csúcstalálkozó;

2017-11-24 06:34:00

Keleti nyitás különösebb meglepetés nélkül

Az oktatási rendszer korszerűsítésekor biztosítani kell a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek nemzetközi szerződésekben garantált jogainak a tiszteletben tartását. Lapunk értesülése szerint többek között ezt tartalmazza a 28 uniós tagállam és hat poszt-szovjet köztársaság pénteki brüsszeli csúcstalálkozójára készült záróközlemény-tervezet. A kisebbségek anyanyelvi oktatását korlátozó ukrán törvényre való egyértelmű utalás magyar javaslatra került bele a szövegbe, amely egyúttal felszólítja a Keleti Partnerség országait, hogy a reformok elfogadása és végrehajtása során támaszkodjanak az Európa Tanács szakértői segítségére.

Magyarország a jogszabály elfogadása óta minden európai és transzatlanti fórumon igyekszik rábírni Ukrajnát, hogy az európai normáknak megfelelően módosítsa a törvényt. A budapesti kormány az EU és a keleti partnerországok — Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Moldova, Örményország és Ukrajna — első számú vezetőinek találkozóját is fel kívánja használni a nyomásgyakorlásra. Egy magas rangú EU tisztségviselő a napokban világossá tette, hogy a közösség sem elégedett a jogszabállyal. “Az oktatási törvénynek összhangban kell lennie az Ukrajna által aláírt nemzetközi kötelezettségvállalásokkal, különösen az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményével és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájával” — fejtette ki. Hozzátette: az Európai Unió elvárja, hogy Kijev maradéktalanul végrehajtsa a neves alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottságnak a jogszabályra vonatkozó, várhatóan december elején megszülető ajánlásait.

A 34 ország pénteki csúcstalálkozójától nem várhatók meglepetések. A résztvevők — köztük Orbán Viktor kormányfő és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter — várhatóan megerősítik, hogy több területen is fejleszteni kívánják kapcsolataikat. Ukrajna azt szerette volna, ha az EU felkínálja a taggá válás lehetőségét a keleti partnerországoknak, de ezt a tagállamok jó része ellenzi.

Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök most először kapott meghívást a huszonnyolcak és a keleti partnerek találkozójára, de maga helyett a külügyminiszterét küldi Brüsszelbe.