Nekimegy az Európa Tanács a "Stop, Soros!"-nak

A törvénycsomag nem egyeztethető össze a nemzetközi emberi jogi normákkal – állítja Nils Muižnieks, a strasbourgi testület emberi jogi főbiztosa.

Az Európa Tanács magas rangú tisztségviselője felszólítja Magyarországot, hogy tartózkodjon a külföldről támogatott nem kormányzati szervezetek – köztük a migráció területén tevékenykedők – megbüntetésétől, megbélyegzésétől és hátrányos helyzetbe hozásától. Egyben felhívja a magyar hatóságokat, hogy teremtsenek támogató környezetet az emberi jogvédők munkájának az elősegítéséhez.

"Nagyon aggódom a magyar kormány által bejelentett Stop, Soros! nevet viselő törvénycsomag miatt. Ha a parlament jóváhagyja az intézkedéseket, azok további önkényes korlátozásokat vezetnek be az emberi jogokkal és jogvédelemmel foglalkozó NGO-k nélkülözhetetlen tevékenységével szemben” – szögezi le Muižnieks, hozzátéve, hogy az általa megvizsgált eredeti jogszabály-tervezetek időközben tovább szigorodtak.

Nyilatkozatában a főbiztos felidézi, hogy 2017 májusában a magyar parlamentnek küldött levelében már kifejezte aggodalmait a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló akkori törvényjavaslattal kapcsolatban. "Sajnálom, hogy a magyar kormány ahelyett, hogy az emberi jogokkal kapcsolatos problémákat orvosolná, arra készül, hogy fokozza a külföldi finanszírozású nem kormányzati szervezetek, különösen a migrációs kérdésekkel foglalkozók, megbélyegzését és korlátozását” – olvasható a főbiztos nyilatkozatában.

Muižnieks különösen aggasztónak nevezi az új törvénycsomagban javasolt intézkedéseket, mert azok nagy valószínűséggel olyan szervezeteket és magánszemélyeket fognak érinteni, akik a bevándorlók, a menedékkérők és a menekültek emberi jogait védelmezik. Márpedig az ilyen tevékenység teljesen törvényes egy demokratikus társadalomban – állítja. Szerinte alátámasztják az aggodalmakat, hogy a jogszabályok összhangban vannak a Soros György által támogatott, és fontos szakmai munkát végző szervezeteket célba vevő jogi lépésekkel és megbélyegző kormányzati megnyilvánulásokkal.

"Végezetül, riasztónak tartom az erősödő magyar kormányzati retorikát, amely úgy állítja be a nem kormányzati szervezeteket és a bevándorlókat, mint akik veszélyt jelentenek a nemzetbiztonságra. Ez a retorika félelmet ébreszt a lakosságban, növeli a külföldiekkel szembeni türelmetlenséget és a civil szervezetek felé irányuló bizalmatlanságot” – állítja közleményében az ET emberi jogi főbiztosa. Hozzáteszi: "A javasolt törvénycsomag olyan adminisztratív és pénzügyi terheket jelent, amelyek az egyesülési szabadság korlátozását jelentik, és amelyek nem tekinthetők szükségesnek egy demokratikus társadalomban. Ezért ellentétesek a nemzetközi emberi jogi normákkal. A csomag egésze megbélyegző, és dermesztő hatást gyakorol a nem kormányzati szervezetekre, azok adományozóira és a velük vagy nekik dolgozó magánszemélyekre.”

Rátenyereltek a vészcsengőre

Durvaságukkal tűnnek ki a magyar kormány lépései – mondta lapunknak adott interjújában Nils Muižnieks, a strasbourgi testület emberi jogi főbiztosa.

- Ön már többször kifejezte aggodalmát a magyar kormány intézkedései miatt. Aztán nem történt semmi. Milyen eszközei vannak az Európa Tanácsnak a nemzetközi jog kikényszerítésére?

- Az én feladatom, hogy segítsek a kormányoknak és megnyomjam a vészcsengőt, ha bajt látok. Remélem, hogy a megnyilatkozásaim jogi és politikai támogatást jelentenek azoknak, akik változásokat akarnak Magyarországon. Másrészt ráirányítják a nemzetközi szervezetek figyelmét bizonyos jelenségekre. Eszközeim a szavak és a párbeszéd.

- Párbeszédet folytat a magyar kormánnyal is?

- Igyekszem fenntartani a párbeszédet a magyar és más kormányokkal. Olykor nehézségekbe ütközöm. Például ha úgy vezetnek be intézkedéseket, hogy nem konzultálnak a nemzetközi partnerekkel. Lehangoló, amikor a figyelmeztetéseket és a tanácsokat nem veszik figyelembe. De nem adjuk fel.

- A civil szféra elleni támadás magyar vagy európai jelenség?

- A magyarországi lépések rendkívüli durvaságukkal tűnnek ki. Nem nagyon láttam olyat, hogy a védelmet kereső embereken segíteni próbáló NGO-kat a törvényhozás szintjén bélyegzik meg. Talán csak Oroszországban és Azerbajdzsánban. De nem hiszem, hogy Magyarországnak kellemes a társaságuk.

- Az Európai Bizottság szerint Magyarországon a demokrácia nincs veszélyben. Egyetért?

- Magyarország az egyik olyan ET tagállam, amelyikben mandátumom hat éve alatt a demokratikus normáktól való eltávolodást tapasztaltam. De nem ismerek még egy európai államot, ahol az idegengyűlöletet kormányzati kampányok szítják. Ugyanez vonatkozik arra a szenvedélyre is, ahogyan Soros Györgyöt minden lehetséges rosszal összefüggésbe hozzák. Ezek nagyon, nagyon aggasztó fejlemények.

- Éppenséggel önt is összefüggésbe hozták Sorossal!

- Mindenki ismerte a szakmai életrajzomat, amikor megválasztottak emberi jogi főbiztosnak. Ebben a tisztségben független vagyok, senkitől nem kapok instrukciókat, sem pénzügyi támogatást.

Tovább szigorították

Az Európai Unió azután adja ki nyilatkozatát a „Stop Soros”-ként ismertté vált három törvényből álló javaslatcsomagról, hogy a kormány kedden benyújtotta azt a parlamentnek. A januárban Pintér Sándor belügyminiszter által ismertetett tervekhez képest az az egyik legfőbb változás, hogy már nem csak az „illegális migrációt” szervező szervezetekre vonatkozik, hanem minden olyan egyesületre, amely valamilyen módon támogatja a bevándorlást. Ennek megfelelően nem csak a kormány célkeresztjében lévő Amnesty Internationalt vagy Helsinki Bizottságot érintené a javaslat, hanem például a határ menti munkában résztvevő Vöröskeresztet is. A javaslat szerint a migrációt támogató tevékenységek jövőben engedélykötelessé válnak, az engedélyt pedig a belügyminiszter adhatja meg. Ha egy migrációt támogató szervezet engedély nélkül dolgozik, akkor a szervezet bírságot kaphat, adószáma felfüggeszthető, az ügyész pedig kezdeményezheti a bíróságnál az egyesület vagy az alapítvány megszüntetését.

A törvénycsomag második javaslata a 25 százalékos bevándorlási finanszírozási illetékről szól, amelyet az előterjesztés szerint a migrációt támogató szervezeteknek kell fizetniük, közvetlenül vagy közvetve a külföldről származó pénzbeli vagy vagyoni jellegű juttatásaik után.

A "Stop Soros" harmadik eleme az idegenrendészeti távoltartásról szóló javaslat, amely lehetőséget ad a belügyminiszternek arra, hogy az ország határvonalának 8 kilométeres sávjától hat hónapig távol tartsa azokat, akiknek "Magyarországon vagy Magyarország meghatározott területén történő tartózkodása vagy tevékenysége Magyarország nemzetbiztonsági érdekeivel ellentétes vagy a közérdeket veszélyezteti".

A "Stop Soros" szerepel a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt visegrádi kihelyezett frakcióülésének napirendjén is. Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője szerdán azt mondta, a frakciók nagy valószínűséggel a törvénycsomag támogatásáról döntenek majd. A tervezet vitája jövő héten, az Országgyűlés kétnapos ülésén kezdődik. - L. T.