Ott félnek a menekültektől, ahol nincsenek - De ott nagyon

Ahol élnek bevándorlók, elfogadják őket, de ahol alig találkozni velük, az emberek meggyőződéssel állítják, képtelenek beilleszkedni. A magyarok háromnegyede még a gondolattól is irtózik, hogy egy "migránssal" akár csak két szót váltson - derül ki az Eurobarometer tavaly ősszel készített felméréséből. 28 ezer ember bevonásával vizsgálták, hogyan viszonyulnak a harmadik országból érkezettekhez az unió polgárai, számol be az Euronews.

Az unió lakosságának mintegy egyharmada, 37%-a érzi azt, hogy valamennyire jól informált a bevándorlással, és a bevándorlók integrációjával kapcsolatosan. Magyarország középen áll a tagállamok között, itt a válaszolók 34 százaléka gondolja magát tájékozottnak. A legmagabiztosabbak a dánok, 73 százalékkal, legelveszettebbnek pedig a bolgárok érzik magukat a témában, 17 százalékkal.

Súlyt ad ennek, hogy a kutatás résztvevőit arra is megkérték, becsüljék meg az egyes országokban élő bevándorlók tényleges számát. A kelet-európai országokban - amely államokban bőven az európai átlag alatt vannak jelen harmadik országból érkezettek, ám komoly kormányzati kampányok riogatnak a jelenlétükkel -, arányukat lényegesen magasabbra becsülték a valóságosnál. Összesen egyébként 37 millió Európai Unión kívül született ember él a tagállamokban, ami az EU összlakosságának 7 százaléka.

Magyarországon a bevándorlók a teljes népesség 2 százalékát adják, ehhez képest a megkérdezettek 8,8 százalékra tippelték ezt a számot. Hatalmasat tévedtek a bolgárok, szlovákok és lengyelek is. Bulgáriában a népesség 1,3 százalékát kitevő bevándorlók arányát 11,3-nak gondolták. Szlovákiában a 0,6-ot hitték 8,3-nak, Lengyelországban pedig az 1,1-et 10 százaléknak. Horvátország kivétel: ott a 11 százalék bevándorlót 11 százaléknak látják. Érdekes még például az olasz adat, ahol a legmagasabb a vélt szám: a bevándorlókról úgy tippelték, a teljes lakosság negyedét teszi ki számuk. Valójában 7 százalékról van szó. A magabiztos dánok 7,6 helyett átlagosan 10,5 százalékot mondtak - az északi és a balti államok megkérdezettjei nem tévedtek nagyot.

Hazánkban, ahol a bevándorlók számát több mint négyszeresen túlbecsülték, a népesség mindössze 7 százaléka kerül napi kapcsolatba velük. A magyarok 53 százaléka ennek ellenére tudni véli, hogy ezeknek az embereknek nem működik a társadalomba való integrálása. Legkevésbé sikeresnek a bolgárok érzik az integrációt, 55 százalékuk gondolja ezt kudarcnak - bár náluk az emberek csupán egyetlen százaléka szokott kapcsolatba kerülni bevándorlókkal. Bulgáriában tehát a lakosság 99 százaléka jóformán nem is lát EU-n kívülről érkezett embereket, és így becsüli a valósnál tízszer magasabbra számukat.

Azok közt az országok közt, ahol kifejezetten magasnak látják a bevándorlók arányát, egy másik csoportot alkot többek között Írország, Portugália, Spanyolország és az Egyesült Királyság. Köztük a lakosság 30-40 százaléka valóban napi szinten találkozik bevándorlókkal. És a sorolt államokból származó megkérdezettek 70-80 százaléka kifejezetten sikeresnek látja a bevándorlók integrációját.

Arra a kérdésre, hogy az emberek mennyire érzik kényelmetlennek, ha kapcsolatba kellene lépniük egy bevándorlóval, a magyarok 73 százaléka úgy felelt, őt kifejezetten zavarná bármiféle ilyen - ezzel Magyarország teljesített idegengyűlöletből EU-szinten a "legjobban". Az országban mindössze 17 százalék az, akit nem zavarna egy ilyen interakció - az EU-átlag 57 százalék. De például - a kormányzati "migránsozás" közben negatív példaként gyakran emlegetett - svédeknél a lakosság 81 százalékának semmi problémája azzal, hogy kapcsolatba kerüljön bevándorlókkal.