Iskolából társasház - Trükközve védik a vagyonukat

Több önkormányzat sem hagyta annyiban az iskolaépületek teljes államosítását.

Jogerős a bíróság döntése az angyalföldi iskolák társasházzá alakításáról - tudtuk meg Budapest XIII. kerületének önkormányzatától. Mint ismert, az MSZP-s Tóth József által vezetett kerület úgy próbálta "kicselezni" az iskolák államosításáról szóló törvényt, hogy négy iskoláját tavaly társasházzá nyilvánította, mert nem akarta átadni a teljes épületeket az állami iskolafenntartónak. "Az iskolákat magában foglaló ingatlanok társasházzá alapítását az a cél vezérelte, hogy a jól elkülöníthetően nem köznevelési feladatokat ellátó épületek, épületrészek önkormányzati használatban maradjanak" - írták. A kormányhivatal megtámadta az erről szóló határozatot, ám most a bíróság a kerületnek adott igazat.

Az önkormányzat azért tette meg ezt a lépést, mert azzal, hogy az iskolaépületeket át kellett adniuk az államnak, az iskolák - és elsősorban a hozzájuk tartozó tornatermek, uszodák - bérbeadási jogát is elveszítették volna, így megszűnt volna egy fontos bevételi forrás. Az iskolákat abból a szempontból vizsgálták, hol vannak olyan ingatlanrészek, amelyeket nem a Klebelsberg Központ, hanem az önkormányzat használ, hasznosít. Négy ilyet találtak: a Németh László Gimnáziumban és a Herman Ottó Tagiskolában lévő önálló tanuszoda, a Csata utcai Általános iskolában a sportcsarnok épülete. Az önkormányzatnál maradhatott a Prizma Váci úti épületében lévő, önálló bejárattal és házszámozással rendelkező épületrész is.

- Ezt csak akkor lehetett megcsinálni, ha az iskolákhoz külön tornacsarnok vagy uszoda is tartozik. A legtöbb településen azonban az iskola egyben van a tornateremmel, azaz nem lehetett így gondolkodni - kommentálta a XIII. kerület intézkedését a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. Schmidt Jenő (aki a somogyi Tab fideszes polgármestere is) hozzátette: noha a bírósági döntés alapján több önkormányzatnak is lehetne esélye megtartani az ingatlanjait, idő már nincs: az átadásokról szóló szerződéseket 2016. december 15-ig kellett aláírni.

Az iskolák teljes állami einstandját ugyanakkor Budaörs sem hagyta: az uszodákat, tornacsarnokokat még a határidő előtt egyszerűen "leválasztották" az iskolákról, azok önkormányzati tulajdonban, önálló létesítményekként üzemelnek tovább, amit az iskola is feltétel nélkül használhat, de tanítási időn kívül az önkormányzat is kiadhatja más célokra - tudtuk meg Wittinghoff Tamás polgármestertől.

A Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke szerint semmi meglepő nincs abban, ha egy önkormányzat meg akarja tartani a saját tulajdonát. Gémesi György, aki Gödöllő polgármestere, lapunknak elmondta: a tornacsarnokok, uszodák bérbeadásából jelentős összegek folynak be az önkormányzati büdzsébe. - Ugyanakkor nincs egységes séma. Több olyan településen sikerült megállapodni az állami iskolafenntartóval a közös használatról - mondta. Gödöllőn egy tornateremet és négy tornacsarnokot használnak közösen, igaz, ehhez teljes egészében átvállalták az üzemeltetési költséget.

Gémesi szerint legtöbbször nem kellett "cselhez" folyamodni, ám ott, ahol éles politikai ellentét van a kormányzat és a településvezetés között, előfordulhat, hogy az önkormányzatnak "erősebb védelmi mechanizmust" kellett kialakítania. A MÖSZ elnöke továbbra sem ért egyet azzal, hogy azoknak az önkormányzatoknak is át kellett adniuk iskoláik működtetési jogát az államnak, amelyek önállóan is képesek lennének ellátni ezt a feladatot.