A titkosszolgálatok teszik a dolgukat

Orbántól vár magyarázatot a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke, hogy miféle titkos eljárás alapján fogadtak be 1300 menekültet.

Csütörtök reggel nyolc órára kapott meghívót Orbán Viktor miniszterelnök a parlament nemzetbiztonsági bizottságába. Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke lapunknak elmondta: az eltelt fél évben sorban meghallgatták a rendőrség, a TEK, a polgári-, és a katonai hírszerzés, illetve elhárítás vezetőit, ám eddig senki nem mutatott fel semmiféle bizonyítékot az adófizetői tízmilliárdokból kommunikált „Soros-tervről”. Így most már a miniszterelnöknek kell bizonyítani, hogy eddig miről beszélt, ha pedig nem tudja igazolni az állításait, úgy fejezze be a Soros-fantomra való mutogatást és a kampányban kezdjen végre a Magyarországot érintő valódi kérdésekről, egészségügyről, oktatásról beszélni.

A bizottság egy füst alatt arról is kifaggatná Orbánt, hogy a kormány miféle titkos menekültügyi eljárás alapján fogadott be tavaly közel 1300 menekültet. Mint ismeretes, Altusz Kristóf helyettes államtitkár a múlt héten egy külföldi sajtónyilatkozatában elkottyantotta: „a menekültek biztonsága érdekében” nem verték nagy dobra a befogadásukat. Molnár Zsolt szerint viszont nem tudni semmiféle olyan menekültügyi eljárásról, ami alapján titokban fogadtak volna be menekülteket.

(A szabályerősítő kivétel az Egyesült Államoktól, Guantanamóról átvett egyetlen rab, akinek minden személyes adata államtitok.) A bizottsági elnök szerint ki kell derülnie, hogy a helyettes államtitkár csak zöldséget beszélt-e, vagy ha mégsem, úgy pontosan ki döntött és mikor arról, hogy titokban vegyenek át menekülteket? De arra is választ várnának, hogy a miniszterelnök szerint összhangban van-e a kormány meghirdetett bevándorláspolitikája - vagyis annak az üzenetnek a harsogása minden minden csatornán, hogy a menekültek nemzetbiztonsági veszélyt jelentenek, potenciális terroristák – azzal, hogy közben titokban befogadják a menekülteket.

Kettős beszéd érvényesül a nemzetbiztonságban – mondja ennek kapcsán Molnár Zsolt. Erre jó példa maga a bizottság: zárt körben a titkosszolgálatok és a rendészeti szervek mindig bizonyítékokkal alátámasztható, szakmai tényekről igyekeznek beszélni. (Ahogy az is jól látható, hogy a szakmai oldal képviselői, Pintér Sándor belügyminiszter, de Simicskó István honvédelmi miniszter is kínosan kerüli, hogy a "Soros-tervről" beszéljen.) Ugyanakkor a Fidesz-KDNP képviselőit, élükön Németh Szilárd alelnökkel ez a legkevésbé sem érdekli. Propagandagyárak előre megírt anyagait felhasználva alternatív valóságot építenek, és ehhez kampányeszközként próbálják használni a nemzetbiztonság intézményrendszerét.

Ennek egyik díszpéldája a most benyújtott „Soros-stop” törvényjavaslat-csomag, ahol Molnár él a gyanúperrel, hogy a Fidesz valódi célja nem is az, hogy elfogadják ezt a törvényjavaslatnak tűnő dokumentumot, hanem hogy erre hivatkozva tovább Sorosozhassanak. A javaslat ugyanis szerinte szakmailag teljesen értelmezhetetlen, illetve pártpolitikai kampányeszköz, így kizárt, hogy akár ő, akár az MSZP bármilyen formában részt vegyen a törvény esetleges megvitatásában.

Arra a kérdésre, hogy a titkosszolgálatokat mennyire tudta maga alá gyűrni a kormánypárt, Molnár Zsolt úgy fogalmazott: a szolgálatok működése a munka természete miatt a politika számára sem száz százalékosan átlátható, így a szolgálatok sokkal nagyobb autonómiával rendelkeznek, jóval nagyobb a mérlegelési lehetőségük, hogy ne engedjék be a politika befolyását, úgy, ahogy ezt ma a Médiahatóságnál vagy az Állami Számvevőszéknél látszik.

Európai FBI-ra lenne szükség

Sürgetőnek és kiemelkedően fontosnak nevezte Molnár, hogy az uniós rendőrségi (Europol), vagy határvédelmi együttműködés (Frontex) mintájára a tagállami titkosszolgálatok is közös információs bázist, majd értékelő-elhárító szervezetet hozzanak létre. A terrorizmus, a szervezett bűnözés mára átlépte az államhatárokat, ugyanakkor a szolgálatok között még igen nehézkes az együttműködés, sokszor értékes napok mennek el, mire az egyik szolgálattól eljut egy adat egy társszervig. Félő azonban, hogy a kampánykormányzásra berendezkedett Orbán-kabinet az „uniós FBI-t” is csak a mostanában politikai hívószóvá vált „nemzeti szuverenitás” csorbításaként lenne képes értelmezni. Molnár Zsolt szerint ez a szemlélet különösen veszélyes. „Nagyon fájdalmas lenne, ha maradna a maradi elszigetelődés, aztán egyszer csak egy váratlan merénylet fújna ébresztőt, hogy mekkora bűn kimaradni az európai együttműködésből, és különösen a közös, uniós titkosszolgálati intézményrendszerből” - mondta Molnár Zsolt.