Megrendelés van, szakember nincs az építőiparban

Tavaly az építőipari termelés 29,6 százalékkal haladta meg 2016. évi alacsony bázist, amikor az ágazat éppen 18,8 százalékkal visszaesett az előző évihez képest. Az épületek építése 27, az egyéb építményeké 34,8 százalékkal emelkedett 2017-ben, míg az előző évben ezeknél 3,7, illetve 33 százalékos volt a visszaesés.

A 2017. decemberében megkötött új szerződések volumene az előző évihez képest 124,7 százalékkal emelkedett, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 4, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 170,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Az ágazat akár 0,9 százalékponttal is hozzájárulhatott a GDP növekedéséhez - mondta hétfőn Varga Mihály gazdasági miniszter a KSH adatainak ismeretében. Szerinte a növekedést a kormány lakáspiacot támogató intézkedései: az otthonteremtési program és a lakásáfa csökkentése is nagymértékben segítette.

Az elemzők már korántsem osztják a szaktárca vezetőjének derűlátását. Mester Nándor, az Otthontérkép csoport vezető elemzője a rendelésállomány jelentős, mintegy 30-35 százalékos visszaesésére számít az év második felétől, amiatt, hogy az új lakásokra érvényes kedvezményes 5 százalékos áfakulcs 2020-tól ismét visszaáll 27 százalékra. A kisebb építőipari cégeket a feketemunka felé tolja, illetve sok cég csődbe mehet.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta, hogy a nagy kereslet hatására a fejlesztők jelentős építőipari kapacitást építettek ki az elmúlt években. A foglalkoztatottak száma tízéves rekordot ért el, a tavalyi harmadik negyedévben meghaladta a 300 ezret. Az ágazatban továbbra is jelentős gondot jelent a munkaerőhiány.

A munkaerőhiányt 2018-ban a technológiai fejlesztésekkel, a vállalatirányítási eszközök korszerűsítésével, a saját géppark, munkatársak foglalkoztatására törekvéssel lehet enyhíteni - nyilatkozta a Népszavának Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke. Ez javíthatja a hatékonyságot, de a szemléletváltás nem megy egyik évről a másikra. Ezért átmenetileg szükség van pótlólagos munkaerőre. A 35 ezer új belépő jelentős része nem szakmabeli, be kell tanítani őket, ami idő és költségigényes. A szerbiai, ukrajnai vendégmunkások nem oldják meg az építőipar gondjait, legföljebb lokálisan enyhítenek a munkaerőhiányon.