Rónay Tamás;
Németország;menekültek;Angela Merkel;
2018-03-22 06:31:00
Bár a német nagykoalíciós szerződés mintegy hetven százaléka a szociáldemokraták programját tükrözi, a belső nyomásra Angela Merkelnek szakítania kell korábbi menekültpolitikájával, hiszen számára is jó tanulság volt a 2015-ben, éppen a magyar kormány által előidézett migránsválság, amikor humanitárius okokból bevándorlók százezrei előtt nyitotta meg a határt, s összesen mintegy kétmillióan érkeztek az ország területére. Ekkor zuhanni kezdett a kancellár népszerűsége. A mélypontot 2016 elején érte el. Ekkor egyetlen hónap alatt esett 12 százalékot közkedveltségi mutatója, amely 46 százalékra süllyedt.
Az a veszély nem fenyeget, hogy hasonló helyzetbe kerüljön, mint akkor, hiszen a Törökországgal megkötött menekültügyi megállapodásnak, valamint a balkáni útvonal lezárásának köszönhetően jóval kevesebb menekült lép az EU területére. Ugyanakkor Merkel semmiképpen sem akar támadási felületet adni a jobboldali radikális Alternatíva (AfD) számára már csak amiatt sem, mert fel kell építenie utódjelöltje, Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU főtitkárának imázsát, akit szívesen látna maga után a kancellári székben.
A menekültkérdésben némi jobbra tolódás figyelhető meg a kancellár politikáját illetően. Azt közölte ugyanis, helyesnek tartja belügyminisztere, Horst Seehofer hétvégi felvetését. A Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke kiállt a határellenőrzés mellett, mindaddig, amíg nem védik kellőképpen az Európai Unió külső határait. Steffen Seibert kormányszóvivő azt közölte, Angela Merkel teljesíti Seehofer követelését, s támogatja a határellenőrzés meghosszabbítását. Két és fél éve még úgy vélte, teljesen értelmetlen egy ilyen lépés, „nem zárhatjuk le a határokat” – szögezte le azt közölvén, ha kerítést építenek, akkor a menekültek más útvonalakat keresnek. (Ez így is lett, hiszen tavaly jóval többen próbáltak a Földközi-tengeren át az EU területére jutni, mint korábban.)
A belügyminiszter és a kancellár kijelentése nagy visszhangot keltett a rendőrség körében. Jörg Radek, a német rendőrszakszervezet vezetőhelyettese élesen bírálta a felvetést. Mint a bajor rádiónak elmondta, a teljes határellenőrzés visszaállítása egyrészt jogilag sem lehetséges, másrészt a személyi állományuk sem lenne alkalmas erre.
Jelenleg a német rendőrség az osztrák határra koncentrál. Három autópályán ellenőrzik a gépkocsikat, valamint azután is lehet számítani ellenőrzésre, hogy az illető már német területre hajtott. Radek szerint a „határellenőrzés visszaállítása" kifejezés azért félrevezető, mert Németország az összesen 3800 kilométer hosszúságú határszakaszából csak 840-et ellenőriz szünet nélkül. Ám ez is nagy terheket ró a bajor rendőrségre, hiszen más tartományokból 300 további rendfenntartó segítségét kell kérniük. Ez azonban nehéz helyzetbe hozza például az észak-rajna-vesztfáliai rendőrséget, amelynél komoly hiány merült fel az állományban, pedig a tartomány Hollandiával és Belgiummal határos és mintegy 500 kilométeres határszakasszal rendelkezik.
A német belügyminisztérium közlése szerint 2017-ben az osztrák határszakasznál 16 ezer személyt kapcsoltak le, közülük 7000-et toloncoltak ki. Tavaly Németországban negyedmillió menedékkérelmet állítottak ki, az érintettek nagy része korábban illegálisan jutott az ország területére.