Európai Unió;Jean-Claude Juncker;Törökország;Recep Tayyip Erdogan;

2018-03-28 07:33:00

EU–török csúcskudarc

Nem közeledtek az álláspontok a legfőbb vitás kérdésekben Recep Tayyip Erdogan török államfő és az európai uniós vezetők hétfő esti várnai találkozóján, így bizonytalan, hogy milyenek az elvben még uniós tagjelölt Ankara európai kilátásai.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a megbeszélésen arról biztosította Erdogant, hogy továbbra is ellenezné a török EU-csatlakozási tárgyalások megszakítását. Hozzátette azonban: ahhoz, hogy eredményt érjenek el, Törökországnak javítania kellene Görögországhoz és Ciprushoz fűződő viszonyán. Törökország továbbra is megszállva tartja Észak-Ciprust.

Erdogan szerint Ankara célja változatlanul a teljes jogú EU-tagság, de Törökország addig is mindenekelőtt vízumkönnyítéseket és a vámunió kiterjesztését várja az EU-tól.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke viszont a megbeszélés utáni sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: az unió továbbra is aggódik a jogállamiság törökországi helyzete miatt. Bírálta, hogy EU-állapolgárokat börtönöznek be Törökországban, valamint hogy Ankara blokád alá vonta a ciprusi partok mentén végzett fölgázfúrásokat. Uniós részről kritizálták a szíriai török katonai offenzívát is. Juncker szerint Törökország az ilyen műveletekkel áthágja a nemzetközi jog által megszabott határokat.

A török államfő viszont azt állította, hogy országa demokratikus jogállam, ahol tiszteletben tartják az alapvető emberi és szabadságjogokat. Erdogan súlyos hibának tataná, ha Európa, amely azt mondja magáról, hogy globális tényező kíván lenni, kizárná bővítési politikájából Törökországot. A török elnök állítása szerint Törökország és az EU régóta stratégiai partnere egymásnak. Juncker viszont úgy fogalmazott, hogy az EU igazi stratégiai partnert szeretne látni Ankarában.

Az egyetlen érdemi pozitívuma az volt a várnai megbeszélésnek, hogy az unió részéről megerősítették: ígéretüknek megfelelően további három milliárd eurót fognak folyósítani Törökország számára az ott tartózkodó szíriai menekültek ellátási költségeinek a fedezésére, ami azt a célt szolgálja, hogy az EU-t megóvják az újabb menekülthullámtól.