Parlagon heverő luxus

Míg a brit fiatalok nehezen találnak megfizethető ingatlant, addig luxusotthonok ezrei várnak vevőre. Hiába, a Brexit elriasztotta a többségüket.

Medence, moziszoba, privát edzőterem és a Temzére néző panoráma – ehhez hasonló luxusingatlanok ezrei várják a leendő vevőket Londonban, hiába. Pedig akadnak olyan ingatlanvállalatok, amelyek bónuszként ingyen adják az egész berendezést, sőt, még grátisz autót is kínálnak.

Ez sem elég csalogató azonban. A The Guardian hasábjain megjelent elemzés szerint rekordszámú luxusingatlan hever parlagon a brit fővárosban, a gazdag tengerentúli befektetők ugyanis nem érdeklődnek a bizonytalannak számító Nagy-Britannia iránt. A napilap szerint mintegy 3 ezer újonnan épült szellemkastély vár vevőre. Csak tavaly 1900 „hiperluxus” ingatlant épült, ám több mint a felét nem sikerült eddig értékesíteni. A Molior London ingatlanpiaccal foglalkozó elemzőcég szerint egy ilyen álomotthon tipikusan három szobás, 185 nm2, és hárommillió fontba kerül. A tavaly épült, ám egyelőre vevőre váró lakások csak növelik az üresen álló otthonok számát. Összesen 14 ezer luxuslakás van a piacon.

A dúsgazdag közel-keleti és ázsiai vevők elmaradása egyrészt annak köszönhető, hogy az Egyesült Királyság búcsút intett az Európai Uniónak, s a bizonytalanság az elmúlt másfél évben mit sem csökkent: a tárgyalások rendkívül lassan haladnak. Ez nem érhette váratlanul a piaci szereplőket, hiszen 2016-ban, három hónappal a Brexit-referendum után már átfogó jelentést publikált a Savills UK ingatlanvállalat, s ebben szakértők arra figyelmeztettek, hogy a Brexitet övező bizonytalanság „brutális” hatással lesz a piacra – olvasható a Business Insider üzleti portálon. A nem túl derűlátó prognózis már akkor is úgy szólt, hogy legkorábban 2019-ben várható némi fellendülés. Sokan bíztak abban, hogy a népszavazás eredményeképpen gyengülő font majd vonzó lesz a külföldiek számára, ám – írja a Bloomberg – a roham elmaradt.

A Brexit azonban nem az egyetlen oka annak, hogy visszaesett a kereslet: a második ingatlan után fizetendő magas illeték is elriaszt sokakat, a bő kínálat pedig ugyancsak az értékesítés ellen dolgozik. Henry Pryor, a The Guardiannek nyilatkozó londoni ingatlanügynök szerint túl sok luxuslakás épült, s a többségük igen hasonló. Becslések szerint három év kellene, hogy gazdára leljen a többségük. De csak akkor, ha nem kezdődnének új építkezések. Ennek azonban épp az ellenkezője történik. Mintegy 420 toronyházat terveznek építeni a közeljövőben. „Tele leszünk üres, félkész luxus toronyházakkal. A gazdag tengerentúli befektetőket már nem érdekli London, továbbléptek” – mondta Pryor.

Akadnak azonban sokkal derűlátóbb ingatlanszakemberek, akik még bíznak abban, hogy hiába a Brexit körüli bizonytalanság, a gyengébb font egyszer csak beindítja a külföldiek vásárlási kedvét. „Imádják Londont. Azt akarják, hogy a gyerekeik itt éljenek. Beszélik a nyelvet, és ismerik az itteni jogrendszert” – mondta a CNN-nek a közel-keleti befektetőkre célozva Niccolo Barattieri di San Pietro, a Northcare luxusingatlan-fejlesztő cég ügyvezető igazgatója.

Akárhogy alakul, a britek nagy többségének problémáira mindez nem jelent megoldást: míg a nagy profit reményében nagy erőkkel épülnek a luxus szellemkastélyok, az elérhető árú – egy-két szobás, félmillió font körül mozgó – ingatlanok száma csökken. „Sokkal jobban járnánk, ha jó minőségű, de kevésbé fényűző lakásokat építenének az itt élő londoniaknak. Mi az értelme az üresen álló moziszobának és a medencének, ha senki sem úszik benne?” – kommentálta Steven Herd, a My London Home ingatlanbefektető alapítója.

Uniós munkavállalók kétségek között

Azoknak az uniós munkavállalóknak, akik az EU-ból való kilépést követő átmeneti időszakban érkeznek az Egyesült Királyságba, nem szabadna ugyanazokkal a jogokkal rendelkezniük, mint a korábban érzkezett társaiknak – mondta a háromnapos kínai látogatáson tartózkodó Theresa May helyi idő szerint kedden.

A pekingi sajtótájékoztatón elhangzott kijelentés várhatóan nem fog tetszést aratni Brüsszelben, hiszen az EU azt akarja, hogy maradjon a status quo 2020. december 20-ig. Guy Verhofstadt, az Európai Parlament Brexit-ügyi felelőse a kijelentés kapcsán leszögezte: az uniós polgárok jogai az átmeneti időszakban nem képezik alku tárgyát.