste napján dolgoznak-e vagy sem. Kétségtelen persze, ha december 24-e munkaszünet lenne, egy nappal kevesebb szabadságot adnának ki a téli leállás idején, amit a dolgozók máskor – például nyáron – vehetnének igénybe. Ettől aligha dőlne össze a rendszer – tette hozzá a versenyszféra érdekvédelmi szövetségének vezetője.

A "szenteste" legfeljebb ott tekinthető teljes értékű munkanapnak – folytatta Kordás -, ahol a műszak reggel hatkor kezdődik, s kettőre be is fejeződik. A közösségi közlekedésben ugyanis délután négytől az éjszakai menetrend lép érvénybe, s ezért a dolgozókat kettő-három körül akkor is el kell engedni, ha egyébként a munkaidő ennél tovább tartana, különben csak igen nagy nehézségek árán tudnának hazajutni, amit Kordás szerint a vállalkozásokat érő veszteségek mérlegelésekor szintén érdemes lenne figyelembe venni.

A MASZSZ elnöke az egyes államok gyakorlatára kitérve elismerte, hogy december 24-e csak hat uniós államban fizetett ünnep, de hozzátette, hogy Belgiumban, Bulgáriában, Horvátországban, Lettországban Máltán és Svédországban is több a munkaszünet, mint nálunk. Ha a dolgozók megkapnák a szentestét, ezeknek az államoknak egy részét már beérnénk – fogalmazott az érdekvédő. Azt, azonban, hogy nincs közvetlen összefüggés a munkaórák és az ország versenyképessége között, szerinte az mutatja leginkább, hogy a hollandok és a németek évi négyszáz órával dolgoznak kevesebbet, mint mi, a bruttó hazai termék mégis három-három és félszerese a hazainak. Kordás összegzése szerint hiába dolgozik a magyar dolgozó 400 órával többet a hollandnál, ez az ottani 39 ezer eurós fejenkénti GDP harmadára sem elég. A lengyelek nagyjából évi egy héttel dolgoznak többet nálunk, de a gazdaság teljesítménye akkora, mint a magyar: az egy főre eső GDP valamivel több mint 11 ezer euró. Az évek óta csőd szélén álló görögöknél ennél magasabb, 17 ezer euró volt tavaly, bár ők a magyarhoz képest nyolc százalékkal többet is dolgoztak. Szóval óvatosan kell bánni azzal az érvvel, hogy hol hány nap a fizetett ünnep – figyelmeztetett a szakszervezeti vezető.

Attól Magyarország nem lesz versenyképes, ha az emberek akár sok száz órával több időt töltenek el a munkahelyükön. Bizonyosan nem a munkanapok számán, pláne nem december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításán múlik tehát, hogy a magyar gazdaság teljesítőképessége megközelíti-e valaha az uniós átlagot, vagy sem.

A kormánynál az önkormányzati labda

Ha a következő kormányülés sem dönt az önkormányzati dolgozók béremeléséről, akár még az idén egyhetes sztrájkot szervezhet a tagság nyomására a szakszervezet - jelentette ki lapunknak Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke.

- Ötnapos önkormányzati sztrájkot követelő bejegyzések jelentek meg internetes oldalukon. Szervezik a munkabeszüntetést?

- Az MKKSZ Önkormányzati Dolgozók Országos Szakmai Tanácsának elnöksége ezeknek a követeléseknek a hatására felmérést kezdett az ágazat sztrájkhajlandóságáról, közben pedig egy jogfenntartó minimális díj befizetésével lehetőséget teremtünk a kistelepülési hivatalok alkalmazottainak is a csatlakozásra, ahol eddig a minimális létszám miatt nem működött szakszervezet. A következő kormányülésen múlik, hogy lesz-e sztrájk.

- Azok is csatlakoznak a negyedik megmozduláshoz, akiknek az önkormányzat – élve az első sztrájkkal kiharcolt jogi lehetőséggel - saját forrásból már emelt a bérén?

- Az önkormányzati köztisztviselők 48 százalékának rendezték valamilyen szinten a bérét, azt a mostani felmérés mutatja meg, hogy ők mennyire elégedettek. Az viszont biztos, hogy a kimaradt 52 százalék veszítette el a türelmét, nekik 9 éve nem javult a fizetésük. A belügyi tárca kiszámította, hogy mennyibe kerül a 3 év alatt 50 százalékos emelésről szóló követelésünk, de a kormány nem döntött a tervről. Ha a következő ülésén sem foglalkozik a legrosszabb helyzetben lévő 18 ezer ember megélhetésének javításával, vagy elutasítja a kérésünket, akkor még az idén megszervezzük az egyhetes munkabeszüntetést.

- Mi történik, ha a kormány semmit nem lép?

- Van, ahol már nincs jegyző, aljegyző, gazdasági vezető, kiürülnek a hivatalok, ami ellentétes az ország, az ügyfelek, a települések érdekével. Naponta kapunk telefonokat, hogy ha nem lesz béremelés, máshová, főleg külföldre mennek dolgozni a köztisztviselők. A kormánynak tudni kell, hogy az utolsó pillanathoz érkezett.