GDP;növekedés;

2018-02-15 06:20:00

Növekedés kérdőjelekkel

A múlt évben elért 4 százalékos bővülés tartásával 20 év alatt utolérnénk az Uniót - ha közben nem növekednének.

Az elmúlt év utolsó negyedében 4,4 százalékkal nőtt a GDP, így a tavalyi év egészében 4 százalékos volt a bővülés mértéke - tette közzé első becslését szerdán a Központi Statisztikai Hivatal. (A részletes számokat is tartalmazó második becslés március 6-án jelenik meg.)

A tempó valóban figyelemre méltó - mondta lapunk érdeklődésére Németh Dávid. A K&H Bank vezető elemzője azonban emlékeztetett arra, hogy a régióban ennél sokkal gyorsabb fejlődésre is akad példa. Bár a többi ország pontos adatai még másutt sem állnak rendelkezésre, de Csehországból a GDP 5 százalék körüli, Romániában pedig 7 százalékot elérő bővülésről számoltak be a statisztikusok. Magyarország hozzávetőleg azonos esztendőt zárhatott, mint Lengyelország, Szlovákia kis mértékben elmaradt ettől. Az euróövezetben a GDP 2,6 százalékkal nőtt, ami elmarad ugyan a magyarországitól, azonban az egy évvel korábbi teljesítményhez képest kétségtelenül gyorsulásról beszélhetünk - mondta Németh Dávid, aki ehhez hozzáfűzte: hogyha, mint várható 2019-2020-ban legjobb esetben 3 százalékkal tudunk növekedni, akkor 20 esztendőre lenne szükség ahhoz, hogy az euró-övezet szintjét elérjük.

Az utolsó negyedévben egyfelől a szolgáltatásoké és az építőiparé volt a főszerep, ezek húzták a leginkább a gazdaságot. Másrészt a belső fogyasztás járult hozzá a növekedéshez – tette hozzá a szakember. Azt azonban, hogy mely ágazatok mennyit tettek hozzá a bővüléshez, majd csak a március elején megjelenő részletesebb adatokból derül ki.

Az azonban közismert, hogy az agrárgazdaság 2017-ben rossz évet zárt. Ennek kapcsán Suppan Gergely, a Takarékbank szenior elemzője megjegyezte, hogy amennyiben az időjárási tényezők által befolyásolt mezőgazdaság tavalyi visszaesését nem vennénk figyelembe, akkor a 2017-es növekedés elérhette volna a 4,5 százalékot, az utolsó negyedévben pedig megközelíthette volna az 5 százalékot is.

A magyar gazdaság növekedése stabil, fenntartható valamint széles alapokon nyugszik - így értékelt a tavalyi adatokat Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszternek a fenntarthatóságról kialakított véleménye meglepte az elemzőket, hiszen nyilvánvaló, hogy az uniós támogatások adtak lendületet a magyar gazdaságnak. A szakértők szerint 2017 csúcsév volt nemcsak nálunk, de Nyugat-Európában is, és ezt a kiemelkedő teljesítményt nehéz lesz megismételni. A brüsszeli pénzek nélkül a magyar gazdaság csak 2,5 százalékos növekedésre lenne képes, vagyis fenntartható fejlődésről aligha beszélhetünk. A miniszter ennek ellenére 4,3 százalékos növekedési ütemet vár az idei évben.