növekedés;GKI;

2017-12-04 06:21:00

Most kellene a tartós növekedést megalapozni

Nem változtat a GKI korábbi növekedési előrejelzésén és az idei, valamint a jövő évre is 3,8 százalékos GDP bővülést vár. Ugyanakkor nem zárja ki, hogy mégis teljesül a kormány idei 4 százalék feletti növekedési álma, ám részletekbe nem bocsátkozik a gazdaságkutató. Nemzetközi szervezetek arra hívják fel a figyelmet, hogy a gazdaság jó éveiben kellene megalapozni a tartósan fenntartható növekedést.

A harmadik negyedévi 3,8 százalékos növekedés ismét érdemben meghaladta az EU 2,5 százalékos átlagát, de a régióban mégis az alacsonyak közé tartozik. A cseh és a lengyel növekedés 5 százalékos, a lett több mint 6 százalékos, míg a román pedig közel 9 százalékos volt. Mint a GKI megjegyezte ennek meg is lett a böjtje, mert a román szárnyalás jelentős egyensúlyromlással járt és kifejezetten túlfűtött. Az eddig közzétett adatok szerint csak a szlovák dinamika (3,4 százalék) nem érte el a magyart.

A kormány optimista növekedési várakozását nemcsak a GKI, hanem a nemzetközi szervezetek sem osztják. A friss prognózisok szerint az OECD 3,9 százalékos, az EU 3,7 százalékos, a Moody’s 3,5 százalékos az IMF pedig csak 3,2 százalékos magyar növekedésre számít idén. 2018-ra a kormány a növekedés 4,3 százalékra való gyorsulását várja, a külföldi előrejelzők viszont – az idei évre alacsonynak tűnő prognózist készítő IMF kivételével – kisebb-nagyobb lassulásra számítanak. A nemzetközi szervezetek arra hívják fel a figyelmet, hogy a mostani, viszonylag gyors növekedés éveiben kellene megalapozni a tartósan fenntartható növekedést. Úgy látják, hogy ezt az időszakot kellene felhasználni az EU-forrásoktól való túl erős függés lazítására, az államháztartási hiány csökkentésére, az intézményrendszer piacgazdasági szemléletű átalakítására és a nem költségoldali versenyképesség javítására.

A gazdaságkutató értékelése szerint a beruházások szárnyalása a harmadik negyedévben kissé lassult, de éves átlagban így is el fogja érni a 20 százalékot. A költségvetési szektor fejlesztései – különösen a közigazgatás és védelem területén - sokkal gyorsabban növekednek, mint az üzleti szektoré, bár a feldolgozóiparé is 15 százalékkal bővül - jegyzi meg a GKI. Az első három negyedévben 50 százalékkal több (8 ezer) lakás épült, mint egy évvel korábban. A kiskereskedelmi forgalom gyorsuló bővülése az első félévben 3 százalékkal növekedett fogyasztás élénkülését valószínűsíti. A behozatal euróban mérve 3 százalékponttal gyorsabban emelkedik, mint a kivitel, ez csökkenti az egyébként rendkívül magas külkereskedelmi aktívumot.

A munkanélküliség augusztus-október átlagában 4 százalékra esett, miközben a közfoglalkoztatottak száma csökkent. A választások előtt azonban a GKI szerint nem valószínű a közmunkások száma tovább esne. A GKI felmérése szerint a cégek a növekedés fő akadályának a munkaerő – főleg a szakképzett dolgozók – hiányát tekintik. A reálkeresetek 2017 első tíz hónapjában több mint 10 százalékkal emelkedtek, ebben azonban az erőltetett minimálbér-emelés fehérítő hatása is tükröződik.

A magyar infláció a hetedik legmagasabb az EU-ban, miközben a látványosan gyors bérkiáramlás egyelőre alig jelent meg az árakban. Az államháztartás hiánya ugyan megfelel az elvárásoknak, de lényegesen nagyobb lesz az EU átlagánál, s a régióban ennél csak a román adat lesz magasabb. 2017-ben a tagállamok mintegy egyharmadában nem lesz költségvetési deficit. A magyar államadósság csökkenésének mértékét erősen befolyásolja az EU-támogatások megelőlegezése, ez ugyanis – ha csak nem indulnak meg a brüsszeli átutalások – jelentősen növeli a pénzforgalmi hiányt, ami már most is nagyobb az egész évre tervezettnél.