Körösi Ivett;

Brazília;szamba;Rio de Janeiro;riói karnevál;

2018-02-13 06:31:00

Szamba, a brazil ellenállás szimbóluma

A korrupcióra és a modern kori rabszolgaságra igyekeztek ráirányítani a figyelmet az idei karneválon, amely szerdán ér véget.

Első látásra talán úgy tűnhet, hogy a riói karnevál másról sem szól, csak a tánctudásról, valamint a lélegzetelállító díszletekről és kosztümökről, ám a csillogó felszín alatt évtizedek óta a politikai és társadalmi problémák is főszerepet játszanak a világhírű eseményen. „Emlékszem, néhány évvel a jobboldali katonai diktatúra után lehetett, a 80-as években, amikor a Beija-Flor tánciskola a szegénység tematikája köré építette a műsorát a karneválon. A fellépőruhákat és a díszleteket is mind újrahasznosított anyagokból gyártották. Ez óriási kritika volt a kormánynak. Akkoriban Brazíliában még az éhínségre is volt példa. A Beija-Flor végül második helyen végzett” – idézte fel lapunknak egyik legkorábbi, szambához kapcsolódó gyerekkori emlékét Debora Rubia Soares Santos. A Reciféből származó, Budapesten élő szamba- és capoiera-oktató szerint a társadalmi problémák feszegetésének az elmúlt három évtizedben komoly hagyománya lett a karneválon, azóta alakult ki, hogy nem „nem csak jobbra-balra táncikálnak” a fellépők. Santos – akit a többség capoeirás nevén, Pimentaként ismer – úgy véli, nem véletlen, hogy így alakult, hiszen a szamba „sokkal több mint egy tánc”.

„Csakúgy mint a capoeira, valamint más afro-brazil táncok és hagyományok, a szamba is sokáig tilos volt. A rendőrök gyakran rajtaütöttek a szambaházakon. Ez a tánc mindig is az ellenállást szimbolizálta. Rendkívül nehéz volt az afrikai kultúra megőrzése” – magyarázta a Népszavának Pimenta, aki hozzátette: a női emancipáció szempontjából is különleges szerepe van a szambának a brazil társadalomban. „Ez volt az első tánc, amelyet a nők végre egyedül is tudtak táncolni. Mivel nem függtek a férfiaktól, a nőiség és az erő szimbóluma lett” – tette hozzá.

Nem újdonság tehát, hogy a legnagyobb szambaiskolák idén is úgy döntöttek, műsorukkal ráirányítják a figyelmet a Brazília előtt álló kihívásokra. „Istenem, istenem, valóban vége a rabszolgaságnak?” – ez volt a címe a Paraiso do Tuiuti szambaiskola műsorának, amely nem csupán a múlt árnyait elevenítette fel. Brazíliában számolták fel utoljára a rabszolgaságot a világon, ám a szambaiskola előadása rámutatott, hogy hiába tiltja a törvény, napjainkban is sokakat zsákmányolnak ki, mivel a munkások egyre kevésbé tudják érvényesíteni a jogaikat.

A 207 milliós latin-amerikai országban az idei év legfontosabb történése kétségkívül az elnökválasztás lesz, a küzdelmet azonban máris beárnyékolja, hogy a jelenlegi esélyes, Luiz Inácio Lula da Silva valószínűleg nem tud indulni az októberi voksoláson. Az egykori elnököt – az ország valaha volt legnépszerűbb államfőjét – ugyanis korrupció miatt 12 év börtönbüntetésre ítélték. A korrupció egyébként is komoly probléma az országban, több tucat vezető politikus ellen folyik eljárás különböző illegális pénzügyi machinációk miatt. Ebből inspirálódott a korábban említett Beija-Flor szambaiskola – számolt be róla a BBC –, amely eddig 13 alkalommal végzett az első helyen a karneválon: idén az egyik fő díszletük egy óriási patkány volt, amely a „mocskos politikát” szimbolizálta. E mellett megjelenítették a korrupciós botrányban érintett Petrobras állami olajvállalat székházát is. A műanyagból készült makett azonban nem hasonlított az eredeti, modern épületre: a Beija-Flor düledező kunyhók együtteseként alkotta újra a székházat. A szambaiskola művészeti vezetője elmondta: azt akarták megmutatni, hogy a korrupció miként növeli a szegénységet a favellákban. Marcelo Misailidis szerint azonban nem elég ujjal mutogatni az elitre, az embereknek is magukba kell nézniük: „mégis ki választja meg a politikusokat?” – tette fel a kérdést.