Kétharmados sajtóvész - Veszélyben a Magyar Nemzet

Publikálás dátuma
2018.04.10 23:42
Fotók: Tóth Gergő
Fotó: /
Simicska Lajos nem tudja tovább finanszírozni teljes médiabirodalmát, a Magyar Nemzet, a Heti Válasz és a Lánchíd Rádió az LMP-s Ungár Péterhez kerülhet. A Hír TV csökkentett üzemmódban folytatja.

Legyalulta a szabad médiát a Fidesz

Iszonyú revansot vett a valaha "kiegyensúlyozatlan médiaviszonyokról" panaszkodó Fidesz: a közmédiát és a vidéki sajtót teljesen, az országos médiumok jó részét elfoglalta és Orbánt feltétlenül támogató politikai propagandaeszközzé alakította, vagy bezáratta.

Közmédia

A kétharmados hatalom 2010 után nekilátott, hogy teljesen "fideszesítse" az adófizetők tízmilliárdjaiból fenntartott közmédiát. 2011 után több hullámban több száz újságírót bocsájtottak el az állami rádióból, televízióból, távirati irodától. Ezután ezek az orgánumok fő-fő Fidesz szócsővé vált, ellenzéki képviselőket alig szerepeltetnek, ha igen, akkor is negatív összefüggésben, ugyanakkor korlátlan teret adnak a kormány, illetve a vezető kormánypárt kampányainak.

TV2

2016 elején vette meg nagyrészt állami hitelekből a korábban kaszinókoncessziókkal is támogatott Andy Vajna kormánybiztos a német ProSieben-től a TV2-t. Bár Vajna hiteles, családoknak szóló tévét ígért, a TV2 híradója, a "Tények" a kormánypárti revolver és fake-news média része lett, rendszeresen közöl az ellenzékről durva lejárató riportokat.

Napi Gazdaság

A gazdasági napilapot 2013 nyarán vette meg a Fidesz agytrösztjének tudott Századvég az akkor még Fidesz-közeli (ám idővel ellenségnek nyilvánított) Spéder Zoltán érdekeltségétől. Végül 2015-ben a név is megszűnt, a Napi Gazdaság helyett Magyar Időkké keresztelték az új orgánumot.

Népszabadság bezárása

2016 októberében, a Mediaworks tulajdonosa, Heinrich Pecina "üzleti okokra" hivatkozva bezáratta az országosan legnagyobb, ugyanakkor a kormánnyal szemben kritikus Népszabadságot. A lapcsalád később Mészáros Lőrinc kezére jutott.

Figyelő

Az oknyomozó írásairól ismert, patinás közéleti-gazdasági hetilap felett 2016 végén borult be az ég, amikor a csődbe ment kiadóvállalat - egyes hírek szerint baráti áron - Schmidt Mária volt Orbán-főtanácsadó, a Terror Háza igazgatója kezébe került. Azóta a hetilap is besorolt az állami hirdetésekkel teletömött, kormánnyal szemben kritikátlan orgánumok közé.

Origo.hu

A korábbi legnagyobb hírportál Origo-nál a lavinát a Magyar Telekomhoz tartozó cégvezetés indította el, amikor elbocsátotta a mások mellett Lázár Jánosról is előnytelen cikkeket közlő szerkesztőt. A hírportál végül 2017 nyarán a jegybankelnök Matolcsy György fiához, Matolcsy Ádámhoz került és mára a Habony Árpád által alapított propagandamédiával kéz a kézben üzemel.

Megyei laphálózat

2017 végére a teljes vidéki nyomtatott sajtópiacot Orbán-kegyencek vásárolták fel. Az osztrák spekuláns Heinrich Pecina cége, a Mediaworks előbb bekebelezte a vidéki laphálózat zömét adó Pannon Lapok Társaságát, majd a Mediaworks Orbán gazdasági mindenese, Mészáros Lőrinc kezére került. Andy Vajna közben megszerezte a Kisalföldet és a Délmagyarországot, míg Pecinához közel álló cégé lett a Kelet-Magyarországot lefedő Russmedia. - Batka Zoltán

Szerző
2018.04.10 23:42

„Megpróbálnak végképp kiéheztetni” – útban van a Politikatörténeti Intézet

Publikálás dátuma
2018.07.21 18:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Földes György igazgató szerint a hatalom régóta hadjáratot folytat a baloldali műhely ellen.
„Tudományos intézetként, egyedülálló levéltárként és könyvtárként, baloldali szellemi műhelyként működünk. A kormány régóta hadjáratot folytat ellenünk” – nyilatkozta lapunknak Földes György, a Politikatörténeti Intézet (PTI) ügyvezető igazgatója. „Most éppen bűnbaknak akarnak megtenni. Pedig a legkevésbé sem a mi hibánk, hogy a Kúria egyelőre nem tud beköltözni abba az épületbe, amelynek egy részét évtizedek óta jogszerűen használjuk” – tette hozzá. A Kossuth tér és az Alkotmány utca találkozásánál, az Országházzal szemben álló hajdani Igazságügyi Palotáról van szó, amely az 1970-es évektől egészen a közelmúltig a Néprajzi Múzeumnak is otthont adott. Az egykori Párttörténeti Intézet jogutódjaként a PTI egy 1990-es megállapodás révén kapta meg további használatra az épületrészt. A megváltozott jogszabályokhoz igazodva 1996-ban új szerződést írtak alá. A máig érvényben lévő szerződés szerint a PTI térítésmentesen használhatja az ingatlant. Földes György tájékoztatása szerint az épületrész három szintje több mint 5000 négyzetmétert tesz ki. A kormány a legfelsőbb bírósági fórumnak, a Kúriának szánja az épületet. A Néprajzi Múzeumot a Liget Projekt keretében a Városligetbe telepítik, a PTI helyzete azonban évek óta rendezetlen. A kormánypárti Magyar Idők a minap azt írta, hogy az intézetnek „év végéig el kellene hagynia” az ingatlant, a Kúria különben Esztergomban kaphat új székhelyet.
„A kezdetektől, 2012 óta azt mondjuk, hogy megfelelő ellentételezés esetén, jogaink és az érdekeink tiszteletben tartása mellett hajlandók vagyunk elköltözni” – hangsúlyozta Földes György. A megfelelő ellentételezés anyagiakat és/vagy ingatlant jelent. A vitából bírósági per lett. A megegyezés érdekében a PTI tavaly hozzájárult ahhoz, hogy felfüggesszék az eljárást, amit aztán a kormány, pontosabban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezdeményezésére mégis folytattak. A Fővárosi Ítélőtábla néhány hete jogerős döntésében megerősítette, hogy az intézet jogszerűen használja az épületrészt – közölte Földes. A Magyar Idők cikke szerint különleges felülvizsgálati eljárásban a Kúria elé kerülhet az ügy, tehát ahhoz a fórumhoz, amely így saját székházának sorsáról hoz döntést. Felvetésünket, hogy a kormány netán a „baráti sajtó” közreműködésével akar nyomást gyakorolni a Kúriára, Földes György nem szerette volna kommentálni. Azt a beállítást azonban, hogy a PTI „bárminek is az akadálya lenne”, mindenképpen hamisnak tartja. Az intézet régóta nem kap költségvetési támogatást, és más forrásokból is kevés bevétel érkezik. A munkatársak száma a minimálisra csökkent. „Egyértelmű, hogy a kormány megpróbál végképp kiéheztetni minket” – jelentette ki Földes György. A használati jog értékét illetően a PTI ügyvezető igazgatója nem akart találgatásokba bocsátkozni. Bár tudomása szerint a kormány készített értékbecslést, ennek tartalmát ő nem ismeri. A megnyugtató az lenne – jegyezte meg –, ha az értékbecslést független szakértők végeznék el. Földes György szerint az egészen biztos, hogy az ellentételezésként megállapított összeg, vagy a csereingatlan értéke a töredéke lesz annak a sok tízmilliárdos kiadásnak, amit a kormány a Néprajzi Múzeum áthelyezésére, a Kúria költöztetésére, az Alkotmány utcai épület felújítására fordít.
2018.07.21 18:00
Frissítve: 2018.07.21 18:46

Jótékony célra fordítják a béremelést – több mint 3 millió forintot oszt szét minden hónapban az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.21 13:11

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A párt elnöke egyértelművé tette, hogy a döntés alól senki nem vonhatja ki magát.
Javában készülnek az MSZP július 30-ai elnökségi ülésére benyújtandó határozatok. Lapunk úgy tudja, a legfontosabb ezek közül az, miszerint az MSZP vezérkara eldönti, milyen célokra, és milyen ütemezéssel fordítja jótékony célra a képviselői fizetésemelésből származó többletet – ami körülbelül 200 ezer forintot jelent honatyánként. Mivel az MSZP-Párbeszéd húsz mandátumot szerzett az áprilisi választáson, és ebből tizenhat erősíti a szocialista frakciót – megközelítőleg bruttó 3 millió 200 ezer forintról van szó. Információink szerint nem lesz automatikus elosztási mechanizmus, havonta összeül majd az elnökség, és eldönti, hogy az adott hónapban mire fordítja az említett summát: legyen szó rászoruló gyerekek támogatásáról, hajléktalanok segítéséről, független médiumok felkarolásáról vagy éppen szegény sorsú gyerekeknek adandó ösztöndíjakról. A párt elnöke teljesen egyértelművé tette, hogy a kötelező felajánlás alól senki nem vonhatja ki magát.  Mint megírtuk, a július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteria-elemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. Az ellenzék az ügyben nem volt könnyű helyzetben, ugyanis a Fidesz annak érdekében, hogy a Tisztelt Ház elé vihesse a fizetésemelésről szóló törvényt, gyakorlatilag megzsarolta a többi pártot (olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről).

Az MSZP összes tisztviselője (legyen szó pártpolitikusról, parlamenti vagy önkormányzati képviselőről) jelenleg is kiveszi a részét a közösségi finanszírozásból, ugyanis alapszabály szerint a párt révén kapott jövedelem 10 százalékát köteles befizetni a pártkasszába,

2018.07.21 13:11
Frissítve: 2018.07.21 13:45