Katalónia - Méltó vezető nyomában

Az idei év Európa egyik komoly krízisét hozta Katalóniában, ám egy héttel a regionális választások után úgy tűnik, 2018 komoly kihívásokkal indul.

A demokrácia az egyik népszerű vitatéma mostanában Katalóniában: vajon az a demokratikus, ha a legtöbb szavazatot besöprő párt alakít kormányt vagy az, ha az abszolút többséggel rendelkező erők? Nem csupán filozófiai okokból lett most fontos ez a kérdés, hanem azért is, mert az egyik olvasat szerint az egységpárti Ciudadanosnak kellene magához ragadni a kezdeményezést, míg a másik értelmezés szerint Katalóniát a függetlenségpárti erőknek kell vezetnie.

Ahogy arra számítani lehetett, a krízis – amely ősszel tetőzött a függetlenség egyoldalú kikiáltásával –, nem oldódott meg a december 21-i regionális voksolással: a centrista Ciudadanos kapta a legtöbb voksot (25,4%), ám a katalán parlamentben az abszolút többséget a függetlenség mellett kampányoló pártok szerezték meg (70 mandátumot a 135 fős parlamentben).

Januárban dönteni kellene a katalán kormányról. A tét igen nagy: a következő vezetés vagy minden erejével azon lesz, hogy megakadályozza az ország szétszakadását vagy tovább folytatja a függetlenségért – esetleg a még nagyobb autonómiáért – zajló harcot.

Sokan vélik úgy – köztük a bizonytalanságtól tartó gazdasági élet szereplői –, hogy a választásokon legtöbb szavazatot elnyerő Ciudadanosnak kellene megpróbálni kormányt alakítani. Erre azonban az abszolút többség híján szinte semmi esélye – emlékeztet az El País.

Bár nagy a nyomás, egyelőre kivárnak. „Meglátjuk, hogy mi történik a következő hetekben, s mit lépnek a szeparatisták. Egyelőre nem vázolunk fel semmilyen forgatókönyvet. Meglátjuk, hogy mit csinál Carles Puigdemont (volt katalán vezető). Semmit sem lehet biztosra venni” – nyilatkozta Inés Arrimadas, a Ciudadanos helyi listavezetője.

A hetek óta Belgiumban tartózkodó Puigdemont, akit többek között lázadás, zendülés és hűtlen kezelés miatt köröznek Spanyolországban, korábban azt mondta, hogy ha a december 21-i választáson a függetlenségpárti erők nyernek, hazatér, megkockáztatva a letartóztatást. A legnagyobb szeparatista párt, a Junts per Catalunya listavezetője abban bízik, hogy ismét ő lehet a régió vezetője. Egyelőre azonban nem lépte át a határt, s nem tudni, hogy végül hajlandó lenne-e a bevonulni a börtönbe.

A siker receptje

A múlt hét csütörtöki választás történelmi eredménnyel zárult, hiszen először fordult elő, hogy nem nacionalista párt kapta a legtöbb szavazatot, a választási rendszer sajátosságai miatt viszont a Ciudadanos vélhetően mégsem alakíthat kormányt. Albert Rivera pártvezető azonban aligha csügged, hiszen a 2006-os indulás óta a jobbközép párt komoly bázist épített ki. Tizenegy éves története ellenére az igazi áttörés két éve történt, amikor a lendületes barcelonai párt – amelynek múltját nem terhelték botrányok – országos szinten is felkerült a térképre. Elemzők szerint a következő megmérettetésen már a kormányzó Néppárt kihívója lehet.

A katalóniai regionális voksoláson kiemelkedő teljesítményt nyújtott a Ciudadanos, amely Inés Arrimadas listavezető személye köré építette a kampányt. Jó döntésnek bizonyult, hiszen a 36 éves politikus, FC Barelona drukker, igen népszerű. Végig magabiztosan kampányolt, a Néppártnál és a szocialistáknál sokkal hatékonyabban kommunikálta: a Ciudadanos az egység egyetlen alternatívája.

J. J. Gálvez politikai szakíró szerint a választóknak az is szimpatikus volt, hogy az alkotmánybíróság által felfüggesztett október 1-jei függetlenségi népszavazás után a párt nem tétlenkedett, s felszólította a spanyol miniszterelnököt, hogy élesítse az alkotmány 155. cikkelyét, amely az autonómia részleges felfüggesztését eredményezte. Ez egyébként addig érvényben marad, míg nem alakul meg az új kormány.