Halmai Katalin (Brüsszel);
Európai Unió;légszennyezés;Levegő Munkacsoport;
2018-01-31 06:08:00
Uniós per elé néz Magyarország
Egy hete van a kormánynak, hogy bizonyítsa: megfelelő intézkedéseket hozott a levegőtisztaság védelmére. Az ÁSZ mindent rendben talált, derült ki a Levegő Munkacsoport által kifogásolt jelentéséből.
Magyarország és másik nyolc európai uniós tagállam a jövő hét végéig kapott haladékot az Európai Bizottságtól arra, hogy pontos terveket nyújtsanak be a levegőszennyezésük korlátozására. Ha ezt elmulasztják, akkor a brüsszeli testület az Európai Bíróság elé citálja őket, mert évek óta túllépik az unió légszennyezési határértékeit. Magyarország ellen a szennyező részecskék (szálló por) és a nitrogén-dioxid megengedettnél magasabb szintje miatt folyik kötelezettségszegési eljárás, amely már a bírósági szakasz előtt áll. A közösségi előírásoknak való megfelelés határideje eredetileg 2005, illetve 2010 volt.
Karmenu Vella környezetvédelmi biztos szerint az Európai Bizottság túl hosszú ideig várt arra, hogy az érintett tagállamok végrehajtsák a levegőminőség javítását célzó uniós jogszabályokat. A környezetvédelmi miniszterek és államtitkárok részvételével tartott keddi brüsszeli találkozón a biztos ultimátumot adott a kilenceknek: vagy gyorsan teljesítik a vállalásaikat, vagy Brüsszel beperli őket. A megbeszélések után tartott sajtótájékoztatóján Vella elégtelennek ítélte az ülésen elhangzott javaslatokat, és sürgette a tagországokat, hogy a súlyának megfelelő gyorsasággal intézkedjenek “ebben az életbevágó ügyben”.
A magyar kormányt V. Németh Zsolt államtitkár képviselte az egyeztetésen. A tárca által kiadott közlemény részletesen felsorolja, hogy Magyarország mit tett az elmúlt években a levegőminőség javítása érdekében. A nyilatkozat ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a hatóságok tovább dolgoznak a szükséges intézkedéseken.
Magyarországon a háztartások kibocsátása, ezen belül is a lakossági fűtésből eredő légszennyezettség, a nem megfelelő tüzelőanyagok használata a probléma fő oka. A szakminisztérium szakmai iránymutatást küldött az összes járási környezetvédelmi hatóságnak, leírva, hogyan kell egységesen kezelni a tiltott tüzeléssel kapcsolatos bejelentéseket. A tárca lapunknak küldött válaszában kiemelte, hogy a lakossági jelzéseket minden esetben kivizsgálják. A tét nem kicsi, ha ugyanis bebizonyosodik, hogy valaki például PET-palackkal, festett ablakkerettel, rongyokkal vagy gumival fűtött, akkor 75 és 300 ezer forint közötti büntetést kaphat. A hatóság emberei akár gyorstesztet is végezhetnek a kazánban talált maradványokon. A minisztérium szerint a szociális okok mellett gyakran ismerethiány miatt fűtenek szeméttel az emberek, ezért „Fűts okosan!” címmel felvilágosító kampányt indítottak.
Az Európai bizottság ezt az intézkedési tervet tartotta elégtelennek. Kérdés, hogy mire lesz elég az újabb, meggyőzőbb tervek benyújtására adott egy hét: van-e kész, eddig rejtegetett kormányzati elképzelés a kisméretű szálló por, valamint az ipar, a közlekedés és fűtés számlájára írható nitrogéndioxid kibocsátás csökkentésére, vagy inkább a bíróság előtt tisztázná magát a kormány.
- Oda menjen be, ott még az olajos flakont is a kályhába dobják! – int a kaposmérői mellékutca utolsó háza felé egy nyúlprém kalapos férfi, akinél aziránt érdeklődünk, előfordul-e, hogy valaki nemcsak fával küzd a téli hideg ellen. – Időnként olyan füst jön ki a kéményükből, hogy még Várpalotán is szóltak volna érte ’82-ben. Tudom, mert akkor ott dolgoztam, s láttam, mi szutyok ment a városra.
A jelzett ház kapuján hiába csöngetünk, csak hosszas kiabálására moccan meg a függöny, s kell vagy öt perc, mire kinyílik az ajtó. Szakadt melegítőnadrágos, kinyúlt pulóveres asszony les ki a résen, s megjelenik egy ötévesforma lurkó feje is. Bizalmatlanul méregetnek, aztán a nő csak kijön a kapuig.
- Olajosat sose’ – rázza a fejét meggyőzőn, amikor szembesítjük az utcabeliek állításával, aztán némi húzódozás után beenged. A vakolatlan házban két szoba, valamint egy nappaliféle, mely magában foglalja a konyhát is, már, ha egy háromtányéros sparhelt kimeríti utóbbi fogalmát. A szobákban nincs kályha, a nagyobbikban, melyben négy ágy és egy háromlábú, negyedik sarkán téglával alátámasztott komód jelenti a bútorozást egy ütött-kopott olajradiátor árválkodik, de olyan hideg, hogy inkább elveszi a hőt a helyiségből…
- Árammal menne, de ki bírja azt kifizetni – tárja szét a kezét Kamilla (nem ez az igazi neve, de a valódin nem szeretne szerepelni, mert fél, hogy megbünteti az önkormányzat és a kormányhivatal). – A kályhát fűtjük, kaptunk fát az önkormányzattól, de az nem elég télire. Szedünk gallyat a Kapos-parton, meg ha talál valami elhasadt fát az uram, hazahozza, kiszárítja. Valami kis szenet is szerzett valahonnét – mutat a bejárati ajtó melletti ládára -, de azt nem szeretem, mert nagyon kormol.
Egy pillanatra megszakítjuk, hogy a szemétdombról, árokpartról behozott rongyok, cipők, koszos hirdetési újságok, no és leginkább a mindenféle flakon és PET-palack sem vízgőzt juttat a szobába s a kéményen át a levegőbe, de megint csak legyint.
- Ha nem ég a tűz a kályhában, tíz perc alatt kihűl a ház – állítja. – Itthon vagyok a két gyerekkel, az egyik fél-, a másik kétéves, sőt, most az óvodás is velünk van, mert beteg – indokolja meg a legnagyobb otthonlétét. – Négy nagyobb, és ki tudja, hány kisebb lyuk van a falon, a párom behabarcsolta az ősszel, de azért érződik a cúg. Ami egyre jó: mozgatja kicsit a levegőt, ha nagyon füstöl a kályha.
Kamilláék éjjel is felváltva kelnek kétóránként, hogy ébredéskor ne négy-öt fok legyen a házban, s főként éjszaka nem nagyon válogatják meg, mit dobnak a kályhába.
- Mondják, hogy mérgező, meg hogy rákot okoz – bólogat, amikor afféle kéretlen kibicként a veszélyekre figyelmeztetjük -, de mi a rossebet csináljunk? fagyjunk meg? kapjon tüdőgyulladást valamelyik gyerek? A második legkisebb így is állandóan köhög, a doktor azt mondja, asztmája lesz, mert vizes a ház. Akkor még fázzon is? Higgye el, boldogan raknám egész télen az akácot, de annak is örülök, hogy hó végén mindenkinek jut egy szelet kenyér vacsorára.
Az asszony nem tart az ellenőrzéstől, ugyan, mit tudnának velük csinálni? Megbüntethetik őket, de úgysem fizetnék be, nemhogy száz-, de tízezer forintot sem tudnának erre kigazdálkodni. Az önkormányzatnál is tudják, az urának kellene leülnie a szabálysértési bírságot, s ha néhány hónapra börtönbe kerülne, hát nemhogy fűteni, de enni sem tudnának.
- Sose’ volt törvénytelenségünk, a párom folyton dolgozik valahol, tudják róla, nem ivós, nem balhés – jelenti ki. – Eljárhatna lopni, mint annyian, de inkább a kevesebb is elég nekünk. Biztos ezért is hagynak békén: szegények vagyunk, de becsületesek. Csak megfagyni nem akarunk… - Vas András
A Levegő Munkacsoport bírálja az ÁSZ-t
Köszönőviszonyban sincs a valósággal az Állami Számvevőszék (ÁSZ) számos, a levegőminőség-védelem ellenőrzése jegyében tett megállapítása – közölte lapunkkal a Levegő Munkacsoport. Míg az ÁSZ az intézkedéseket alapvetően eredményesnek ítéli, a társadalmi szervezet az adatokból egész más következtetésre jut.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017. évi jelentése szerint a hazai a légszennyezés évi több mint 14 ezer ember idő előtti halálát okozza. Ez európai összevetésben, lakosságarányosan az egyik legrosszabb helyezés. Az Európai Bizottság kimutatta: a szennyezett levegő miatt évi több mint 1500 milliárd forint veszteség éri a magyar gazdaságot, beleértve 3 millió elvesztegetett munkanapot.
Az ÁSZ elégedetten állapítja meg, hogy a kormányhivatalok rendelkeztek a légszennyezettségi zónákra vonatkozó levegőminőségi tervvel. Vagyis az ország teljes területére vonatkoznak légszennyezés-csökkentési elképzelések. Arról viszont egyetlen szót se írnak, hogy még ha ezeket végre is hajtanák, azok nem elégségesek a levegőminőség érdemi javítására – hívja fel a figyelmet a Levegő Munkacsoport.
Az ÁSZ főleg a mérőállomások adatainak alakulását veszi figyelembe. Ezek viszont nem tükrözik az embereket érő szennyezés súlyosságát. Nagyon kevés az állomás, így rengeteg településen és -részen nem mérik a súlyosan szennyezett levegőt – közli a szervezet.
Magyarországon a leginkább a lakossági szilárd tüzelés, ezen belül is a hulladékégetés felelős a szennyezésért. Az ÁSZ jelentése szerint „a kormányhivatalok hatósági és felügyeleti feladataikat megfelelően látták el”. A Levegő Munkacsoport több éves tapasztalatai, illetve egy friss közvélemény-kutatás adatai szerint ugyanakkor az illegális lakossági hulladékégetések elleni hatósági fellépések, ha egyáltalán megtörténnek, túlnyomórészt sikertelenek. Ha az ÁSZ valóban foglalkozik a témával, megállapíthatta volna, hogy a sikertelenségről főképp nem a hatósági dolgozók tehetnek. Bár az illetékes tárca, a Földművelésügyi Minisztérium korlátozott lehetőségei között igyekszik segíteni a hatóságokat, a jelentős forrás- és szakemberhiány nem tesz lehetővé alapvető változásokat - véli a szervezet.
Az ÁSZ jelentése számos intézkedést sorol fel, de azt semmivel se igazolja, hogy ezek nyomán bárhol is érdemben javult volna a levegő minősége. Ilyen például az „alacsony emissziós övezetek” kialakítása. Eddig ugyanakkor egyetlen, a Levegő Munkacsoport által is régóta szorgalmazott ilyen övezet se létesült Magyarországon.
Elismeréssel szól a jelentés arról, hogy az illetékes minisztérium a lakossági fűtéssel kapcsolatos szemléletformálási tevékenységet végez. Ezt a szervezet is rendkívül fontosnak és elismerésre méltónak ítéli. Egy másik fejezetből viszont kiszúrták, hogy erre a szükségeshez képest elenyésző összeget fordítanak. - M.I.
