Állóháború a számvevőszékkel

Miután vitatható módon végigbüntetné az ellenzéki pártokat, politikai indíttatású támadásként értékeli azok felháborodottságát az Állami Számvevőszék.

Alapos kioktatásban részesítette az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a büntetéssel fenyegetett hét pártot, az Együtt-et, DK-t, az LMP-t, a Jobbikot, a Liberálisokat, az MSZP-t és a Párbeszédet. Az ÁSZ közleménye szerint az ellenzékiek jobban tennék, ha saját gazdálkodási gyakorlatukat összevetnék a hatályos jogszabályi előírásokkal, és ennek alapján reagálnának. Ahelyett – írták –, hogy félrevezetik a közvéleményt, és politikai indíttatásból támadják a számvevőszéket. A Jobbikról az ÁSZ azt állítja, hogy a párt bizonyítékok nélkül, folyamatosan csak rágalmaz.

Kétségtelen, hogy abban a terjedelmes válaszban, amit a Jobbik küldött a számvevőszéki jelentéstervezetére, vaskos megállapítások is szerepelnek. A más pártok esetében kilátásba helyezett tízmilliós szankció is komoly érvágás, az a több mint 660 millió forintos büntetés viszont, ami a Jobbikra vár, anyagilag teljesen padlóra küldheti Vona Gábor pártját.

Minden jel szerint a Jobbiknak másfél hónapon belül be kell fizetni 330 milliót, és – éppen a kampányhajrá előtt – ugyanekkora összeggel csökken majd a párt költségvetési támogatása. Fellebbezési, részletfizetési lehetőség nincs. Lakossági gyűjtésből legfeljebb mérsékelni lehet a veszteséget.

A Jobbik szerint súlyosan ellentmondásos és „kétséget kizáró módon valótlan” az a számvevőszéki állítás, hogy a párt a jogszabályt megsértve tiltott vagyoni hozzájárulást fogadott volna el. Az ÁSZ-vizsgálat végzői többször alkottak szubjektív, értékelhetetlen és kifejezetten félrevezető véleményt. A számvevőszék – idézzük a Jobbik álláspontját – a szakmai szabályokat és az etikai normákat is megsértette. A kifogásolt plakátköltések ügyében a párt azzal érvel: piacgazdaságban az ár az eladó és a vevő közötti alku nyomán, többféle szempont és körülmény mérlegelésével alakul ki. A számvevőszék nem mutatott be számításokat és elemzéseket, ezek hiányában pedig „büntető jellegű megállapítása egyoldalú diktátum”. A Jobbik azt gyanítja, hogy a vizsgálat elrendelői és jóváhagyói – abból a célból, hogy jogtalan hátrányt okozzanak – megszegték hivatali kötelességüket, túllépték hatáskörüket, súlyosan visszaéltek hivatali helyzetükkel.

Az LMP a demokrácia halálának tartja a számvevőszék – teljesen megalapozatlannak és hiteltelennek minősített – eljárását. A párt ifjúsági szervezete, a Lehet Más a Jövő képviselői koszorút helyeztek el az ÁSZ épületénél. A koszorút aztán a helyszínen lévő rendőr utasítására el kell távolítaniuk.

Karácsony Gergely, az MSZP és a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje a Vörösmarty téren tartott ellenzéki tájékoztatón a távirati iroda tudósítása szerint kijelentette: a számvevőszék ellenzéki pártokat sújtó büntetéseiből is látszik, most kell leváltania a kormányt, „mert nem biztos, hogy 2022-ben, vagy bármikor lesz még esélye erre”.

Feltűnő, hogy a számvevőszék – saját ellenőrzési ütemtervére hivatkozva – csak ellenzéki pártokat vizsgált és büntetett, a Fideszre nem terjedt ki a figyelme. Az ÁSZ emlékeztet rá, hogy 2017 nyarán lezárta a Fidesz 2014-2015-re vonatkozó vizsgálatát, a jelentés megtalálható a számvevőszék honlapján. Rákerestünk: tényleg megtalálható. Kiderül belőle, hogy a Fidesz gazdálkodása megfelel mindenfajta előírásnak, maga a tökély – legalábbis a számvevőszék szerint.

Az ÁSZ már akkor sem mindenkivel volt ennyire elégedett. Szintén 2017 nyarán az MSZP-t a 2014-es irodabérlések miatt egyszer már megbüntette a számvevőszék, amely a minap – rövid időn belül másodszor – ismét szabálytalanságokat állapított meg a pártnál. (A szocialisták szerencséjére a kifogásolt tételek tízmillió forint alatt maradtak.) Arra, hogy a mostani körből miért maradt ki a Fidesz, továbbra sincs világos magyarázat. Igaz, az előzmények alapján kevéssé valószínű, hogy a kormánypártnak nyomós oka lenne tartani a volt fideszes képviselő vezetésével működő Állami Számvevőszéktől.

Nem mindig ilyen szigorú az ÁSZ

A 2014-es parlamenti választáson – a könnyen jött állami támogatás csábításának engedve – kamupártok sora indult. Másfél év múlva is arról szóltak a hírek, hogy 630 millió forint végleg eltűnt a jogtalanul felhasznált kampánytámogatásból, a kétmilliárd forintra rúgó választási bírságoknak alig két százalékát sikerült eddig behajtani. A Népszava idén tavasszal megírta: egy gyanús induló biztosan megúszta a kampánytámogatási botrányt. A kampány ötven napjában szállásra és üzemanyagra 62 milliót „elszámoló”, de így is csak 1578 szavazatig jutó Új Magyarország Párt ügyeiben jogerősen megszüntették a nyomozást. Bírósági eljárás esetén is lett volna jogorvoslati lehetőség, nem úgy, mint most az ÁSZ által kiszabott büntetések esetében.