Parlament;képviselő;nemzetiség;Ritter Imre;

2018-04-20 07:08:00

„Nem a Fideszt, hanem a németeket képviselem”

Sosem okozott nehézséget, hogy pártoktól független döntéseket hozzak – mondja Ritter Imre. A rendszerváltás óta ő az első parlamenti képviselő, aki nemzetiségi jelöltként, saját jogon szerzett mandátumot.

- Azok, akik nemzetiségi listára szavaztak, nem szavazhattak pártlistára. A német kisebbségre adott több mint 26 ezer voks elvesztése ön szerint a kormánynak vagy az ellenzéknek fájt jobban?

- Nem fájt senkinek. A német közösségben is vannak jobb- és baloldaliak, ahogyan apolitikusak, vagy éppen bizonytalanok, akik nem tudják eldönteni, melyik pártot támogassák. A magyarországi németség mindig félre tudta tenni a politikai nézetkülönbségeket, a német identitás fontosabb volt, mint a politikai elhivatottság. Biztos vagyok abban, hogy nem befolyásoltuk a választás végeredményét. Ráadásul: ha nem lett volna nemzetiségi lista, a németek egy része valószínűleg el se megy szavazni.

- Az előző ciklusban szavazati jog nélküli nemzetiségi szószólóként dolgozott a törvényhozásban. Mennyiben változnak a munkakörülményei?

- Eddig volt egy kis irodám és néhány munkatársam. Bevallom őszintén, eszembe se jutott, hogy rákérdezzek, mi változik. Időm se nagyon volt rá.

- Milyen politikai szerepre készül?

- Elsősorban a magyarországi németséget képviselem, de – mivel nekem bővültek a lehetőségeim – a többi tizenkét nemzetiség ügyeiben is szívesen eljárok, ha erre igényt tartanak. Nem kívánok a nemzetiségi érdekektől független politikai szerepet betölteni.

- Eljátszott már a gondolattal, mit tesz, ha az ön szavazatán múlik egy kétharmados törvény elfogadása?

- A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata tavaly áprilisban döntött arról, hogy saját képviselőt küld a parlamentbe. Ha egy előterjesztésnek van nemzetiségi vonatkozása, akkor a nemzetiségi érdekeket tartom szem előtt, ha nincs, akkor a mindenkori kormánnyal együtt szavazok. Hangsúlyozom: lelkiismereti vagy egyéb okok miatt ettől a fő szabálytól el lehet térni. Fenntartom a jogot, hogy ne szavazzam meg a kormány minden javaslatát.

- Nemsokára jön az első nagy próbatétel, a Fidesz beterjeszti a civil jogvédő szervezeteket üldöző úgynevezett Stop Soros törvénycsomagot.

- Részleteiben és érdemben még nem foglalkoztam a kérdéssel, az országos önkormányzattal sem alakítottunk ki közös álláspontot.

- Egyeztetni fog?

- Természetesen. Az egyéni felelősségemet sem akarom megkerülni. Adódhatnak olyan helyzetek, amikor nem lesz módom előre kikérni az országos önkormányzat elnökének vagy elnökségének véleményét, de amikor csak lehet, így fogok eljárni. Szószólóként is azt vallottam, hogy az országos német önkormányzat kinyújtott keze vagyok: a jobb vagy a bal keze, kinek melyik tetszik.

- A német közösségben önt jobboldali keresztény emberként tartják számon.

- Az is vagyok.

- 2010-ben a Fidesz színeiben polgármesterjelöltként indult Budaörsön.

- Ez is tény.

- Akkor hogyan higgyük el, hogy a parlamentben nem a Fideszt támogatja majd?

- Tősgyökeres budaörsi német nemzetiségi családból származom. 2002-ben is elindultam a polgármesterségért, függetlenként. 2010-ben valóban a Fidesz jelöltje voltam, de akkor sem a politika ambíció vezérelt, hanem a német ügyek képviselete. Miután nem én nyertem, teljesen kivonultam a pártpolitikából. A német választási névjegyzékbe történő regisztráció lezárásakor formálisan is felfüggesztettem tagságomat a Fideszben. A német kisebbségi önkormányzatok munkájában a kezdetektől részt veszek, tizenhat évig az országos elnökségnek is tagja voltam. Számomra sosem okozott problémát, hogy pártoktól független döntéseket hozzak. Mindenkivel igyekeztem szakmailag és emberileg is korrekt kapcsolatot kialakítani. Annak az állításnak, hogy a német nemzetiségi mandátum révén a Fidesznek eggyel több képviselője van a parlamentben, semmilyen alapja nincs. Nem a Fidesz, hanem a német nemzetiség képviselője vagyok.

- Jól hangzik.

- Akkor mondok konkrétumot is. Az elmúlt négy évben szószólóként először mindig az ellenzéki frakciókat kerestem meg, velük állapodtam meg, és csak utána mentem a kormányfrakcióhoz. Pedig kezdetben a Fidesznek még kétharmada volt a parlamentben. Így sikerült elérni, hogy később, amikor a Fidesz elvesztette a kétharmadot, az ellenzék is teljes egyetértésben megszavazott olyan, számunkra nagy jelentőséggel bíró javaslatokat – a nemzetiségi vagy a köznevelési törvény módosítását –, amelyek kétharmados többséget igényeltek. Nemrég egy szarvasi rendezvényen jártam, a német nemzetiségi pedagógusképzés volt a téma. Ahhoz, hogy az általunk kívánatosnak tartott változások bekövetkezzenek, nagyjából huszonöt évre van szükség. Ami hat-hét parlamenti ciklust jelent. Érdekünk, hogy bármelyik párt is lesz kormányon, támogassa a német identitás erősítését.

- Orbán Viktornak meglehetősen rossz a viszonya Angela Merkel német kancellárral. Nem tart attól, hogy német identitása konfliktusba kerül a Fidesz külpolitikájával?

- Nekünk, magyarországi németeknek pont az a szerepünk, hogy a józan ész és a racionalitás mentén csökkentsük a politikai ellentéteket. Nyitott és összetartó társadalmat szeretnénk, ahol a másikat elfogadó emberek élnek. Magyarországon több mint négyszáz helyi német nemzetiségi önkormányzat, közel ezer német egyesület és több mint hatszáz német oktatási, kulturális intézmény létezik. Több száz németországi településsel van partnervárosi együttműködés, százezrekkel ápolunk rokoni, baráti kapcsolatot. És lehetnek bármilyen politikai konfliktusok, az intézményi vagy személyi kapcsolatok legalább kilencven százalékban jól működnek. Ne feledkezzünk el arról sem, hogy nincs olyan európai ország, ahol ne lenne német közösség. Ezért is fontos, hogy hidakat építsünk.

Névjegy
Ritter Imre 1952-ben született Budaörsön. Nős, öt gyermek édesapja. 1976-ban a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen közgazdászként diplomázott, 1988-ban az elsők között szerezte meg az adótanácsadói képesítést. A BKV-nál üzemgazdászként, később gazdasági vezérigazgató-helyettesként dolgozott. 1990-ben saját könyvelő- és adótanácsadó céget alapított. 1995-ben a budaörsi német kisebbségi önkormányzat elnökévé választották. 2010-ben a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltje volt az önkormányzati választáson. 2014-ben német nemzetiségi szószólóként, 2018-ban képviselőként került be a törvényhozásba.